A témában eddig lefolytatott legnagyobb kutatás szerint a világ legjelentősebb folyói közül sokban veszélyesen magas az antibiotikumok koncentrációja. A 72 országban 711 helyen elvégzett vizsgálat a mintavételi helyek közel kétharmadánál találta meg ezeket a szereket, amelyek nagyon fontosak a baktériumfertőzések gyógyításában. Túlzott használatuk azonban egyre több és erősebb ellenálló baktériumtörzset eredményez, világszintű egészségügyi vészhelyzettel fenyegetve.
Antibiotikumokat nemcsak emberek gyógyításánál használnak, hanem rutinszerűen alkalmazzák az állattartó telepeken, így könnyen kikerülnek a természetbe, például a nem megfelelően kezelt szennyvízzel és a trágyával, így a folyókba is gyorsan eljutnak.
Egyszerűen fogalmazva, minél többféle antibiotikum és minél nagyobb koncentrációban van jelen a természetben, annál nagyobb az esélye annak, hogy ellenálló törzsek fejlődnek ki. Ezek a szerek ugyanis elpusztítanak minden baktériumot, amely nem rendelkezik rezisztens génekkel, így megnyitják az utat az ellenálló génkészlettel felvértezettek előtt. Ez utóbbiak sokszor más szempontból kevésbé életképesek, így csak periférikusan vannak jelen, de ha eltűnnek a versenytársak, akkor gyorsan elszaporodnak. Pont ugyanez történik egyébként az orvostudomány számára az antibiotikumokhoz hasonlóan fontos gombaölő szereknél is.
„Az embereket megfertőző sok kórokozó ellenálló génjei a környezetben előforduló baktériumokból származnak” – mondta a Guardiannek William Gaze, az Exeteri Egyetem témára szakosodott professzora. Az ENSZ múlt hónapban kiadott figyelmeztetése szerint a rezisztens baktériumok terjedése olyan egészségügyi vészhelyzettel fenyeget, amely 2050-re 10 millió áldozatot szedhet.
A Helsinkiben bemutatott kutatás szerint Európában a Duna a legfertőzöttebb folyó.
Az Ausztriában vett minta hétféle antibiotikumot tartalmazott, például a tüdőgyulladás és hörghurut ellen is használt klaritromicint. A koncentráció a biztonságos szint négyszerese volt.
A Duna ilyen mértékű szennyezettsége azért megdöbbentő, mert Európában csak a tesztelt folyók 8 százalékánál haladta meg a határértéket az antibiotikumok szintje. Ez Óceániában 6, Észak-Amerikában 15, Dél-Amerikában 18, Ázsiában 23, Afrikában 35 százalék volt.
Világszerte a 711 vizsgálati helyből 111-nél haladta meg a határértéket a koncentráció, a legrosszabb esetben több mint 300-szorosan. Ezt Bangladesben, egy szennyvíztisztító telep mellett mutatták ki a vaginális fertőzések ellen használt metronidazol esetében. Százszoros túllépést Kenyában is tapasztaltak, ennek hatására több folyóban az összes hal elpusztult.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
