Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 1. 12:17 Élet

Minden nyolcadik madárfaj eltűnhet, köztük a hóbagoly és a vadgerle is

Több jól ismert madárfajt is a kihalás veszélye fenyeget a BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban közzétett jelentése szerint. Az öt évig készülő „világ madarainak helyzete” című kiadvány szerint a 11 ezer faj több mint 40 százalékának csökken a létszáma, és mindössze 7 százalékuknak nő. Ráadásul a madárfajok nyolcadánál áll fenn annak a veszélye, hogy teljesen eltűnnek.

A különböző családok veszélyeztetettsége erősen eltérő. A daruféléknél például négyből három fajt fenyeget a kihalás, de 68 százalék ez az arány az óvilági keselyűk és az albatroszfélék esetében is, míg a papagájalakúak közel harmada van hasonló helyzetben. Az elemzés szerint olyan közkedvelt madarak is a kihalás szélére kerültek, mint a hóbagoly, a lunda, vagy a vadgerle.

 

A BirdLife International arra jutott, hogy a helyzet az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, és ez nem csak a madaraknak, hanem a bolygó egészének is rossz hír. A madarak ugyanis olyan széles körben elterjedt állatok, hogy helyzetükből a teljes ökoszisztéma állapotára következtetni lehet. Részben ezért, részben a könnyű megfigyelhetőség miatt a kutatók is ezt az állatcsoportot vizsgálják a leggyakrabban. Az elmúlt években átlagosan több mint kétszer annyi tudományos cikk jelent meg a madarak fennmaradásáról, mint az emlősökéről, és háromszor annyi, mint a rovarokéról.

A madarak veszélyeztetettségének növekedése több dologra vezethető vissza, ezek azonban szinte kivétel nélkül az emberiséghez köthetőek. Számos faj életét ráadásul egyszerre több ilyen tényező is negatívan befolyásolja.

 

A legnagyobb gond a mezőgazdaság bővülése, ez az 1469 veszélyeztetett fajból 1091-et érint. Azzal, hogy az elmúlt háromszáz évben a Föld területének 6 százalékáról 38-ra nőtt a mezőgazdasági termelésbe bevont terület aránya, rengeteg madár veszítette el természetes életterét.

Emellett a rovarirtószerek is sok állatot veszélyeztetnek. Egy nemrégiben készült amerikai kutatás szerint például az ilyen vegyszerek használata miatt csökkent negyedével a Koronás verébsármány testsúlya. Ráadásul a rovarirtók a verébsármány tájékozódó képességét is rontották, ami szintén nem túl előnyös egy költöző madár esetében.

A mezőgazdaság mellett hasonlóan nagy probléma a fakitermelés, aminek eredményeként évi 10 milliárddal csökken a bolygó faállománya. Sok madárra az invazív idegen fajok is komoly veszélyt jelentenek: a patkányok és egerek 250, a házimacskák 202 kihalás környékére sodródott madárfajt veszélyeztetnek.

 

Jelenleg a klímaváltozás még csak az ötödik a legnagyobb gondot okozó tényezők rangsorában, a kiadvány összeállítói szerint azonban hosszabb távon ez jelentheti a legnagyobb kihívást.

Bár a dokumentum főleg a kedvezőtlen folyamatokat írja le, azért néhány olyan esetről is beszámolnak, ami bizakodásra adhat okot. Miközben sok faj a kihalás szélére sodródott az elmúlt évtizedekben, volt 25 olyan is, amely kikerült ebből a kategóriából. Ilyen például a piroscsőrű hokkó, a rózsás galamb, vagy éppen a koreai kanalasgém.

„A tanulmány kijózanító képet közöl a madarak helyzetéről és az előttünk álló kihívásokról, ugyanakkor azt is megmutatja, hogy léteznek megoldások és sikeresen fel lehet venni a harcot ezekkel a problémákkal” – összegezte a tanulságokat Patricia Zurita, a BirdLife vezérigazgatója. Az elemzés szerint a legfontosabb feladatok a madarak életterének helyreállítása, az invazív fajok irtása, illetve kontroll alatt tartása, és a veszélyeztetett madarak helyzetének folyamatos ellenőrzése.

Élet Birdlife hóbagoly kihalás madarak veszélyeztetett Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. december 8. 13:00 Élet

Ehető kávéspoharakkal csökkentik a szemét mennyiségét

Az új-zélandi nemzeti légitársaság kísérletképpen olyan poharakban szolgálja fel a kávét járatain, amelyeket az ital elfogyasztását követően meg lehet enni.

Torontáli Zoltán
2019. december 8. 07:59 Élet, Világ

Hátba szúrás, zsugoriság és morális csőd miatt bukott el a nagy kísérlet

560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.

Torontáli Zoltán
2019. december 7. 12:29 Élet

A 40 órás munkahét csak az ipari forradalom rabszolgatartó rendszerének enyhébb formája

Miután sokszor bebizonyosodott, hogy kevesebbet dolgozni hatékonyabb, érdemes a kérdést történeti és pszichológiai összefüggésbe is helyezni.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.