A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

Olivier Blanchard-val Washingtonban, a Peterson Institute-beli irodájában beszélgettünk személyes kérdésekről, a tudományos pályáról és az általa vizsgált főbb makroökonómiai témákról. A professzor 2012-ben járt Budapesten, hogy átvegye a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját.

Blanchard 2008-ig az MIT (Massachusetts Institute of Technology) professzora volt, majd 2008 és 2015 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdászaként válságkezeléssel foglalkozott. Azóta a Peterson Institute for International Economics intézetének munkatársa. Számos makroökonómiai témával foglalkozott munkássága során, köztük elsősorban fiskális és monetáris politikával, de az egyenlőtlenségek kérdéskörét is tanulmányozta. Azt, hogy miért kötött ki a közgazdaságtani pálya mellett, a következőképp fogalmazta meg:

Fiatal egyetemista koromban arra jutottam, hogy a társadalomtudományok által lehet változást elérni a világban, azon belül is a közgazdaságtannak van meg a legnagyobb esélye arra, hogy hasznos legyen.

Blanchard 2019-ben volt az Amerikai Közgazdasági Társaság (AEA) elnöke, az ekkor nagy visszhangot kiváltó beszédéről is kérdeztük. A professzor ekkor egy új álláspontot hozott be a mai napig releváns és pezsgő közgazdasági vitába, ami a költségvetési politikáról és az államadósság mértékéről szól. Az expanzív fiskális politika – melynek elemei például a megnövekedett kormányzati költekezés és adócsökkentés – következménye az államadósság növekedése, és ha az expanzív időszakot nem követi tartósan pozitív államháztartási egyenleg, akkor ez komoly problémákhoz vezethet hosszú távon. Blanchard arra hívta fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az államadósság kamatlába alacsonyabb, mint a gazdasági növekedés üteme, akkor a GDP-arányos államadósság csökkenni fog – még akkor is, ha az adósság abszolút mértéke tovább nő.

Az állítások természetesen csak abban az esetben érvényesek, ha a gazdaság növekedési üteme tartósan az államadósság reálkamatlába felett marad. Blanchard ezt az Egyesült Államokban vizsgálta 1950-től napjainkig, és arra a következtetésre jutott, hogy ez az állapot nem kivételes.

Fontos megjegyezni, hogy ez az empirikus bizonyíték nem túl erős, ugyanis amikor másik 22 fejlett országot vizsgáltak, akkor inkább az ellenkezője volt jellemző, ritkaságszámba mentek azok az időszakok, amikor a kamatláb alacsonyabb volt, mint a gazdaság növekedési üteme. A professzor a beszédben elhangzottakat pedig leginkább vitaindítónak szánta, mellyel új szempontokat hozott be az adósságról szóló közpolitikai vitákba.

Az interjú során érintettük még a gazdaságpolitika és a politikai döntéshozatal közötti konfliktust, a professzor kifejtette véleményét az akadémiai kutatások és a közpolitika közti viszonyrendszerről is. „A politikusok csak akkor hallgatnak a gazdasági kutatókra, ha válság van. Az egyenlőtlenségről is azért beszélünk a korábbinál sokkal többet, mert populizmushoz vezetett” – jegyezte meg a professzor.

További források Blanchard munkásságáról:

• AEA-elnöki beszédéről magyarul bővebben Világi Balázs írt összefoglalót.
• Interjú 2018-ból, amikor a professzor Magyarországon járt, a Kornai János 90. születésnapja alkalmából rendezett konferencián.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján vagy Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egységes európai bankrendszer az eurózóna jövője?Egyebek mellett egy nagyon erős egységes bankrendszer kell ahhoz, hogy az eurózóna megfelelően működjön - mondja Maurice Obstfeld a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánkNem elég a folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben - mondja David Teece a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekreA vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut - mondja Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet interjú közgazdaságtan Olivier Blanchard rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában