Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. november 17. 07:13 Élet

Téves és káros hiedelem, hogy a korán kelés javítja a diákok teljesítményét

Az embereknek nagyjából a fele későn kelő típus, mégis gyakran megkapják a többiektől, hogy miért nem tudnak felkelni vagy kávé nélkül neki indulni a napnak. De nem csak a mindennapokban téma ez, egyre több kutatás próbálja feltérképezni a korai kelés negatív hatását. Finley Edwards tanulmánya is arra keresi a választ, hogy hogyan hat az iskolás gyerekek teljesítményére, ha korán vagy későn kezdődik a tanítás.

Az amerikai iskolabusz rendszer arra kényszeríti az iskolákat, hogy ne kezdődjön minden osztály egy időben, mivel a buszok nem tudnának egyszerre beérkezni. Ezt a különbséget használja ki Edwards: az órakezdés nem függ össze az iskolák teljesítményével, ezért a tanulmányi különbségeket (hasonló adottságú diákok között) a későbbi kezdés hatásának lehet tekinteni.

Ha ez nem lenne elég, néhány iskola időben is változtatja az órák kezdési időpontjait, tehát meg lehet nézni ugyanazon iskola diákjainak teljesítményét akkor, amikor korán kell kezdeniük az iskolát és akkor, amikor későn. Az adatok azt mutatják, hogy három százalékponttal jobb eredményt érnek el a diákok a matek teszteken, ha egy órával később kell csak beérniük. Szövegértés teszteken ez a különbség két százalékpont.

Viszont a részletes adatoknak köszönhetően a szerző mélyebbre tudott ásni, hogy hol jelennek meg valójában ezek a különbségek.

  • Az első kérdése az volt, hogy vajon máshogy hat-e a késői kelés a hátrányos helyzetű diákokra. Családi háttér és más tulajdonságok alapján megállapította, hogy mely diákok számítanak hátrányos helyzetűnek. Őket összevetve a többiekkel arra jutott, hogy sokkal erősebb a későn kelés pozitív hatása a hátrányos helyzetű gyerekekre. Ebből az következik, hogy mindössze azzal, hogy később kezdik a tanítást, valamennyire felzárkóztathatnák a rosszabb háttérrel induló gyerekeket.
  • A másik kérdés, ami felmerült a szerzőben, hogy van-e különbség a különböző korú gyerekek között. Azt találja, hogy a kamaszkor elérésénél, tehát nagyjából 12-13 éves kor körül megnő a későn kelés pozitív hatása. E mögött az a biológiai tény húzódik meg, hogy a serdülő gyerekek hormonális változása megnehezíti számukra, hogy korán elaludjanak. Emiatt akik korán kelnek, azok nem tudnak a korai lefekvéssel kompenzálni, így ők kialvatlanabbak lesznek, mint a későn kelő társaik.

Tehát az eredmények alapján tinédzser korban és főleg a hátrányos helyzetű diákok körében lenne fontos, hogy bevezessék a későbbi kelést. De azt a tanulmány már nem tudja megnézni, hogy ez a hatás fennmarad-e későbbi korosztályoknál is, hiszen csak általános és középiskolások adatait használja. Viszont Scott E. Carrell és szerzőtársai utána jártak a kérdésnek egyetemi adatokon.

Ők egy kompetitív amerikai katonai egyetem elsőéves hallgatóinak a jegyeit vizsgálták. Itt az a szerencsés helyzet nyújtja az iskolakezdésben a különbségeket, hogy kétféle hét van az órarendben (mint ahogy itthon is van általános iskolákban A és B hét), ami miatt akár egy adott diáknak is különbözik, hogy melyik nap mikor kezdődnek az órái.

Az eredményeik azt mutatják, hogy akiknek van korai órája, azok abból a tárgyból rosszabbul teljesítenek, mint azok a társaik, akik azt a tárgyat későbbi időpontban tanulják. Ami viszont még érdekesebb, hogy akiknek van korai órája egy adott napon, ők az összes többi órájukon is rosszabbul teljesítenek, mint akikkel pontosan ugyanarra az órára járnak, de akiknek reggel nem kellett korán kelniük. Ez erős bizonyíték arra, hogy a korai kelés az egész napos teljesítményre hatással van.

Ez a hatás akkor is fent áll, ha kontrollálnak a diákokra, a tanórák és a tanárok tulajdonságaira is, tehát egyértelműen robosztusak az eredmények. A vizsgált egyetem is változtatta idő közben az első (tehát a korai) óra kezdetének az időpontját, így Carrellék megfigyelhették a diákok teljesítményének és a kezdés változásának a kölcsönhatását. Nem meglepő módon így szintén arra az eredményre jutottak, hogy a korai kezdés negatív hatással van a diákok teljesítményére.

Bár az egyetemi első évesek nem különböznek sokban a középiskolásoktól, azért az is látszik, hogy fiatal felnőtt korban is fennáll a koránkelés negatív hatása. Munkahelyekre vonatkozóan nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de az biztos, hogy minden korosztálynál fontos, hogy elkerüljék a kialvatlanságot, mert az csak teljesítményromláshoz vezet. Mivel kis költséggel megoldható, hogy az iskolák később kezdjék a tanítást, ezért mindkét tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy minden iskolának fontolóra kéne venni, hogy a jövőben későbbre tolják az első becsengetés idejét.

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. december 14. 12:47 Élet

A béna YouTube feldolgozások is az eredeti előadók zsebét tömik

A zenészek szempontjából a számok ismertségének növelése hasznosabb, mint az ingyenes hallgatás és az amatőr koncertfelvételek miatti bevételkiesés. A YouTube jó a zenészeknek, a bakelitpiacot pedig egyszerűen hidegen hagyja.

Váczi István
2019. december 8. 13:00 Élet

Ehető kávéspoharakkal csökkentik a szemét mennyiségét

Az új-zélandi nemzeti légitársaság kísérletképpen olyan poharakban szolgálja fel a kávét járatain, amelyeket az ital elfogyasztását követően meg lehet enni.

Torontáli Zoltán
2019. december 8. 07:59 Élet, Világ

Hátba szúrás, zsugoriság és morális csőd miatt bukott el a nagy kísérlet

560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Torontáli Zoltán
2019. december 12. 14:16 Világ

A német ipar elkezdte legalább annyira ellenezni a Green Dealt, mint Magyarország

Ismét egymásra találhatnak a kelet-európai államok és a német autóipar. A tagállamok a szenes erőműveik miatt, a németek pedig a várható elbocsátások, illetve a belsőégésű motorok gyors kimúlása miatt ellenzik az emisszió visszafogásának felgyorsítását.