Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. november 30. 06:53 Állam

Hiába csökkentenek adót a szegény önkormányzatok, így se költöznek oda cégek

Magyarországon belül is lezajlik kicsiben, ami Európában és globálisan is történik a befektetők kegyeinek keresése közben: az országok és a helyi önkormányzatok gyakran sokat fizetnek egy-egy nagyobb beruházásért, és nagy adókedvezményekkel próbálják becsalogatni a beruházókat. A szegényebb és elmaradottabb térségek azonban sokszor hiába várják ettől sorsuk jobbra fordulását, az erőfölényüket kihasználó vállalatok sokszor később sem akarnak adót fizetni. Ha nem túl fontos munkát végeznek, nem kötődnek egy térséghez, akkor egy kisebb emelés esetén is érdemesebb ilyenkor inkább arrébb állniuk.

Kiderítettük az adatokból, hogy a magyar települések önkormányzatai teljesen más kulcsokkal adóztatják a vállalatokat, és ebből nagyon erősen eltérő bevételeket tudnak csak beszedni.

A nyugat-dunántúli nagyvárosokban tízszer annyi adót tudnak lakosonként beszedni az önkormányzatok, mint az észak-alföldi falvakban.

 

A szegény települések pedig hiába alkalmaznak alacsonyabb kulcsokat, ez sem tudja oda csábítani a beruházókat. Ráadásul így még jelentős bevételektől is elesnek.

A helyi iparűzési adó (hipa) kevés figyelmet kap, hiszen általában a társasági adóról (tao) beszélnek a vállalati adózás legfontosabb elemeként. Pedig az alábbi adatokból is látszik, a hipa nagyságrendileg megegyezik a tao összegével. Míg számos multinacionális vállalat vagy transzferárak, vagy kormányzati megállapodások hatására nem, vagy csak alig fizet tao-t, a hipa-t már nehezebb megkerülni. Enélkül ugyanis nem tudnak az önkormányzatok működni. 

A vállalatok által befizetett összes adó*lehetnek olyan egyéb önkormányzati adók, például kommunális vagy ingatlanadó, amit itt nem vettünk figyelembe, de ezek már kisebb nagyságrendűek negyedét teszi ki a társasági adó, így mindenképpen egy igen jelentős tétel. Az önkormányzatoknak is kiemelten fontos, mert gyakorlatilag nincs más eszközük, amivel érdemi saját bevételhez juthatnának. Az Eurostat adatai szerint a magyar települési önkormányzatok a GDP 2,2 százalékának megfelelő bevételeket szednek be, miközben az EU-ban átlagosan 4 százalék ez az érték. A hipa pedig a GDP 1,7 százalékát tette ki 2016-ban.

A települések saját bevételeinek 77 százalékát tette ki a helyi iparűzési adó.

 

 

A települési önkormányzatok igyekeznek lehetőségeiket kihasználva optimalizálni a bevételeiket. Az fenti grafikonon jól látszik, hogy egy fordított U betű alakját veszi fel a grafikon, ha az adó mértékét és az egy lakosra jutó bevételt vizsgáljuk. A legnagyobb bevételt elérő települések már megengedhetik azt a luxust, hogy kevesebb adót írjanak elő: ezek jellemzően a nyugat-magyarországi nagyvárosok és a közép-dunántúli városok. 

Az észak-alföldi és dél-dunántúli községek viszont hiába írnak elő nagyon alacsony adókulcsokat, nem tudnak vállalatokat magukhoz csábítani. Hogy milyen értelemtelen az adókulcsokkal versenyezni, azt talán a nyugat-dunántúli községek esete mutatja: hiába számítanak gazdagnak ezek a megyék az országban, hiába van sok cég és fizetnek magas bevételeket a régió városaiban, a néhány kilométerre lévő falvak sem tudják alacsonyabb adókkal odacsábítani a cégeket.

Ez nem csak a magyar települések versenye szempontjából érdekes, hanem Magyarország számára is tanulságos: nem az alacsony adókat, hanem a jó elhelyezkedést, közlekedési kapcsolatokat és képzett munkaerőt keresik a cégek.

 

A törvény alapján az önkormányzatok 0 és 2 százalék között határozhatják meg a hipa méretékét. A települések kétharmada a törvényi maximumot kéri el, hogy a lehető legmagasabb bevételt érjék el. Az adatok alapján azok a települések érik el arányosan a legnagyobb bevételt, amiknél 1,9 százalék az adó kulcsa – ha nem vesszük számításba a 0,15 százalékot alkalmazó Tiszatardost és az 1,55 százalékot használó Pilisvörösvárt. Az adóbevételek nagy része szintén a magas adókulcsot alkalmazó településeken köt ki, kétharmadát a 2 százalékos kulcsot alkalmazó település szedi be.

 

A 2016-os adatbázisban 142 olyan települést találtunk, ahol ugyan meghatároztak iparűzési adót, de ebben az évben egyáltalán nem folyt be egyetlen forint hipa bevétel sem. Ennek akár adatközlési hiba is lehetne az oka, de a települések túlnyomó többségénél az elmúlt években sem volt semennyi saját bevétel, vagy csak néhány tíz- vagy százezer forintnyi, ezért életszerű, hogy egy vállalkozás bezárásával akár ezek meg is szűnhettek.

Összegyűjtöttük azt is, hogy melyik település alkalmazza a 20 legalacsonyabb hipa kulcsot:

 

Település Adókulcs Egy főre jutó adóbevétel (forint)
Apostag 0,00% 42 638
Kisszentmárton 0,.02% 2 042
Fiad 0,10% 20 310
Tiszatardos 0,15% 185 659
Szápár 0,20% 20 488
Tardona 0,20% 4 067
Bihartorda 0,50% 16 404
Drávafok 0,50% 16 861
Palkonya 0,50% 31 280
Himod 0,50% 10 726
Annavölgy 0,50% 6 288
Nagyveleg 0,50% 6 172
Felsőmarác 0,50% 15 264
Szamoskér 0,50% 8 982
Gadány 0,50% 8 330
Nemesbük 0,50% 3 878
Szarvasgede 0,50% 7 317
Vaspör 0,50% 7 801
Hugyag 0,50% 2 523
Káptalanfa 0,50% 2 672

A 20 legmagasabb egy főre jutó hipa bevételt elérő település:

Település Adókulcs Egy főre jutó adóbevétel (forint)
Kékkút 2,00% 1 447 460
Berente 2,00% 1 262 456
Rácalmás 2,00% 1 155 889
Halmajugra 2,00% 928 395
Mosonszolnok 1,60% 831 414
Hejőkürt 1,80% 814 049
Sima 2,00% 652 269
Mezőlak 2,00% 613 529
Ipolytölgyes 1,50% 576 428
Sopronkövesd 1,70% 564 918
Visonta 2,00% 550 437
Tiszaújváros 1,50% 522 905
Szabadegyháza 2,00% 517 780
Budaörs 1,90% 510 033
Ormándlak 2,00% 474 261
Detk 2,00% 439 547
Alsómocsolád 2,00% 434 404
Paks 2,00% 428 671
Becskeháza 2,00% 412 241
Jászfényszaru 1,40% 399 309

A 20 legalacsonyabb egy főre jutó hipa bevételt elért település:

Település Adókulcs Egy főre jutó adóbevétel (forint)
Nógrádsipek 1,50% 3
Kozárd 1,00% 267
Magyarmecske 0,50% 327
Csenyéte 1,00% 370
Felsőregmec 1,00% 387
Várkesző 2,00% 507
Komló 2,00% 515
Komoró 2,00% 547
Und ? 717
Katádfa 0,50% 825
Szendrőlád 1,50% 843
Pálmajor 0,80% 941
Bazsi 2,00% 945
Bánfa 0,50% 950
Uszka 2,00% 989
Sóshartyán 1,00% 1 152
Ólmod 1,00% 1 156
Ömböly 1,00% 1 180
Nagyhajmás 1,00% 1 282
Nyíri 1,00% 1 366

Állam adó helyi iparűzési adó regionális különbségek Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.