Spanyolországban 2007 márciusában vezették be az apasági szabadságot, két hét fizetett távollét járt a gyermek születése után. Az intézkedés nagyon népszerűnek bizonyult, az első évben a jogosultak 55 százaléka vette igénybe. Azóta ráadásul meghosszabbították az idejét, 2017-ben előbb négy, majd tavaly öt hétre, és 2021-ig további bővítés várható.
Közgazdászok a 2007-es bevezetés után történteket tanulmányozták, eredményeikről a Quartz számolt be. Ezek szerint a lehetőséggel nem élők és az azt kihasználók ugyanolyan valószínűséggel maradtak a munkaerőpiacon, ám az utóbbiak a két hét letelte után is nagyobb mértékben vettek részt a gyermek gondozásában, mint az előbbiek. Ennek köszönhetően pedig az apasági szabadsággal élők partnerei nagyobb valószínűséggel tértek vissza munkahelyükre.
Ebben az értelemben az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, más tekintetben azonban valószínűleg nem.
Kétéves időtávon 7-15 százalékkal kisebb arányban vállaltak újabb gyermeket azok a párok, ahol a férfi kivette a kéthetes apasági szabadságot, mint azok, ahol nem.
A különbség ezt követően ugyan csökkent, de még hat év után is kimutatható volt.
Ezzel egy időben, vagyis az apasági szabadság intézményének bevezetése után a felmérésekben azt lehetett megfigyelni, hogy a 21 és 40 év közötti spanyol férfiak körében csökkent valamelyest a tervezett gyermekek száma, a nők körében viszont nőtt.*2006 és 2010 között a férfiaknál 2,1-ről 2,05-re csökkent, a nőknél 2,08-ról 2,11-re nőtt. A tanulmányt jegyző kutatók feltételezése szerint ennek az lehetett az oka, hogy a gyermekükkel több időt töltő férfiaknál reálisabb kép alakult ki a gyermekneveléssel járó erőfeszítésekről. A nőknél pedig talán annak köszönhető az ellentétes irányú elmozdulás, hogy mentesültek az otthoni terhek egy része alól.
A szerzők ugyanakkor maguk is óvnak a messzemenő következtetések levonásától, hiszen egyetlen ország egyetlen adatsoráról van szó, ráadásul két tény együttes előfordulása nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Könnyen lehet, hogy más dolgok jobban befolyásolták a spanyol férfiak családdal kapcsolatos terveit, ilyen lehet például a 2008-as válság, amely földbe döngölte a spanyol gazdaságot.
Más országokra pláne nem érdemes kivetíteni az eredményeket, mert viszonylag szokatlannak számít a kiinduló helyzet, amikor a spanyol férfiak több gyermeket terveztek, mint a nők. Az viszont gyakori, hogy mindkét érték bőven afelett van, mint amennyi ténylegesen megszületik. A 2017-es adatok szerint az EU-n belül Málta után Spanyolországban a legalacsonyabb az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma (1,31*2008-ban még 1,45 volt, 2013-ban viszont csak 1,27, azóta némileg nőni tudott.), miközben a tervezetteké 2 fölötti. Az EU-átlag egyébként 1,59, a magyar érték 1,49 a KSH, 1,54 az Eurostat adata szerint. A spanyol döntéshozókat mindenesetre elgondolkoztathatják az eredmények, hogy érdemes-e még jobban kiterjeszteni az apasági szabadság idejét.
