Az évezred eleje óta a felére csökkent az alkoholisták becsült száma Magyarországon. A KSH közelmúltban közzétett adatai szerint tavaly 379 ezren voltak, ami ugyan egy hajszállal magasabb a 2016-os adatnál, de így is komoly előrelépés a másfél-két évtizeddel ezelőtti állapothoz képest.

A 2000-es évek kezdete óta ugyanis egy néhány éves megszakítástól eltekintve lényegében egyre kevesebb alkoholista van. A statisztikai hivatal 1997 óta becsüli meg a számukat, azóta a legmagasabb értéket 1999-ben rögzítették, akkor még 866 ezren voltak. Ez azt jelenti, hogy szűk húsz éve nagyjából minden tizedik 15-nél idősebb magyar alkoholfüggő volt, most viszont már csak minden huszonkettedik felnőtt küzd ilyen problémával. A csökkenő trend 2005-ben szakadt meg néhány esztendőre, 2009-től azonban folytatódott.

A KSH egyébként a májzsugorodásban meghaltak számából számolja ki az alkoholisták becsült számát: az adott évben alkoholos májzsugorban meghaltak számát megszorozzák 144-el. A nyilvántartott alkoholisták száma (ők azok, akik egy évben legalább négyszer szakrendelésen jelentek meg alkoholizmusuk miatt) még nagyobbat csökkent egyébként a KSH adatai szerint, a 2000-es 42 ezerről a tavalyi 15 ezerre.

A javuló statisztika azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mit tenni ezen a területen. Magyarország ugyanis továbbra is a világ élvonalába tartozik az alkoholfogyasztás szempontjából, és az ezzel összefüggő halálesetek száma is kifejezetten magas itthon.

Arra, hogy összesen mennyit iszunk egy évben, több becslés is van ezek között pedig esetenként elég jelentősek az eltérések. Az elvileg a Világbank adataira támaszkodó Our World in Data például úgy saccolta, hogy egy átlagos 15 év feletti magyar évente 12,4 liter tiszta szeszt vesz magához, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ennél jó tíz százalékkal kevesebbre, 10,9 literre becsülte a fogyasztást. Abban azonban nincs különbség, hogy mind a kettővel elég előkelő helyen állunk a globális rangsorban: előbbivel épphogy kicsúszunk a top 10-ből, míg utóbbival a harmincadik hely környékén tanyázunk.

Hasonlóan elszomorító a helyzet, ha azt nézzük, hogy mennyit költünk piára. A magyar háztartások összes kiadásuk 7,6 százalékát fordítják alkoholra, dohánytermékekre és narkotikumokra, ami az EU-s átlag duplája. Az alkoholos italoknál egy hajszállal jobb a helyzet, mint a másik két kategóriában, de még így is a hatodik helyen állunk a 28 tagállam közül.

Ennek fényében már egy cseppet sem meglepő, hogy itthon az alkoholfogyasztással összefüggő halálesetek aránya is kiugróan magas. A WHO szerint 2012-ben az összes halálozás 6,7 százaléka volt köthető az iváshoz, ami az egész világon a tizenharmadik legmagasabb érték. Legfeljebb annak örülhetünk, hogy az ukrán, belorusz, orosz, moldáv és litván 30 százalék feletti mutatóhoz képest kifejezetten jól állunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet alkohol alkoholfogyasztás alkoholizmus Olvasson tovább a kategóriában