Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. december 26. 12:05 Élet

Az ingyenes szolgáltatások többet érnek, mint hinnénk

Mindig is voltak olyan javak és szolgáltatások, amikhez ingyen jutnak hozzá az emberek, és a közgazdasággal szinte egyidős az a törekvés, hogy ezek értékét mérni lehessen. Ez nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás, egy új tanulmány az egyik lehetséges mérési módszert mutatta be, és ezen keresztül azt, hogy hogyan változott a brit emberek értékelése a kijárási tilalom hatására.

Diane Coyle és David Nguyen annak járt utána, hogy mennyire értékelik az emberek azokat a szolgáltatásokat, amik ingyen vannak. Ilyenek például a közparkok, de a Facebook vagy az online bankolás is. Azt kérdezték meg több mint 10 ezer brit lakostól, hogy mennyit kéne fizetni nekik, hogy ne használják a szolgáltatást (egy évig vagy egy hónapig).

Azért ezt a módszert használták, mert szerintük ez jobban megragadja a szolgáltatás hasznát, mint ha azt kérdeznék, hogy mennyit fizetnének érte. A korábbi kutatások megmutatták, hogy általában kevesebbet hajlandóak fizetni az emberek egy jelenleg ingyenes dologért, mint amennyit nekik kéne fizetni, hogy ne használják. Ez részben azért lehet, mivel a veszteséget nagyobb fájdalomnak élik meg az emberek, mint a nyereséget. Így amit kifizetnek, nagyobb hasznosságveszteséghez vezet, mint ha ugyanannyi összeget kapnánk. Ezt figyelembe véve a szerzők szerint a valós hasznosságot az méri, hogy mennyik kérnének azért, hogy ne használják a szolgáltatást.

Az értékelésen kívül azt is megkérdezték a résztvevőktől, hogy ki használja az egyes szolgáltatásokat. Nem meglepő módon az értékelés szorosan összefüggött azzal, hogy a lakosság hány százaléka használja az adott szolgáltatást. Amit szinte mindenki használt, az az online keresés, emailezés, ingyenes TV és online bankolás. Ebből adódóan ezeket értékelték a legmagasabbra.

Szinte az összes szolgáltatásnál az átlagos éves értékelés kevesebb, mint a havi átlagos értékelések tizenkétszerese. Ez azért van, mert minél távolabbi jövőben gondolkozunk, annál kevésbé érezzük hasznosnak a szolgáltatásokat, így folyamatosan csökken, hogy mennyit kérnénk azért, hogy ne használjuk.

Ami viszont még érdekesebb, hogy a legtöbb szolgáltatás értékelése a kutatáson belül meghaladta az egy főre jutó bevételét az adott szolgáltatásoknak. Tehát az eredmények szerint ezek nagyobb értéket teremtenek, mint amennyi bevételt szereznek vele a szolgáltatást nyújtó cégek.

Kihasználva a koronavírus miatti kijárási tilalmat az Egyesült Királyságban, a szerzők azt is meg tudták vizsgálni, hogy hogyan változott ezeknek a szolgáltatásoknak az értékelése és használata. Az eredeti kutatást februárban végezték, viszont a lezárások miatt májusban végeztek egy második felmérést, így kapták meg a lezárás hatását.

A Google Maps használata nyilvánvalóan csökkent, emellett a nyomtatott újságoké és a rádióé is. A leginkább az online bevásárlási felületek használata nőtt, továbbá a kommunikációs alkalmazásoké (Skype, Messenger, WhatsApp).

Mivel az értékelés szorosan együtt mozog a használattal, az utóbbi szolgáltatások értékelése nőtt a leginkább. Fontos kivétel viszont a közparkok haszna: annak ellenére, hogy kicsit még csökkent is a használatuk, nagyon felértékelődtek. Ez számunkra sem meglepő, hiszen a korlátozások óta nálunk is nagyon megnőtt a parkok, kirándulóhelyek kihasználtsága.

A kutatás fő tanulsága, hogy az ingyenes szolgáltatásoknak is fontos mérni a hasznát és az értékét, ami hosszú távon a szerzők szerint oda is vezethet, hogy egy módosított GDP-mérőszámot hozhatunk létre, ami a gazdaság valós értékét méri, és nem csak a piaci árral rendelkező javak és szolgáltatások számítanak majd bele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira megépítené a kormány az Új Nemzeti Galériát a Városligetbe, hogy 26-ról 72 milliárdra drágultMár 200 milliárd felett jár az öt éve kezdett Liget-projekt, amiből a Városligetben még egy múzeum sem épült meg. A menetrendszerű késés sem marad el.

Élet facebook gdp kijárási korlátozás koronavírus szolgáltatások Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. január 19. 15:23 Élet

Bútorbankot nyitott a prágai városháza, hogy segítse a rászorulókat

Lakossági és céges felajánlásokat továbbítanak alacsony jövedelműeknek.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.