Javuló járványhelyzetre utalnak a naponta regisztrált új esetszámok a visegrádi régió országaiban, a jelenlegi helyzet több szempontból is az október közepi állapotokra emlékeztet. A legrosszabb helyzetben a fertőzések harmadik hullámát épp csak legyűrő Csehország van, majd a járvány újabb, karácsonyi felfutását szintén elszenvedő Szlovákia következik a sorban. Hozzájuk képest Lengyelországban és Magyarországon jelentősen jobb a helyzet – itt el is maradt a járvány újabb fellángolása a múlt év végén.
Mindenesetre az új fertőzöttekre vonatkozó napi adatok szerte a régióban a tavaly október közepi-végi időszakot idézik, amikor mindenütt a második hullám meredek felívelése zajlott.Hiába teltek el hónapok az őszi csúcsok óta, a régióban egyik országnak sem sikerült a tesztelési kapacitásait felkészíteni arra, hogy lépést tartson a vírus terjedésével a járvány keményebb időszakaiban.
A pozitív mintavételek aránya mindenütt az öt százalékos határérték felett van, vagyis az új fertőzöttek száma alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a járvány alakulására. Az idei év kedvező magyar fejleménye, hogy a fertőzésre utaló mintavételek aránya már megközelíti a szakmai szervezetek elvárásait, míg a régió többi országára ez nem mondható el.
A tesztelés hiányosságaira kevésbé érzékeny halálozási adatok is alapvetően az október végi-november eleji időszakot idézik, Szlovákiát kivéve: a szlovák görbe január eleje óta korábban nem látott magasságban mozog. A régió megosztottsága a végzetes esetek számán is jól látszik, Magyarországon és Lengyelországban ezek most már jelentősen elmaradnak a harmadik hullámot is megszenvedő visegrádi államokban tapasztalatoktól.
A Magyarországon hónapok óta folyamatosan tartó korlátozások tehát látható eredményekre vezettek, sikerült elkerülni a fertőzések újabb hullámát, ami az ünnepek előtt lazító Csehországban és Szlovákiában bekövetkezett.
A magyar járványügyi óvintézkedések sorsáról a kormánynak a napokban kell döntést hoznia, ugyanis azok hatálya lejár február elsején. Érdemi lazításra ugyanakkor nem sok esély látszik – amellett, hogy a járványgörbék épp csak visszatértek a legsötétebb őszi időszakot megelőző szintre, az operatív törzs és a kormány megnyilvánulásai alapján a nyitás lehetőse leginkább a védőoltások beszerzésén és beadásán múlik. Ebben pedig jókora lemaradásban van az egész régió a gyors vakcináció mintaországának tartott Izraellel szemben.
Némi borúlátásra ad okot, hogy a fertőzések még az oltási program előrehaladottabb időszakában is súlyos gondokat okozhatnak, amire épp Izrael esete mutat rá: az ország kórházai alig győzik a koronavírusos betegek ellátását, így a többhetes zárlat napokban aktuális feloldása még mindig erősen kérdéses. A nehéz helyzet kialakulásában vélhetően az új, nagyobb fertőzőképességű brit vírusváltozat terjedése is markáns szerepet játszik.
A régióban sem jellemző a lazítás. A járványügyi intézkedések enyhítésével decemberben kísérletező csehek nemrégiben február végéig meghosszabbították a szükségállapotot. Szlovákiában még decemberben vezették be az úgynevezett COVID-automatát, egy olyan járványügyi tervet, amely átlátható módon ad iránymutatást a lezárásokra az aktuális epidemiológiai adatok alapján. Most azonban még az e rendszer alapján indokoltnál is szigorúbb intézkedések bevezetését fontolja a kormány, részben a brit vírusmutáció terjedése miatt.
Lengyelországban az aktuális korlátozások január 31-ig tartanak, és további sorsukról egyelőre nincs információ. Mindenesetre az egészségügyi miniszter szerint az országban a járványhelyzetet sikerült stabilizálni, és amint az látható az alábbi ábrán, némi enyhítés is történt a közelmúltban: az általános iskolák első három évfolyamán visszaállt az oktatás szokásos rendje.
A lakosság türelme és a lezárások által leginkább érintett szektorokban a gazdasági tűrőképesség azonban egyre inkább fogytán van a visegrádi régióban is. Csehországban már a hónap elején jelentős tüntetések voltak a járványvédelmi intézkedések lazításáért, Lengyelországban pedig egyre több vendéglátóhely nyit ki a korlátozások ellenére. Hozzájuk hasonlóan már Magyarországon is több étterem bejelentette, hogy februártól kinyit, akkor is, ha a tiltásokat meghosszabbítja a kormány.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
