A 24.hu szerdán számolt be arról, hogy tavaly a Horvátországban keletkező szennyvíziszap felét Székesfehérvár szélén, egy régi agyagbányában rakták le. A 24.hu korábban arról is írt, hogy Egerszalók mellett pedig Olaszországból és Szlovéniából érkező szennyvíziszapnak tervezik az elhelyezését.
Horvátország mellett Szerbiából is érkezik szennyvíziszap Magyarországra, ezt egy kedden megjelent cikk is megemlíti a szerb közszolgálati média honlapján. Egy 120 ezres*agglomerációval együtt szerbiai város, Szabács tavaly ősz óta az összes iszapját Magyarországra szállítja. Ez a cég honlapja szerint évi 4 ezer tonnát jelent, amely a Székesfehérvárra szállított mennyiség tizede.
Szerbiában a nagyobb városokban nincsen szennyvíztisztító, a lemaradásukat jól mutatja, hogy Belgrád az egyetlen európai főváros, ahol nem tisztítják a szennyvizet. Emiatt az iszap elhelyezését szolgáló infrastruktúra sem épült ki, így a szennyvíztisztítóval rendelkező kisebb városok számára óriási problémát jelent, hogy hova szállítsák a szennyvíztisztítás melléktermékének számító iszapot.
Szerbiában jelenleg uniós támogatással több szennyvíztisztítót is építenek, az iszapkezelési stratégia idén készült el. A szennyvíziszapot több módon lehet hasznosítani, például komposztként vagy áramot is elő lehet állítani belőle.
A szabácsi szennyvíztisztítónak éveken keresztül gondot okozott, hogy mit kezdjem az iszapjával. A szerb közmédiának a telep vezetője azt nyilatkozta tavaly ősszel, hogy mivel az állam nem segített a probléma megoldásában, ezért nekik kellett lépniük. Ez pedig azt jelentette, hogy onnantól kezdve Magyarországra szállítják az összes iszapot. Az nem derült ki a cikkből, hogy pontosan hova, vagy hogy milyen magyar céggel működnek együtt.
A Száva partján fekvő ipari városban a folyóba ömlik bele a megtisztított szennyvíz. A cég szerint az általuk kezelt víz 40 százalékkal tisztább, mint a Száváé.
A szennyvíziszap tárolásáról tavaly több cikk is megjelent a médiában, mivel egy hatvani telepről áradó bűz megkeserítette a környékbeliek életét.
Élet
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
