Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Egymillió földműves hagyta abba a gazdálkodást, miközben egyáltalán nem csökkent a birtokkoncentráció – ezek a legfontosabb megállapításai a Tárki Társadalmi Riportjának mezőgazdasági földterülettel foglalkozó fejezetének. Ezt a két párhuzamos folyamatot csak kis részben magyarázza az, hogy a termőterület mintegy nyolcvan év alatt 1,3 millió hektárral, a mezőgazdasági terület 2,2 millió hektárral csökkent. Ezt több dologgal is lehet magyarázni, az urbanizációtól az autópálya- és útépítéseken, a föld-tulajdonviszonyok rendezetlenségén és a földelhagyásokon át egészen a természetvédelmi területek növekedéséig.

Az 1990 utáni időszakban történt meg a termőterület-csökkenés kétharmada, a mezőgazdasági terület csökkenésének fele.*Tavaly néhány ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági terület, de ez sem változtatott számottevően a csökkenés tendenciáján.

 

A rendszerváltás után, már a kilencvenes évek elejétől kezdett csökkenni a mezőgazdasági termelők száma. Akkoriban 1,4 millió egyéni gazdaságot tartottak számon, ez 2016-ra 357 ezerre csökkent. Ennek több oka van. A rendszerváltást követően indult el a kárpótlás, sokan kaptak kis, átlagosan négy hektáros területet vissza a felbomló termelőszövetkezetektől.

Ezek az apró földek a méretük miatt nem voltak alkalmasak arra, hogy meg lehessen élni belőlük, de még mellékjövedelem megszerzésére sem, hiszen rengeteg munkával és energiával járt a területek megművelése, főleg úgy, hogy a tulajdonosnak főállása is van. A kárpótlási rendszernek óriási hibája volt, hogy bár a földek privatizálása megtörtént, az akkori kormány nem hirdetett egy, a piacinál kedvezőbb hitelprogramot. Ez persze érthető, hiszen a rendszerváltás után omlott össze a szocialista tervgazdaságon alapuló piac. A csőd szélén egyensúlyozó államnak akkoriban kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy hitelprogramokra keressen fedezetet az üres költségvetésben.

A kárpótlási jegyeket és a privatizált földeket azonban adni és venni lehetett, ezért akinek pénze volt, be is vásárolt. A birtokrendszer koncentrációja tehát már a kilencvenes években elindult, és azóta sem csökkent.

 

Ott tartunk, hogy a termelők bő 2,5 százaléka használja a magyar mezőgazdasági területek kétharmadát.

Az elmúlt években annyi történt, hogy kissé mérséklődött a koncentráció. Legalábbis papíron. Az Európai Unió 2015-től új szabályokat léptetett életbe, amely szerint 1200 hektár felett nem jár a terület alapú támogatás.*Az EU az új, 2014-2020-as költségvetési ciklusban drasztikusan megváltoztatta a támogatási rendszert. Míg korábban az egységes területalapú támogatásának egy hektárra jutó összege független volt a birtok nagyságától, 2015-től 1200 hektárban maximalizálta a támogatható területeket. Korábban ez úgy nézett ki, hogy 70 ezer forintot lehetett átlagosan kapni egy hektár után évente. Ez alanyi jogon járt, de az EU ezt megelégelte. Most azt kéri az unió, hogy vállaljon plusz tevékenységet a gazda a pénz egy részéért. Ezt hívják zöldítésnek, a gazdáknak például rendben kell tartani a vízelvezető helyeket a földjeik környékén, vagy nem szabad permetezniük az erdők közelében stb. Most tehát úgy néz ki a rendszer, hogy 45 ezer forint jár alanyi jogon 1200 hektárig, és zöldítés vállalásával további 25 ezer fontot kaphatnak a gazdák egy hektár után évente. Ez utóbbit egyébként a nagy gazdaságok, tehát az 1200 hektár felettiek is megkapják.

Ennek hatására a nagy gazdaságok elkezdtek osztódni, vagyis egy cégből lett kettő vagy három, esetleg négy. A tulajdonosi szerkezet nem változott, viszont a földterületeket több cég között osztották meg úgy, hogy társaságonként 1200 hektárnál kisebb legyen a termőföldek összterülete.

Annak ellenére nem csökkent a valóságban a birtokok koncentrációja 2010-től, hogy elvileg határozott politikai akarat volt arra, hogy a helyben lakó gazdálkodók jussanak földekhez.

Az Orbán-kormány, mielőtt hatalomra került, harciasan kritizálta a szocialista kabineteket, mert azok húsz évre bérbe adtak állami földeket. Orbán Viktor azonban kormányra kerülve egyszerűen dobra verte az állami földek tizedét. A kétkörös „Földet a gazdáknak” program során az 1,6 millió hektáros állami földvagyonból 200 ezer hektárnyi területet adtak el.

Bár a jogszabályok szerint csak gazdálkodó és helyben lakó vehette meg, rengetegen panaszkodtak arra, hogy nem jutottak földhöz. Sok idegen nyert a földeken, és rengeteg stróman is, akik gyorsan elvégeztek egy agrártanfolyamot, amelyre sok esetben be sem kellett járni.

Strómanokat csak háromszáz hektár felett kellett igénybe venni, úgyhogy Mészáros Lőrinc is elvégzett egy aranykalászos gazdaképzést egy Tolna megyei gyorstalpalón. Ángyán József, volt Fidesz országgyűlési képviselő emiatt lépett ki a pártból, és nagyrészt ő göngyölítette fel a visszaélésgyanús ügyleteket. A korrupció gyanúját erősítette az is, hogy rengeteg fideszes politikus és családtagja (Lázár János, L. Simon László), illetve a kormányhoz közelálló üzleti körök (Mészároson kívül például Tiborcz István, Orbán Viktor veje) nyertek a nyilvános pályázatokon.

Az uniós szabályok változása és az állami földek egy részének elkótyavetyélése miatt a 2500 hektárnál nagyobb gazdaságok száma mintegy felére, a használatukban levő föld területe 529 ezer hektárról 279 ezerre esett vissza. Az 1000 és 2500 hektár közötti gazdaságok száma is valamivel kisebb volt 2016-ban, mint 2010-ben.

A nagyobb, 100 és 1000 hektár közötti gazdaságok száma azonban 6804-ről 8230-ra nőtt, a használatukban levő föld pedig 1, 6 millió hektárról több mint 2 millió hektárra emelkedett.

A Társadalmi Riportban megjelent tanulmány szerint ugyan kisebb birtokosok is jutottak földekhez, az állami földeladások legnagyobb nyertesei a nagyobb gazdaságok voltak. Ez részben átrendezte a nagybirtokosok csoportjának összetételét, de a földhasználat szerkezetét nem. Az ezer hektárnál nagyobb 532 gazdaság (0,1 százalék) használja mezőgazdasági terület 19,6 százalékát.

A tanulmány szerint a földhasználat 1990 utáni koncentrációjának minden szakaszában erőteljes volt a politikai beavatkozás szerepe. Először a földkárpótlás, a vagyonjegyek rendszerének kialakítása, a szövetkezeti törvény és a mezőgazdasági támogatások leépítése volt a beavatkozás fő iránya. Az ezredforduló körüli években közvetlen politikai beavatkozással kerültek magántulajdonba az állami gazdaságok és a szövetkezetek nagyobb utódszervezetei. A harmadik szakaszban kialakították az uniós támogatások rendszerét és felosztották az állami földbérleteket. 2010 után továbbra is az uniós pénzek elosztása, az állami tulajdonban levő földek kiárusítása és a földvásárlás előnyös hitelfeltételeinek kialakításával befolyásolta a politika a földügyeket.

Állam Piac föld földbirtok földhasználat mezőgazdaság társadalmi riport Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. december 14. 17:45 Állam

Másfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshoz

A háztartások fogyasztása alapján pont annyira le vagyunk maradva az EU-hoz képest a jólétben, mint 2003-ban.

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.