Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. május 11. 06:54 Közélet

Nyolc ábra arról, hogy mi veti vissza a magyar gazdaság növekedését

A lassú GDP növekedés és az alacsony termelékenység Magyarország esetében csak tünetek, a humántőke rossz állapotának, a kormányzat kudarcainak és az alacsony értéket előállító vállalati szektornak a következményei. Ezeket kell orvosolni, mert változtatás nélkül nem mászunk ki a közepesen fejlett országok csapdájából. Erre jutottak a Corvinus Egyetem hallgatói, akik Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza által kidolgozott módszerrel vizsgálták a visegrádi országokat.

Rodrik – aki május 16-án átveszi a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és előad Budapesten – abból indult ki, hogy a gazdasági fejlődés receptjét nem lehet minden országra általánosan leírni, ezért egy valahol már eredményes gazdaságpolitika nem feltétlenül lesz máshol is sikeres. A professzor szerint épp ezért a gazdaságpolitikusok legfontosabb feladata az adott ország növekedését megakadályozó korlátok azonosítása. Erre dolgozott ki egy módszert, amivel aztán a hallgatók a régiós államokat is összehasonlították.

 

Az eredmények szerint*-amiket Augusztin Anna, Horn Péter, Kovács Dóra és Szuhai Flóra küldött a G7-nek- az egyik legnagyobb probléma a magyar gazdaság kétarcúsága. Negyed évszázada közös piacon működünk a nyugati multikkal, de a hazai vállalatok még mindig nem tudták felvenni velük a versenyt. Nyílik az olló a Magyarországon működő külföldi vállalatok és a magyar kézben lévő cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között. Pedig a növekedéshez a hazai cégeknek is el kellene mozdulnia a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába.

 

A nagyobb hozzáadott értéket előállító vállalatok (jelen esetben a multik leányai) nagyobb béreket is képesek fizetni az alkalmazottaiknak, ezért a magyar munkaerő krémjét magukhoz csábítják. Mindeközben a magyar gazdaság egyszerre szenved munkaerőhiánytól és kilátástalan munkanélküliségtől egyszerűen azért, mert nem jó a munkaerőpiac struktúrája, alacsony megfelelő végzettségűek aránya, kevés a diplomás.

 

Ráadásul ennek nem csak az állami oktatási rendszer az oka, továbbképzési lehetőséget is kevés cég biztosít Magyarországon. A régiós átlagnál 22 százalékponttal kisebb volt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek fejlesztették munkavállalóikat 2015-ben hazánkban. Eközben Csehország 10 év alatt Ausztriát is lehagyta ebben a mutatóban.

 

A diplomások alacsony száma egyébként azért is furcsa, mert Magyarországon a legnagyobb a felsőfokú végzettség hatása a keresetre. Egy egyetemet végzett munkavállaló 2015-ben átlagosan majdnem kétszer annyit keresett, mint egy középfokú végzettségű. Más kérdés, hogy ez főleg a középfokú végzettséggel rendelkezők leszakadásának az eredménye.

 

Rövidtávon ugyan kevésbé jelentős a munkaerő egészségügyi állapota, hiszen nincs hatással az egy-két éves gazdasági visszaesésekre vagy fellendülésekre, hosszútávon azonban nagyon fontos kérdés. Magyarország pedig kifejezetten rosszul áll ebből a szempontból: nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható egészséges évek száma és 50 éve sereghajtó hazánk a születéskor várható élettartam tekintetében is.

 

Szintén Magyarországon a legvalószínűbb, hogy krónikus betegségben hal meg valaki: 30 és 70 éves kora között minden negyedik ember így veszíti életét. A cseheknél már 2000-ben is jobb volt a helyzet, mint nálunk 15 évvel később, és ami a legszomorúbb, hogy ebben a másfél évtizedben itthon javult a legkevesebbet ez a mutató.

 

A kormányzat teljesítményében is régiós sereghajtók vagyunk a kutatás szerint. Ebben szerepet játszik az elmúlt években egyre nagyobb gondot jelentő korrupció. A korrupció-észlelési index és a tulajdonbiztonság alapján is a legrosszabb helyen áll Magyarország a V4-ek között.

 

Hasonló következtetésre juthatunk, ha a World Economic Forum (WEF) 134 országot vizsgáló versenyképességi mutatóját nézzük. Ebben ugyanis Magyarország az intézményi környezet megbízhatósága alapján csak a 114. Mivel a WEF vállalatvezetők véleményére épít, az eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzleti élet szereplői nem bízik a politikában.

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.