Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. október 24. 17:53 Élet

Egy település, két iskola, az egyikben 90, az másikban fél százalék a hátrányos helyzetűek aránya

A magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem mérsékli, hanem felnagyítja a társadalmi különbségeket, nem biztosít annyi esélyt a hátrányos helyzetű, rossz családi hátterű gyerekeknek, mint a jó családi hátterűeknek. Ezt nemcsak az oktatási szakértők hajtogatják évek óta, hanem mindenféle adatokból és nemzetközi összehasonlító elemzésekből s kiolvasható. Nem véletlen, hogy a helyzet javítását megígérte a kormány az Európai Uniónak az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban éppúgy, mint Magyarország Helyreállítási és Ellenálóképességi Tervében. Vagyis ezeknek az EU-s pézeknek – egyebek mellett – feltétele, hogy a kormány fel tudjon mutatnio egy konkrét intézkedést.

Ez lett az október elején benyújtott, a “köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes törvényjavaslat“, aminek előadója – oktatásügyi tárca hiányában – Pintér Sándor belügyminiszter. A javaslat nem közvetlenül nyúl bele az iskolák életébe, és nem érinti közvetlenül a tanítási-nevelési folyamatot, hanem egyszerűen beékel egy „pénzbüntetést” – 10 százalékos forrásmegvonást – közvetett ösztönzőként, olyan általános iskolák esetében, ahol jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű*Bár két külön kategóriáról van szó, a továbbiakban hátrányos helyzetű gyerekek alatt a hátrány helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket értjük. gyerekek aránya, mint a település iskoláiban átlagosan.

Következésképp a kormány úgy javítana a szegregáló magyar oktatáson, hogy a lépésre nemcsak nem dedikál sem anyagi, sem szakmai erőforrást, de még el is von ezekből – ugyanis a törvényjavaslatból sehol nem következik, hogy a helyi átlagot meghaladó arányban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó általános iskolák emiatt több állami forráshoz jutnának vagy megkapnák az elvont 10 százalékot. 

Már ezek alapján sem indokolatlan felvetés az, hogy a kormány elsődleges célja egy a költségvetésnek semmibe nem kerülő és papíron egyszerűen kivitelezhető intézkedés felmutatása, amivel az EU-s feltételt ki lehet pipálni akkor is, ha az intézkedés végül nem vezet semmiféle eredményre.

De a javaslat pont ezen okokból mégis tartalmaz konkrétumokat, amik alapján Nahalka István oktatáskutató érdekes számításokat végzett. Így kiderült: a kritériumokat úgy alkották meg, hogy összesen az általános iskolával rendelkező települések 10 százaléka vizsgálható csak egyáltalán a törvény szempontjából. 

Ezen a 23 településen 2022-es adatok alapján 38 iskola lenne büntetendő. Ez a potenciálisan a törvény hatálya alá tartozó iskoláknak összesen 1-2 százaléka. 

Következésképp a kormány és azon belül a belügyminisztérium úgy szándékozik egy általános iskolai szinten durván 3000 iskolás nagyrendszer esélyegyenlőségi mutatóin javítani, hogy 38 iskolánál 10 százalékos büntető forráselvonást alkalmaz.

Ugyanakkor az így megadott szélsőséges kritériumrendszer ettől még felmutatja azokat a településeket és iskoláikat, ahol a legdurvább lett a helyzet mára – azokat a helyeket, ahol a legnagyobbak az iskolák közötti társadalmi különbségek.

Nézzünk néhány példát erre a 23 településre és a 38 érintett iskolára (pontosabban feladatellátási helyre), továbbra is a Nahalka István által összegyűjtött adatokat követve (lentebb az összes szóban forgó települést térképre tettük).

  • Alsózsolcán egyetlen állami iskola működik, de két helyen: az egyik suliban 25 százalék, a másikban 74 százalék a hátrányos helyzetű diákok aránya. 
  • Átányban az állami iskolában 71, a református iskolában 0 százalékos az arány.
  • Baktalórántházán a két helyen működő állami iskolában 83 százalék, a református iskolában 7 százalék az arány.
  • Biharkeresztesen a két állami iskolában 60 százalék körüli, a két református iskolában pedig 7 százalék alatti az arány.
  • Encsen a 3 összevont iskolában 56, 58 és 90 százalékos arányok vannak, míg a katolikus iskolában 5 százalékos. 
  • Felsőzsolcán összesen egy református és egy katolikus iskola van, előbbiben 0,5 százalék az arány, utóbbiban 89 százalék. 
  • Hajdúhadházán van olyan állami iskola, ahol 100 százalék az arány, míg az összevont református  iskolákban az arányok 3, 14 és 20 százalék. 
  • Ibrányban egy református iskola van két helyen, valamint egy állami iskola. Utóbbiban az arány 66 százalék, előbbi kettőben 1 és 4 százalék. 
  • Jászapátiban pont a katolikus iskolában a legnagyobb, 45 százalékos az arány, az egyik állami iskolában viszont 0 százalék. 
  • Karcagon összesen 11 iskola állami és egyházi iskola működik: egy katolikus iskola 3 helyen, egy református 2 helyen, egy 6 állami fenntartású 2 helyen. Az egyházi iskolák 5 helyének mindegyikén 4 százalék alattiak a százalékos arányszámok. Az állami helyek között találunk egy 20 és egy 37 százalékos arányt, a maradék három államiban viszont mind 75 százalék fölötti az arány. 
  • Komádiban egy állami és egy egyházi iskola működik 2-2 helyen, előbbiekben az arányok 90 százalék körüliek, a református iskolákban viszont körülbelül 35 százalékosak. 
  • Nagyecseden a 2 állami iskolában az arány 82 és 94 százalék, míg a református iskolában 19 százalék. 
  • Nyírbátor 4 iskolája szintén az egyházi – állami fenntartás mentén szakad szét: a katolikus és a református iskolában az arány 6 százalék alatt van, míg a két állami iskolában 73 százalék fölött. 
  • Sarkadon egy állami iskola két helyén alakult ki jelentős különbség, az egyiken 17, a másikon 76 százalékos az arány. 
  • Szendrőn a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya, átlagosan 77 százalék. A település egyik református iskolájában viszont “csak” 32 százalék. 
 

Mit látunk ezekből az adatokból az egyes konkrét példákon kívül?

Egyrészt azt, hogy a fenti törvényjavaslat abszurd helyzeteket eredményez: Szendrőn és Komádiban például olyan iskolának is járna a büntetés, ahol 30 százalék fölötti a hátrányos helyzetűek aránya.

De azt is, hogy Magyarországon a hivatalos hátrányos helyzetűekről szóló adatbázis szerinti általános iskolai szegregáció szélsőértékei 

  • drasztikusak, az egyes iskolák közötti és a települési átlagtól való eltérések gyakran jelentősek.
  • A legkirívóbb értékek és különbségek főleg a kisvárosokban fordulnak elő. A 23 érintett település közül 17 ötezer és húszezer lakos közötti kisváros, 5 ennél kisebb, a két “nagy” Ózd és Karcag. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg szerepel a legtöbbször.
  • A szignifikánsan alacsonyabb hátrányos helyzetű arányokat többségében egyházi fenntartású iskolák produkálják. Kisebb mértékben előfordul állami iskolák között előálló jelentős különbség.
  • A durván 130 telephelyen iskolát működtető református egyházi hálózat közel 20 feladatellátási helyén találhatók a törvényjavaslat feltételei szerint túlzottak alacsony arányok. 
  • A mintegy 270 általános iskolát fenntartó katolikus hálózatban 5 feladatellátási hely érintett. (Van olyan település is, ahol a katolikus iskolában van a magasabb arány.) 

A törvény büntetőintézkedése így elvileg nagyobbrészt egyházi iskolákat sújtana. Megkérdeztük a belügyminisztériumot arról, hogyan vonnák el a 10 százalékos forrást a speciális jogi és anyagi helyzetben lévő egyházi intézményektől, és arról is érdeklődtünk, hogy hatáselemzéseik szerint hány iskolát és hány települést érintene az intézkedés. Egyelőre nem kaptunk választ.

Az általános iskolákban létrejövő szegregáció – azon túl, hogy lakhelyalapú szegregáció, vagyis az állami szektorban az iskolai körzethatárok következménye is lehet – elsősorban a szabad iskolaválasztás és az iskolák beiskolázási gyakorlatainak következményeként jön létre. Ugyan Magyarországon általános iskolák a törvény betűje szerint nem szűrhetik a jelentkezőket alkalmassági alapon, közvetetten mégis képesek válogatni: az egyházi fenntartású iskoláknak ebben a szabályozás is lényegesen nagyobb szabadságot ad, ahogy a finanszírozási-fenntartási rendszer is kivételezett helyzetbe hozza az egyházi iskolafenntartókat. Érdemes hangsúlyozni, hogy mindemellett az egyházak célzott, sok esetben erőforrás-igényes esélyegyenlőségi programokat is visznek.

Mindez csak megerősíti azt, amire a Civil Közoktatási Platform állásfoglalásában is felhívta a figyelmet: az esélyegyenlőtlenség érdemi enyhítése az egész nagy iskolai reform függvénye.

__

Frissítés: Közléskor a címben maradt egy hiba, hibásan ragadtuk ki az adatsorból a fenntartókat és példát. Ezt később pontosítottuk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Torontáli Zoltán
2024. július 8. 05:03 Élet, Vállalat

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák, mégis nehezen váltanak a talajművelésben

A páréves távlatban sok előnnyel járó talajmegújító módszerek alkalmazása embrionális állapotban van, megnéztük egy helyszínen, hogy miért.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.