Karikó Katalin orvosi Nobel-díjának híre nem csak Magyarországon óriási szó. A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek. Magyarország egyik legfontosabb és a világban legelismertebb személyiségét mostantól Karikó Katalinnak hívják.
Az ideje nagy részében Amerikáéban élő kutató alig 40 perccel a díj bejelentése után szűk körben, a Szegedi Egyetem által szervezett online beszélgetésen magyarul fogadta az első hazai gratulációkat. A beszélgetésen mi is ott lehettünk.
„Halljátok, hát minden folyamatosan csörög” – mondta szabadkozva a magyar kutató amerikai otthonából, amiért csak rövid időre tudott beszélni. És valóban, egyszerre minden vonalon keresték, ahogy az a világ legjelentősebb tudományos díja birtokosának dukál.
A Szegedi Tudományegyetem Karikó Katalin alma matere. Itt végzett 1978-ban biológia szakon, az egyetemmel, szak- és évfolyamtársaival azóta is szoros kapcsolata van. És Szent-Györgyi után a szegedi egyetem immár két Nobel-díjassal büszkélkedhet.
Karikó az egyetem hallgatójaként kezdett érdeklődni a mRNS akkor még periférikusnak számító témája iránt. A szolnoki születésű kutató most a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért kapta meg az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.
Este az egyetemen ünnepséget is tartanak a tiszteletére, és mint mondták, természetesen rendesen koccintanak is rá – amin, mint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sajnálják, hogy személyesen nem tud ott lenni.
Karikó Katalin egészen friss Nobel-díjasként a Magyarországon tanuló diákoknak küldte az egyik első üzenetét.
A legfontosabb, hogy fizikális és mentális egészség legyen. Ha valamit csinálnak, legyenek benne egyre jobbak, és amit tesznek, örömmel tegyék. Ez a legfontosabb, hogy örömmel csináljuk a munkánkat. Arra koncentráljunk, amin tudunk változtatni
– mondta a friss Nobel-díjas a magyar egyetemistáknak.
Bár Karikó Katalinnak a nemzetközi tudományos élet vezető személyiségeinek hívásai miatt nem sok ideje volt, egy kérdésre a G7-nek is volt lehetősége. Karikó Katalin édesapját, a hentesként dolgozó Karikó Jánost az államszocializmusban 56-os múltja miatt évekre ellehetetlenítették. A Nobel-díjas magyar kutatót vele kapcsolatban, a szüleiről kérdeztük: „Mit mondana most az édesapjának, miről beszélne most a szüleivel, ha ezt megélhették volna?” – kérdeztük.
Karikó Katalin hosszú szünet után, elérzékenyülve válaszolt, és ezt mondta:
Az anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. „Hátha a te nevedet olvassák be”, mondta. Akkor persze még professzor se voltam valójában. „De hiszen annyit dolgozol”, mondta. Hát most összejött.
Karikó Katalinnak harmincévesen azért kellett kiköltöznie Amerikába (ehhez még az otthoni Trabantot is eladták, a készpénzt egy játékmackóba varrva csempészték át a határon), mert itthon eltanácsolták első munkahelyéről, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból. A nyolcvanas évek óta Amerikában, sokáig a tudományos szféra perifériáján dolgozott, kevés elismerést kapva. Úttörő eredményei lassan értek be, akkor kaptak globális figyelmet, amikor kiderült, hogy alapkutatásai segíthetnek kifejleszteni a Covid elleni védőoltást. A mRNS-alapú gyógyászattól számos más területen, többek között a daganatos betegségek kezelésében is nagyon jelentős eredményeket várnak.
Karikó Katalin az első magyar női Nobel-díjas, és Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után ő a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
