Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 17. 07:13 Élet

Téves és káros hiedelem, hogy a korán kelés javítja a diákok teljesítményét

Az embereknek nagyjából a fele későn kelő típus, mégis gyakran megkapják a többiektől, hogy miért nem tudnak felkelni vagy kávé nélkül neki indulni a napnak. De nem csak a mindennapokban téma ez, egyre több kutatás próbálja feltérképezni a korai kelés negatív hatását. Finley Edwards tanulmánya is arra keresi a választ, hogy hogyan hat az iskolás gyerekek teljesítményére, ha korán vagy későn kezdődik a tanítás.

Az amerikai iskolabusz rendszer arra kényszeríti az iskolákat, hogy ne kezdődjön minden osztály egy időben, mivel a buszok nem tudnának egyszerre beérkezni. Ezt a különbséget használja ki Edwards: az órakezdés nem függ össze az iskolák teljesítményével, ezért a tanulmányi különbségeket (hasonló adottságú diákok között) a későbbi kezdés hatásának lehet tekinteni.

Ha ez nem lenne elég, néhány iskola időben is változtatja az órák kezdési időpontjait, tehát meg lehet nézni ugyanazon iskola diákjainak teljesítményét akkor, amikor korán kell kezdeniük az iskolát és akkor, amikor későn. Az adatok azt mutatják, hogy három százalékponttal jobb eredményt érnek el a diákok a matek teszteken, ha egy órával később kell csak beérniük. Szövegértés teszteken ez a különbség két százalékpont.

Viszont a részletes adatoknak köszönhetően a szerző mélyebbre tudott ásni, hogy hol jelennek meg valójában ezek a különbségek.

  • Az első kérdése az volt, hogy vajon máshogy hat-e a késői kelés a hátrányos helyzetű diákokra. Családi háttér és más tulajdonságok alapján megállapította, hogy mely diákok számítanak hátrányos helyzetűnek. Őket összevetve a többiekkel arra jutott, hogy sokkal erősebb a későn kelés pozitív hatása a hátrányos helyzetű gyerekekre. Ebből az következik, hogy mindössze azzal, hogy később kezdik a tanítást, valamennyire felzárkóztathatnák a rosszabb háttérrel induló gyerekeket.
  • A másik kérdés, ami felmerült a szerzőben, hogy van-e különbség a különböző korú gyerekek között. Azt találja, hogy a kamaszkor elérésénél, tehát nagyjából 12-13 éves kor körül megnő a későn kelés pozitív hatása. E mögött az a biológiai tény húzódik meg, hogy a serdülő gyerekek hormonális változása megnehezíti számukra, hogy korán elaludjanak. Emiatt akik korán kelnek, azok nem tudnak a korai lefekvéssel kompenzálni, így ők kialvatlanabbak lesznek, mint a későn kelő társaik.

Tehát az eredmények alapján tinédzser korban és főleg a hátrányos helyzetű diákok körében lenne fontos, hogy bevezessék a későbbi kelést. De azt a tanulmány már nem tudja megnézni, hogy ez a hatás fennmarad-e későbbi korosztályoknál is, hiszen csak általános és középiskolások adatait használja. Viszont Scott E. Carrell és szerzőtársai utána jártak a kérdésnek egyetemi adatokon.

Ők egy kompetitív amerikai katonai egyetem elsőéves hallgatóinak a jegyeit vizsgálták. Itt az a szerencsés helyzet nyújtja az iskolakezdésben a különbségeket, hogy kétféle hét van az órarendben (mint ahogy itthon is van általános iskolákban A és B hét), ami miatt akár egy adott diáknak is különbözik, hogy melyik nap mikor kezdődnek az órái.

Az eredményeik azt mutatják, hogy akiknek van korai órája, azok abból a tárgyból rosszabbul teljesítenek, mint azok a társaik, akik azt a tárgyat későbbi időpontban tanulják. Ami viszont még érdekesebb, hogy akiknek van korai órája egy adott napon, ők az összes többi órájukon is rosszabbul teljesítenek, mint akikkel pontosan ugyanarra az órára járnak, de akiknek reggel nem kellett korán kelniük. Ez erős bizonyíték arra, hogy a korai kelés az egész napos teljesítményre hatással van.

Ez a hatás akkor is fent áll, ha kontrollálnak a diákokra, a tanórák és a tanárok tulajdonságaira is, tehát egyértelműen robosztusak az eredmények. A vizsgált egyetem is változtatta idő közben az első (tehát a korai) óra kezdetének az időpontját, így Carrellék megfigyelhették a diákok teljesítményének és a kezdés változásának a kölcsönhatását. Nem meglepő módon így szintén arra az eredményre jutottak, hogy a korai kezdés negatív hatással van a diákok teljesítményére.

Bár az egyetemi első évesek nem különböznek sokban a középiskolásoktól, azért az is látszik, hogy fiatal felnőtt korban is fennáll a koránkelés negatív hatása. Munkahelyekre vonatkozóan nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de az biztos, hogy minden korosztálynál fontos, hogy elkerüljék a kialvatlanságot, mert az csak teljesítményromláshoz vezet. Mivel kis költséggel megoldható, hogy az iskolák később kezdjék a tanítást, ezért mindkét tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy minden iskolának fontolóra kéne venni, hogy a jövőben későbbre tolják az első becsengetés idejét.

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.