Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 30. 12:46 Élet

Hiába szeretnéd, akkor sem tudnád 25-nél sokkal több helyen tölteni az életedet

Gondolj vissza, hány olyan hely van, ahol az elmúlt 20 hét átlagában hetente legalább 10 percet eltöltöttél, és nem mozogtál közben? (Az autóban vagy villamoson töltött idő és hasonlók nem számítanak bele.) Egy nemzetközi kutatócsoport 40 ezer fős mintán vizsgálta meg ezt az adatot, és azt találta, hogy bármilyen időpontot vesz kiindulási alapnak, az érték átlagosan mindig 25 körül van.

Tanulmányuk (amely pdf-ben innen letölthető) most jelent meg a Nature Human Behaviour című szaklapban, és hogy nem hasraütésszerű számokról van benne szó, azt mutatja, hogy a 40 ezer fős mintát négy adatbázisból (egy amerikai, egy dán és egy svájci kísérletből, illetve egy globálisan használt mobilalkalmazásból) merítették, és pontos GPS, illetve időpont adatokkal dolgoztak.

Az egyik felhasznált adatbázis, a Lifelog adatpontjainak térbeli eloszlása.

A legnagyobb bázist a Lifelog nevű alkalmazásból nyerték (anonim módon), amely mobiltelefonokra és hordozható készülékekre (önként) telepítve rögzíti a használók mozgását. A résztvevők életkora 18 és 65 év között mozgott, átlagéletkoruk 36 év volt, ezen belül pedig az adatnyújtók harmada volt nő. A használók adatait minden esetben legalább 12 hónapig gyűjtötték, de sok esetben 19 vagy 24 hónap volt a megfigyelés időtartama.

A lényeget leginkább az alábbi grafikonon lehet megérteni. A függőleges tengelyen a rendszeresen látogatott helyek átlagos száma, a vízszintesen pedig a vizsgált időszak hosszúsága látható hetekben (a négy vonal a négy különböző adatforrást takarja). Látszik, hogy hiába növeljük azt az időt, amelyben a rendszeresen látogatott helyek számát nézzük, utóbbi értéke a 20 hetes időablak után már alig változik, körülbelül 25 marad – bármelyik adatbázist is nézik a kutatók.

A rendszeresen látogatott helyek (függőleges tengely) és a választott időablak hosszának (vízszintes, hét) összefüggése. Forrás: https://arxiv.org/pdf/1609.03526.pdf

Ez természetesen egy dinamikus érték, hiszen az emberek az életvitelüktől és az életkörülményeiktől függően gyakran leszoknak egy adott helyről, vagy újabbakat vesznek fel a listájukra.

Hogy ennek ellenére is marad a 25-ös átlag, arra a kutatók két hipotézist állítottak fel. Az egyik szerint egy adott időtartam alatt sokan vannak, akik csökkentik a meglátogatott helyek számát, és sokan vannak, akik növelik, ezek a csoportok pedig idővel változhatnak. Így egyéni szinten nem stabil, hanem sokkal inkább kiszámíthatatlan a rendszer, annak ellenére is, hogy a tömegek átlaga ugyanannyi marad.

A másik megoldás az lehet, hogy az egyes emberek ugyan eltérő számú helyet látogatnak rendszeresen, de ezek értéke stabil. Vannak, akik például csak 10 helyen töltik az idejük nagy részét, de vannak, akik 35 helyre járnak, és ez mindkettőjüknél változatlan marad az idő múlásával.

A kérdés tisztázására egyéni szinten is megnézték a látogatott helyek számának időbeli változását, és kiderült, hogy a második megoldás a nyerő, vagyis az átlagos 25-ös szám stabil, nemtől és kortól függetlenül. Az emberek átlagban ugyanannyi helyről szoknak le, mint amennyi új helyre szoknak rá, így a kettő hosszabb időtávon kiegyenlíti egymást.

Az adatok azt mutatják, hogy ez a stabilitás egyáltalán nem jelenti, hogy mindenki a szokásainak a rabja. Sőt, az emberek kifejezetten keresik az új helyeket, és sűrűn változtatják is a kedvenc tartózkodási helyeiket, de amint ezek száma elkezd nőni, hirtelen elmaradoznak a régi helyekről.

A kutatók szerint ez összefüggésben lehet azzal, hogy mindenkinél megvan az aktív szociális kapcsolatok fenntarthatóságának határa. Szeretünk új dolgokat kipróbálni, és szeretünk a régi dolgokhoz is visszatérni, de az ezzel kapcsolatos interakciók feldolgozásához a kapacitásunk véges: egy bizonyos mennyiség felett nem vagyunk képesek új kapcsolódási pontok fenntartására.

Élet életvitel felmérés hely Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.