Fél éve szerződött le Csukás Istvánnal egy új Süsü-forgatókönyvre a közmédia
A hétfőn elhunyt Csukás István neve is szerepel a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közelmúltban közzétett szerződéslistáján. A dokumentum szerint a közmédia a Süsü a Sárkány III. című bábfilmsorozat forgatókönyvének megírásáról és felhasználási jogairól kötött szerződést a népszerű meseíróval 26 millió forint értékben.
Az nem volt titok, hogy újabb Süsü-folytatás készül, a Kossuth-díjas költő, író több interjúban is beszélt erről korábban. Csukás István a Borsnak már tavaly januárban azt mondta, hogy az epizódok vázlata kész, a költségvetés összeállt, és akkor azt ígérte, hogy év végére el is készülhet a mű.
Bár ekkor elvileg még nem volt szerződése a közmédiával – a megállapodás ugyanis csak júliusban lépett hatályba -, Csukás István így is befejezte a forgatókönyvet decemberre. Az alkotás ráadásul jóval hosszabb lett annál, mint amiről korábban szó volt. Eredetileg ugyanis csak egy háromrészes sorozatot emlegettek, néhány nappal karácsony előtt azonban a szerző már azt nyilatkozta – szintén a Borsnak -, hogy
a Süsüke világot lát című bábfilmsorozathoz 13 epizódot írt, és a 600 oldalas (gépelt) forgatókönyvet le is adta az MTVA-ban.
A közmédiánál érdeklődtünk arról, hogy mi a helyzet a forgatókönyvvel, illetve mikor kerülhetnek műsorra az új részek, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.
A Süsü első részét 1977-ben mutatták be a Magyar Televízióban, majd 1984-ig még további nyolc epizód készült a bábfilmsorozathoz. Több mint másfél évtized szünet után aztán a közmédia megrendelte a folytatást, ekkor készült el a 13 részes Süsüke, a sárkánygyerek, amit 2001-ben mutattak be a Duna TV-n.
Ennek megfelelően az első két sorozat felhasználási joga is az MTVA-nál van. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a jogok pontosan mire is terjednek ki. Több mint tíz éve a közmédiát be is perelték, hogy kiderüljön, a – részben Csukás Istvánhoz köthető – rajfilmek merchandise jogai is őket illetik-e. A kérdés azért is érdekes, mert a 70-es, 80-as években ilyeneket még valószínűleg a nyugati világban sem szabályoztak a szerződésekben, az állami média 2008-ban mégis leszedette a boltok polcairól a tulajdonában álló rajzfilmek alapján készült plüssfigurákat, amit egy tőlük teljesen független cég gyártott.
A téma összetettségét jól mutatja, hogy a Médiatudományi Intézetnél 2015-ben készült egy 234 oldalas kiadvány „A közszolgálati médiaszolgáltatás és a szellemi tulajdonjogok kapcsolódási pontjai és szabályozási környezete” címmel. Ha valaki szeretne elmélyülni benne, a dokumentum jelenleg is elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján (pdf).
Élet
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Fontos
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot
Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
