Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. augusztus 30. 16:17 Élet

Pont azoknak nem kellene repülőre szállni, akiknek ez természetes

Ha nem az ipart nézzük, hanem a magánszemélyeket, akkor az európai polgárok 10 százaléka hozza össze a kontinens teljes környezetszennyezésének 27 százalékát. Ez több, mint amit a legkevésbé szennyező életmódot folytató 50 százalék együtt kitesz – írja tanulmányának eredményeit ismertetve a The Conversationben egy angol és norvég egyetemen dolgozó kutatópáros.

A szerzők 26 európai ország 275 ezer háztartásának kiadási szerkezetét vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy az unióban csak a háztartások 5 százaléka él úgy, hogy a 2030-ra célul kitűzött károsanyag-kibocsátási szintet támogatja. Az európai háztartások 95 százaléka olyan életmódot folytat, amely mellett a célok nem érhetők el.

A legnagyobb szennyezők természetesen a szupergazdagok, hiszen ők fogyasztanak a legtöbbet, de kevesen vannak. Az első olyan nagyobb csoport, amely fő szennyező, és érdemes vele foglalkozni, az évi 40 ezer eurót kereső felső középosztály (ez körülbelül havi bruttó 1,18 millió forintos jövedelemnek felel meg jelenleg).

A környezetszennyezés mértéke náluk is a fogyasztási szerkezettel függ össze leginkább, azon belül pedig a kutatók adatai szerint kiugrik egy közös vonás: a csoport tagjai jóval többet utaznak repülővel, mint a többiek.

A rendszeres repülés lehetősége nagyon egyenlőtlenül oszlik meg Európában, a gépeken jórészt azok ülnek, akik egyben a nagyobb környezetszennyezők csoportjához tartoznak. A szerzők szerint azonban a repülés nincs a klímavédelmi intézkedések fókuszában, mert a koronavírus-járvány miatt csaknem tönkrement légitársaságokat az európai államok kimentették, és érintetlenül hagyták a kerozinra vonatkozó adókedvezményeket is.

A magasabb jövedelmű rétegeknél az államok gyakorlatilag támogatják a repülést, mert viszonylag olcsóvá teszik más utazási módokkal szemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk12 ezer milliárd forinttal tolják meg a környezetszennyezést az európai országokMásra is lehetne költeni ezt a hatalmas pénzt, mint a leginkább környezetkárosító közlekedési forma támogatására.

A fő szennyezők másik közös jellemzője a nagymértékű autóhasználat. Itt más a helyzet, mert az üzemanyagra és az autózásra rakódó közterhek a szegényebb rétegeket aránytalanul nagyobb mértékben sújtják, vagyis minden olyan intézkedés, amely ezeket emeli, a szegényebb, kevésbé környezetszennyező életmódú emberek helyzetét nehezíti meg igazán. Ez tehát csak akkor indokolt, ha nekik jó alternatívát tudnak kínálni, például a közösségi közlekedési szolgáltatásokkal.

Ahogy lépkedünk felfelé a jövedelmi ranglétrán, az autózásból származó környezetszennyezés jóval nagyobb ugrásokkal emelkedik. 

A szegényebb rétegeknél gyakran a munkába jutás vagy más szükséges utazások egyetlen eszköze az autó, a gazdagabbaknál viszont hirtelen megjelennek a nehezen indokolható autóvásárlások és a sokkal sűrűbb autózások.

A kutatók azt mondják, hogy a szabályalkotóknak meg kellene szüntetni a luxusnak számító repülés támogatását, és jobb megoldásokat kellene nyújtani azoknak, akik kényszerből ülnek autóba. Ezt a közösségi közlekedés mellett a biciklis és gyalogos infrastruktúra fejlesztésével tartják elérhetőnek.

A helyzet összetettségére utal ugyanakkor, hogy az európai államokban nagyon eltérő lehet az ugyanahhoz a jövedelmi réteghez tartozó csoportok károsanyag-kibocsátása. A szerzők Franciaországot és Dániát emelik ki, mert előbbiben az atomenergia, utóbbiban pedig a megújuló források használata olyan nagy mértékű, hogy összességében még a gazdagok sem tudnak olyan környezetszennyező módon élni, mint a fosszilis forrásokra támaszkodó országokban.

Mindkét példaországra jellemző továbbá, hogy nagyon kiterjedt és magas színvonalú közszolgáltatásokat tartanak fenn, ennek része a közösségi közlekedés is, így az alacsonyabb jövedelmi rétegek nem feltétlenül autóznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdődött, a svédek vasúttal váltanák ki a repülést klímavédelmi okokbólJöhetnek az éjszakai vonatok Európa nagyvárosai felé, csak az a probléma, hogy valószínűleg veszteséget fognak termelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet autó Európa gazdagok károsanyag-kibocsátás klímacélok környezetszennyezés közösségi közlekedés repülő szegények Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.