(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Háborús időkben nem biztos, hogy illik ilyen metaforával élni, de november közepén elérkezett a pillanat, amikor végre el lehetett sütni a kommunikációs „jó hír” ágyút. Na nem mintha bárkit meglepetésként érhetett volna a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény. Ez a bizonyos ágyú már jó ideje töltve volt, kilövésre készen. Ugyanis már régóta egybehangzóan jelezte az elemzői közösség, hogy 2023 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye javulhat, és megkezdődhet a helyreállási időszak.
Azért szép a statisztika, mert mindenki megtalálhatja benne a saját narratíváját. Nincs ez másképp a múlt heti GDP-adattal sem. Amennyiben negyedéves bázison nézzük a magyar GDP változását, úgy 0,9 százalékos növekedést láthatunk. Ezzel szemben éves összevetésben a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal zsugorodott. Akkor most örüljünk vagy sírjunk? Talán egy kicsit mindkettőt.
A jó hír az, hogy a gazdasági momentumot a negyedéves bázisú mutató ragadja meg a legjobban. Ha ez a mutató pozitív, akkor kedvező irányú a változás rövid távon, az előző negyedévhez viszonyítva. Most éppen ezt láthatjuk. Sajnos az elmúlt nagyjából egy évben viszont pont az ellenkezőjét tapasztaltuk: a magyar gazdaság teljesítményének fokozatos lecsúszását, zsugorodó GDP-t. A technikai recesszió – az egymást követő negyedévekben mért csökkenő GDP – időszaka véget ért.
Ugyanakkor érdemes némi önmérsékletet is tanúsítani, mielőtt pezsgőt durrantanánk. Hiába indultunk el felfelé, még nem vagyunk ott, ahonnan a lejtmenet elkezdődött. Vagyis nem elsősorban az egy évvel korábbi teljesítményhez kellene a gazdasági helyzetet viszonyítani, hanem ahhoz a ponthoz, ahonnan megindultunk a lejtőn.
Ebben a tekintetben azonban tűpontos képet még nem látunk. Erre december elejéig várni kell. Akkor közli ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal a részletes adatokat. Az előzetes növekedési statisztikák alapján azonban az ING Bank úgy kalkulál, hogy az idei harmadik negyedévben látott gazdasági teljesítmény durván 1,2 százalékkal marad el a 2022 második negyedévében regisztrált GDP-től. Ez volt ugyanis az a negyedév, amelyet követően megindult a magyar gazdaság lecsúszása. Még plasztikusabban fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy
bár már javul a gazdaság állapota, de még mindig csak a 2021 végén, 2022 elején látott szintnek felel meg. Továbbra is szűk kétévnyi lemaradásban vagyunk.
Mindez persze aligha lehet meglepő, amikor a reálbérek, vagyis a lakosság vásárlóereje a 2021-es évnek felel meg, vagy éppen az élelmiszer-kiskereskedelem értékesítési statisztikái a 2018 végén regisztrálttal vannak egy szinten (volumenben, az árhatást kiszűrve). A kilábalás tehát valóban megkezdődött. Mindez ugyanakkor egy átlagember számára aligha kecsegtet érdemi reménnyel. A GDP csak egy statisztika, az még nem jólét, pláne nem jól-lét.
Az elmúlt két év extrém inflációs környezete alighanem maradandó nyomot hagyott a háztartásokban. Nem véletlen, hogy a fogyasztói bizalom – a koronavírus-válság okozta töréstől eltekintve – tízéves mélyponton van. Ez aligha változik meg egy vagy két kedvező statisztikai adattól. A pozitív reálbérnövekedés vagy a pozitív GDP-növekedés önmagában még kevés az üdvösséghez. Pláne akkor, ha ez a kilábalás csak a gazdaság egy szűk szeletére koncentrálódik, ám az olyan brutális mértékű, hogy az egész makrogazdasági tájképet átrajzolja.
Márpedig alighanem erről lehet szó 2023 harmadik negyedévében. Persze egyelőre a részletes adatok hiányában ez most nem több, mint találgatás, de az elmúlt hónapok termelési és egyéb statisztikáit böngészve azért egész jó elképzelésünk lehet arról, hogy mi hajtotta a kilábalást. Ez pedig elsősorban nem más, mint a mezőgazdaság.
Az agrárium alapvetően nem rúg labdába makrogazdasági szinten a maga 3-4 százalékos súlyával. Ugyanakkor az ágazat teljesítménye sokkal nagyobb kilengéseket szokott mutatni, mint más szektorok. Nem szokatlan a két számjegyű ágazati növekedés vagy visszaesés sem. A tavalyi év különösen tragikusra sikerült: a mezőgazdaság hozzáadott értéke a modern statisztikai adatgyűjtés kezdete óta nem látott mértékben, közel 24 százalékkal zuhant. Ilyen mély bázisról pedig könnyű nagyot növekedni, pláne, hogy az idei év időjárása kifejezetten kedvező az agráriumnak. Várhatóan a harmadik negyedévben a mezőgazdaság lehetett így a növekedés motorja, bár csekély súllyal, de hatalmas növekedéssel. Ez persze az bruttó hazai össztermelést megdobja, de csak nagyon kevesen érzékelik ennek hatását a mindennapokban.
Emellett növekedhetett az ipari teljesítmény is a harmadik negyedévben, de ez inkább egy külső hatásnak köszönhető, ugyanis kizárólag az exportra termelő ágazatok, ezen belül is csak kettő (a jármű- és akkugyártás), ami érdemi felhajtóerőt generál. Az építőipar is talán pozitívan járulhatott hozzá a harmadik negyedév teljesítményéhez, de ez is alapvetően csupán néhány egyedi nagy projekt júliusban történő befejezéséhez köthető, talán az augusztusi atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódóan.
Mindezek alapján tehát statisztikailag helytálló az a kijelentés, hogy a magyar gazdaság lezárta a technikai recesszióval fémjelzett korszakot. Ugyanakkor ebből a háztartások túlnyomó többsége aligha érzékelt valamit. A valódi kilábalás – a vásárlóerő és a fogyasztás helyreállása, az infláció és a költségvetési helyzet stabilizálódása, a kamatok normalizációja – egy hosszú és lassú folyamat lesz, és bizony erre az útra még épphogy csak ráléptünk.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
