Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
A bejelentés előtti piaci várakozásoknak megfelelő, azaz 3,7 százalékos volt az infláció novemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint, és ha idén már nem lesz meglepetés, akkor az elemzők szerint az éves adat is e körül alakulhat.
Számokban: éves összehasonlításban a novemberi infláció 3,2-ről 3,7 százalékra emelkedett, októberhez képest pedig 0,9 százalék volt az emelkedés. Decemberben szokás szerint még tovább gyorsulhat a tempó, de a végső éves átlag így is 3,7 százalék környékén alakulhat.
Miért fontos ez? A kormány a jogszabályok szerint minden évben előre, a várható éves átlagos infláció mértékével emeli a nyugdíjakat, idén ez 6 százalék volt, mert tavaly év végén még senki sem számított olyan gyors dezinflációra, mint ami végül megvalósult.
- Így idén több százalékkal nő a nyugdíjak reálértéke, ami egészen kivételes jelenség, ennek lehetősége ugyanis alapvetően kikerült a rendszerből, amikor a svájci indexálást*Ennél az infláció mellett a béremelkedést is figyelembe vették a nyugdíjemelés meghatározása során. az inflációkövetés váltotta fel. (Igaz, azóta ismét bevezették a 13. havi nyugdíjat.*Továbbá legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedés esetén nyugdíjprémium is jár, de ez az idén esélytelen.)
Alulnézet: a novemberben mért 3,7 százalék döntő részét, 3,3 százalékot az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása okozta, épp két olyan tétel, amely a legtöbb háztartás büdzséjében meghatározó, sőt erősen felülreprezentált is lehet a KSH kosarához képest. Ebből adódóan a lakosság a hivatalos adatnál akár jóval magasabbnak is érezheti a drágulást.
- Az élelmiszerárak átlagból kiugró emelkedése a nyugdíjasokat kifejezetten rosszul érintheti, összességében azonban a KSH számukra sem mutatott ki magasabb értéket, mint 3,7 százalék.
Mi várható? Jövőre a kormányzati előrejelzés 3,2 százalékos inflációval számol, vagyis a nyugdíjak is ennyivel emelkednek.
Igen, de: a piac ennél magasabb értéket vár, Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője például 4,2 százalékot tart valószínűnek. Ez nagyban múlik majd a forint árfolyamán, a béremelkedésen és azon, hogy a vállalatok milyen mértékben lesznek képesek áthárítani az emelkedő költségeiket a partnereikre vagy a fogyasztóikra.
- Ha 2025 őszén már nagy valószínűséggel látható lesz, hogy (a 2025-ös teljes évi) infláció meghaladja majd a 3,2 százalékot, akkor a különbözetet januárra visszamenőleg a novemberi nyugdíjemeléssel adhatja oda a kormány az időseknek.
- Ez lényegében azt jelentené, hogy addig hitelezik az inflációs különbözettel a nyugdíjasok az államot. Ez az utóbbi években többször is előfordult.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
