Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül

Lezárják 2025. január 15-én a Napenergia Plusz Programra (NPP) való jelentkezés lehetőségét – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Miért fontos ez? A háztartási napelemes rendszerek állami támogatását célzó NPP így lényegében egy évig lesz nyitva, de ez alatt sem biztos, hogy a nem túl nagy keretösszeget a lakosság felhasználja.

Számokban: Az NPP kerete (az egyszeri, nyári emelés után) 105,8 milliárd forint, ami a 4,1 milliós átlagos igénylési összeg alapján összesen körülbelül 25 ezer háztartás támogatására lehet elég.

Eddig 20,5 ezer támogatási kérelmet ítéltek meg, és bár összesen 32 ezren végezték el az előregisztrációt, közülük sokan elakadtak, vagy nem léptek tovább az igénylésig-kivitelezésig.

Tágabb kontextus: az NPP számai és a keret felhasználásának tempója nagyon elmarad attól, ami régebben az energetikai korszerűsítésekre, felújításokra kínált programoknál általános tapasztalat volt. Míg korábban gyakorlatilag azonnal kiürültek a keretösszegek, ezúttal egy év alatt sem biztos, hogy ez megtörténik.

Hasonló a helyzet az Otthonfelújítási programnál (OFP) is, ahol 3 millió forint támogatást 3 millió forint kamattámogatott hitellel lehet igényelni, de a 20 ezer háztartásra elég keretből még legalább 15 ezerre van pénz, pedig a kiírás nyár óta nyitva van. Ezt a forrást rengeteg célra fel lehet használni, ami a régebbi házak energetikai állapotát érdemben javítja.

Alulnézet: reprezentatív felmérés nincs arról, hogy a lanyha érdeklődésnek mi az oka, de a közösségi médiás és egyéb visszajelzések alapján több tényezőre is gyanakodni lehet:

Az NPP-nél az átvett áram elszámolási szabályait úgy változtatták meg, hogy a beruházás még ekkora állami támogatás mellett sem hoz a korábbihoz hasonlóan jelentős előnyöket.
Az OFP-nél bonyolultnak tartják a pályázatot és az elszámolást.
Ennél sokkal fontosabbnak tűnik azonban, hogy a potenciális igénylők gyakran általánosságban feltételezik, hogy a támogatás összegét a kivitelezők beépítik az áraikba, azaz nincs értelme a támogatást lehívni; illetve
a korábbi hasonló programok rossz hírei miatt nem bíznak eléggé abban, hogy a pénzt valóban időben megkapják, különösen utófinanszírozásnál.
További általános probléma, hogy a rezsicsökkentett, azaz piaci értelemben nem valós lakossági energiatarifák mellett nem látszik, illetve egyéni szinten nem is jelentkezik az energiahatékonyság növelésének tényleges anyagi haszna.

Felülnézet: a hasonló programokkal szembeni bizalomvesztés azért nagy probléma, mert legalább 1,5 millió olyan családi ház van Magyarországon, amelyet energetikailag korszerűsíteni kellene (ráadásul ehhez jönnek még a társasházak), és ez országos érdek is, hiszen csökkenteni lehetne az energiaigényt.

A rezsicsökkentés árát az állam fizeti ki, vagyis végső soron ugyanúgy a lakosság, csak szétterítve, nem közvetlenül.
Ahogy arra Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója nemrég felhívta a figyelmet, a rezsicsökkentés eddigi állami terhei már legalább 4000 milliárd forintnál járnak, és ezt az összeget egy gondolatkísérletben úgy is kontextusba lehet helyezni, hogy egymillió háztartásnak adhatott volna az állam 4 millió forintot szigetelésre.
Ekkor a költségvetés ugyanott állna, ahol most, az ország energiafelhasználása és számlája azonban jelentősen csökkenhetett volna.

Mi várható? Jövőre elindul a Vidéki otthonfelújítási program is, ám ennek csak a neve hasonlít a jelenleg futó konstrukcióra. Csak az 5 ezer fő alatti településeken legalább egy gyermeket nevelő háztartások igényelhetik majd, a jelenlegi tervek szerint nem túl egyszerű módon, vagyis a potenciális jelentkezők köre itt is erősen nyomott lehet.

A szakértők folyamatosan azt javasolják, hogy a pályázatok tervezéséhez a háztartások kérjenek tanácsadói segítséget, mert sok esetben ez kell ahhoz, hogy olyan fejlesztéseket lehessen olcsón elvégezni, amely hosszabb távon érdemi energiaszámla-csökkenést eredményez.