Az elmúlt években drasztikusan megnövekedett hajóforgalom, a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények és egy eddig nem ismert műszaki vagy emberi hiba szerencsétlen kombinációja áll a szerdai tragikus dunai baleset mögött az általam megkérdezett hajózási szakértők szerint.
1954 óta a mostani baleset a legnagyobb tragédia a magyarországi vizeken. Akkor a Pajtás nevű hajó borult fel a Balatonon gyereknapon, amelynek legkevesebb 22 áldozata volt, főleg gyerekek (az egyik túlélő cikke az Origo egyik 2014-es cikkében olvasható el). Az esti tragédiában a hivatalos adatok szerint legalább heten meghaltak, 21 embert pedig keresnek.
Videó a balesetről
A baleset okairól egyelőre csak feltételezések vannak. A Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke, Bencsik Attila azt mondta nekem, hogy személyes véleménye szerint a Viking Sygin nevű nagy kabinos szállodahajó felvette a helyzetét a Margit híd alatt való áthajózáshoz, a Hableány pedig egyelőre ismeretlen okból lényegében keresztbe elé került. Bencsik szerint ennek több oka is lehet, mindkét hajó oldaláról műszaki vagy emberi hiba is állhatott mögötte (bár más hajózási szakértő szerint egyértelműen emberi hiba lehetett az ok).
Kutató-motorcsónak a Dunán a baleset után. Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Ha a nagy hajónak a klasszikus hajókhoz hasonlóan hegyes orra lett volna, akkor le tudott volna fordulni róla a Hableány, de a Viking Sygin egyenes orrú, így a víz nyomása egyszerűen maga alá gyűrte a Hableányt, esélye sem volt a baleset átvészelésére, pillanatok alatt elsüllyedt.
„Ez olyan volt, mintha egy 40 tonnás kamion ment volna neki egy Trabantnak” – mondta Szalma Botond, a Mahart volt vezérigazgatója, korábbi KDNP-s politikus, az egyik legnagyobb magyar hajóflottát üzemeltető cég ügyvezetője és résztulajdonosa. Szalma szerint akkor lett volna esélye a Hableánynak, ha nem keresztben állt volna, amikor ütközött a nagy hajóval, hanem olyan szögben, amitől nem borul fel.
„Az volt a pech, hogy rossz idő volt, esett az eső, emiatt mindenki bent tartózkodott. Sötét volt, erős volt a sodrás, kitörhetett a pánik” – mondta Szalma. Tudomása szerint a kis hajón gyakorlott vezető volt, és méretéből fakadóan a nagy hajót is olyan vezethette, aki jó a szakmájában. Ettől függetlenül szerinte a hajós oktatással vannak gondok, egyre kevesebb a szakértő, és egyre inkább gyorstalpalókon végeznek. Mindenesetre Szalma szerint a következtetések levonása csak a szakértői vizsgálat után lehetséges, a mai nap a gyászé.
Az Index beszélt egy szállodahajón dolgozó fedélzetmesterrel, aki azt mondta, hogy régóta érlelődött már a tragédia a Dunán, mert nagyon megnőtt a városnéző hajók száma, és esténként a rengeteg kisebb mellett sok nagy jármű is hajózik a Dunán Budapesten. Azt mondta, a szakmabeliekkel gyakran beszélgettek arról, hogy ez nagyon veszélyes gyakorlat, és egy ismerőse jelezte is a hajózási hatóságnak, hogy be kellene tiltani az esti hajókázást.
Tűzoltóhajó érkezik egy pontonhídelemmel a baleset helyszínére. Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Bencsik Attila azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben drasztikusan, nagyjából tízszeresére nőtt a Budapestre látogató nagy, kabinos személyhajók forgalma. Ezeknek a hajóknak a 70-80 százaléka a Duna leglátványosabb részeit járja be, azaz Passau és Budapest között szállítja a turistákat. Egy ilyen hajó hossza jellemzően 80 és 110 méter között van, utaslétszáma pedig 100 és 300 közötti.
Bencsik Attila szerint ezt a törvényhozás is érzékelte, és a megnövekedett forgalom miatt nagyjából másfél éve arról döntöttek, hogy a kabinos nagy hajók ne fordulhassanak meg a Rákóczi híd és az Árpád híd között, mivel fokozott balesetveszélyt jelentenek. „Igyekeztek szigorítani a szabályokon, de a mostani eset is mutatja, hogy további szigorításokra, például a kabinos személyhajók budapesti sétajáratainak tiltására lenne szükség” – mondta Bencsik.
