(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk harmadik része, az első részt itt, a második pedig itt olvashatja.)

Egészen döbbenetes, mennyire nem üzleti alapon működik a szponzoráció a magyar labdarúgásban. Bár  ilyen formában is minden évben milliárdokhoz jut az NB1, az egyes csapatok között hatalmas különbségek vannak. A szponzoroktól kapott pénz mennyisége pedig véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.

A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy tavaly a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor (60x) annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.

A legtöbb szponzori pénz egyébként a most már hivatalosan Mol-Vidinek nevezett Fehérvárnak jutott: az elmúlt hetekben a BL közelébe klub több mint 2 milliárd forinttal gazdagodhatott 2017-ben céges támogatóinak hála.

Hasonló összeget valószínűleg csak a már emlegetett, Mészáros Lőrinchez köthető Puskás FC Kft. húzott be. Itt azonban biztosat nem lehet mondani, a Felcsút ugyanis nem részletezte, hogy miből volt szinte pontosan akkora árbevétele tavaly, mint a Fradinak. Mivel azonban az árbevétel oroszlánrészét mindenhol a szponzorálás, a közvetítési jogokból befolyó pénz és a jegyértékesítés adja, utóbbi kettőt pedig elég pontosan meg lehet becsülni, nagyjából az is kiszámolható, hogy a szponzoroktól mennyi folyt be a Puskás kasszájába.

Az így adódó 1,8 milliárdos tétel, ami papíron duplája a Fradi ilyen jellegű bevételének^*Igaz az FTC Labdarúgó Zrt-nél szinte teljesen visszafejthetetlen, hogy miből származik a vállalat hatalmas bevétele, mivel a cég egy elég sajátos megállapodást kötött a stadionját üzemeltető Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft-vel. Erről mindössze annyit lehet tudni, hogy utóbbi vállalat gondoskodik a Groupama Aréna állapotáról és értékesíti a reklámfelületeket, illetve szervezi az ott tartott rendezvényeket. A bevételeket viszont nem tartja meg magának, minden évben egy garantált fix díjat fizet a ferencvárosi focicsapatnak, amely ezen felül még a Lagardere nyereségéből is részesülhet. Így elvileg az FTC Labdarúgó Zrt-nek nem is lehetne szponzori bevétele, ahogy a korábbi években nem is igazán volt, ezúttal azonban hirtelen megjelent egy közel 1 milliárd forintos összeg ezen a soron., elég jól mutatja, hogy

ezen a területen sem a hagyományos piaci racionalitás alapján érkezik brutális mennyiségű pénz a magyar futballba.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének piaci alapú szponzori megállapodások, de az biztos, hogy nem ez a jellemző. A szponzoroknak alapvetően három típusát különböztethetjük meg: azokat, akik üzleti alapon saját pénzüket költik, az állami, önkormányzati cégeket, amelyek egyértelműen közpénzt tolnak a fociba, illetve egy olyan kategóriát, ami  az előző kettő között van. Utóbbiba jellemzően olyan cégek tartoznak, amelyek kormányzati kapcsolataik javulását, esetleg állami megrendeléseket remélnek a futball támogatásától, vagy ha megfordítjuk az időhorizontot, akkor visszaosztanak az állami megrendelésekből befolyó pénzből.

Kifejezetten szembetűnő, hogy milyen nagy számban vannak jelen az élvonalbeli szponzorok között például állami megrendelésekben dúskáló építőipari cégek. A Puskás mezszponzora a Mészáros és Mészáros Kft, a Haladásé a Swietelsky, a Fehérvárt pedig a Strabag, a Market, a Magyar Építő, az Épkar és a Záév is támogatja.

A Vidi szerelésén csak azért nem ezen cégek egyikének logója van, mert a csapat főszponzora már jó ideje a Mol, ami az OTP-hez és a Magyar Telekomhoz hasonlóan szintén látott fantáziát a hazai labdarúgásban. A piacvezető bank a bajnokságok névadó szponzora, míg a T-csoport a Fradival szerződött le még 2015-ben. Ezekben az esetekben ugyan meg lehet indokolni a megállapodásokat, hiszen azok elég komoly reklámértékkel is bírnak, de az elmúlt években több forrásunk beszélt arról, hogy még a legnagyobb cégek esetében sem kizárólag ez volt az egyetlen döntési szempont.

A tisztán állami támogatók egyébként épp azoknál a kisebb csapatoknál jellemzőek, ahol még félpiaci szponzort is nehéz lenne felhajtani. A Balmazújvárost és a Mezőkövesdet is a helyi fürdő támogatja, de több helyen az önkormányzat is feltűnik „szponzorként”. Persze kivételek is vannak, hiszen a Fővárosi Csatornázási Műveknél és a Nemzeti Közműveknél is évek óta úgy látják, hogy a Fradi a legjobb marketingcsatorna a cég számára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Felcsút Ferencváros Mészáros Lőrinc OTP Puskás FC szponzorálás Olvasson tovább a kategóriában