Ha nem az ipart nézzük, hanem a magánszemélyeket, akkor az európai polgárok 10 százaléka hozza össze a kontinens teljes környezetszennyezésének 27 százalékát. Ez több, mint amit a legkevésbé szennyező életmódot folytató 50 százalék együtt kitesz – írja tanulmányának eredményeit ismertetve a The Conversationben egy angol és norvég egyetemen dolgozó kutatópáros.
A szerzők 26 európai ország 275 ezer háztartásának kiadási szerkezetét vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy az unióban csak a háztartások 5 százaléka él úgy, hogy a 2030-ra célul kitűzött károsanyag-kibocsátási szintet támogatja. Az európai háztartások 95 százaléka olyan életmódot folytat, amely mellett a célok nem érhetők el.
A legnagyobb szennyezők természetesen a szupergazdagok, hiszen ők fogyasztanak a legtöbbet, de kevesen vannak. Az első olyan nagyobb csoport, amely fő szennyező, és érdemes vele foglalkozni, az évi 40 ezer eurót kereső felső középosztály (ez körülbelül havi bruttó 1,18 millió forintos jövedelemnek felel meg jelenleg).
A környezetszennyezés mértéke náluk is a fogyasztási szerkezettel függ össze leginkább, azon belül pedig a kutatók adatai szerint kiugrik egy közös vonás: a csoport tagjai jóval többet utaznak repülővel, mint a többiek.
A rendszeres repülés lehetősége nagyon egyenlőtlenül oszlik meg Európában, a gépeken jórészt azok ülnek, akik egyben a nagyobb környezetszennyezők csoportjához tartoznak. A szerzők szerint azonban a repülés nincs a klímavédelmi intézkedések fókuszában, mert a koronavírus-járvány miatt csaknem tönkrement légitársaságokat az európai államok kimentették, és érintetlenül hagyták a kerozinra vonatkozó adókedvezményeket is.
A magasabb jövedelmű rétegeknél az államok gyakorlatilag támogatják a repülést, mert viszonylag olcsóvá teszik más utazási módokkal szemben.
A fő szennyezők másik közös jellemzője a nagymértékű autóhasználat. Itt más a helyzet, mert az üzemanyagra és az autózásra rakódó közterhek a szegényebb rétegeket aránytalanul nagyobb mértékben sújtják, vagyis minden olyan intézkedés, amely ezeket emeli, a szegényebb, kevésbé környezetszennyező életmódú emberek helyzetét nehezíti meg igazán. Ez tehát csak akkor indokolt, ha nekik jó alternatívát tudnak kínálni, például a közösségi közlekedési szolgáltatásokkal.
Ahogy lépkedünk felfelé a jövedelmi ranglétrán, az autózásból származó környezetszennyezés jóval nagyobb ugrásokkal emelkedik.
A szegényebb rétegeknél gyakran a munkába jutás vagy más szükséges utazások egyetlen eszköze az autó, a gazdagabbaknál viszont hirtelen megjelennek a nehezen indokolható autóvásárlások és a sokkal sűrűbb autózások.
A kutatók azt mondják, hogy a szabályalkotóknak meg kellene szüntetni a luxusnak számító repülés támogatását, és jobb megoldásokat kellene nyújtani azoknak, akik kényszerből ülnek autóba. Ezt a közösségi közlekedés mellett a biciklis és gyalogos infrastruktúra fejlesztésével tartják elérhetőnek.
A helyzet összetettségére utal ugyanakkor, hogy az európai államokban nagyon eltérő lehet az ugyanahhoz a jövedelmi réteghez tartozó csoportok károsanyag-kibocsátása. A szerzők Franciaországot és Dániát emelik ki, mert előbbiben az atomenergia, utóbbiban pedig a megújuló források használata olyan nagy mértékű, hogy összességében még a gazdagok sem tudnak olyan környezetszennyező módon élni, mint a fosszilis forrásokra támaszkodó országokban.
Mindkét példaországra jellemző továbbá, hogy nagyon kiterjedt és magas színvonalú közszolgáltatásokat tartanak fenn, ennek része a közösségi közlekedés is, így az alacsonyabb jövedelmi rétegek nem feltétlenül autóznak.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
