Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 7. 13:10 Állam

Nem tudod, hogy kire szavazz? Hátha ez segít

A közvélemény-kutatások szerint a magyarok jelentős része nem tudja, hogy kire szavazzon vasárnap, és tényleg nincs könnyű dolgunk, hiszen az utóbbi hónapok választási kampánya nem valószínű, hogy a magyar történelem aranylapjaira fog kerülni a kulturált vitában elhangzó érvek magas színvonala miatt.

Azért bízunk benne, hogy vannak, akiket az érzelmi és taktikai megfontolásokon túl az is érdekel, milyen számonkérhető válaszokat ígérnek a pártok az ország számára igazán fontos kérdésekben. Ezért összeállítottunk egy kérdéssort tíz, szerintünk különösen fontos témában, amit elküldtünk az összes, a szavazatunkért küzdő pártnak. Most pedig bemutatjuk a válaszokat.

Sajnos a válaszok szűkebb körűek annál, mint amit szeretettünk volna bemutatni: a Fidesztől, a KDNP-től, az LMP-től és az MKKP-tól jóval a megadott határidőnkön túl sem kaptunk semmiféle választ, a Jobbik sajtósa pedig a párt programjának linkjével válaszolt kérdéseinkre. Magyarul csak az MSZP, a PM (ez két külön párt, még ha egy listán is indulnak, de mi végül ugyanazokat a válaszokat kaptuk tőlük), az Együtt, a Momentum és a DK válaszait tudjuk bemutatni.

A Fidesznek és a KDNP-nek egyébként, ahogy az utóbbi választásokon, úgy most sincs választási programja vagy más, ilyenformán értelmezhető és a választások után számonkérhető pártdokumentuma (hacsak a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja nem számít ilyennek), a többi pártnak viszont van. Ezek itt érhetőek el, abc-sorrendben, aki tényleg csak a tények és konkrétumok alapján szeretne dönteni, mindenképpen nézze végig őket:

Most pedig jöjjenek a kérdéseink, és a válaszoló pártok válaszai. Ezeket, hogy ne kelljen a végtelenségig görgetni, a csillagok mögé rejtettük. Tehát ha valamelyik párt válaszára kíváncsi vagy, klikkelj a csillagra, ha pedig a Jobbik vagy az LMP ígéretei is érdekelnek, akkor sajnos csak a programjukban tudsz utánanézni.

1. Adórendszer

G7: A mostani adórendszerhez képest terveznek változást, és ha igen, miben? A fogyasztást, a jövedelmet vagy a vállalatokat adóztatnák másképpen? Elégedettek a költségvetési centralizáció jelenlegi szintjével, csökkentenék vagy növelnék azt? Milyen adókulcsokat, értékhatárokat és kedvezményeket terveznek a fő adónemeknél (áfa, szja, tao) és a járulékoknál? A tao-kedvezmények rendszerét megtartanák, vagy ha nem, akkor hogyan alakítanák át? Ha vannak területek, ahova a jelenleginél több forrást tennének, akkor mi az az öt terület, ahol csökkentenék az állami kiadásokat?

DK*Az adórendszer kiszámíthatósága érdekében gazdasági alkotmányosságot akarunk: az adójogszabályok megváltoztatásakor 60 napos, új adófajták esetén 180 napos felkészülési időt biztosítunk törvényesen.
Bevezetnénk a megosztott ÁFA-fizetési modellt, amelyben a számla nettó értékét az értékesítőnek, míg az ÁFÁ-t az adóhatóságnak fizetik. Mivel a felek így külön-külön is információt szolgáltatnak a tranzakcióról, csökken az áfaelkerülés kockázata. Az online pénztárgépek alkalmazás kiterjesztenénk a kaszinókra is. A termelővállalkozások adózása és ellenőrzése történjen egységes rendszerben, elektronikus alapon. Ezért egységes alapú kötelező készletgazdálkodási, valamint számlázási rendszer fokozatos bevezetését írnánk elő. A szoftvereket az állam ingyen biztosítaná.
A társasági és az iparűzési adó egységes értéktöbblet-típusú adóval váltjuk ki (két adóból egy adó). Ezzel azokat a cégeket is bevonjuk az adózásba, amelyek azt eddig törvényesen kikerülték. A vállalati szféra adózása így kiegyensúlyozottabb lesz, és összességében több adó folyik be a költségvetésbe. Az önkormányzatok is ebből az adóból részesednének több évre előre rögzített kulcs alapján. Ugyanakkor a társasági adó csökkentését csak a kis és közepes vállalkozások esetében támogatjuk, a nagyvállatoknak teljes mértékben ki kell venniük részüket a közfeladatok finanszírozásából.
Bezárjuk az adózás kiskapuit, és az adóhatóságon belül létrehozzuk a nagyvállalatok és a különösen nagy jövelemű magánszemélyek adózását kiemelten megfigyelő akciócsoportot, amelynek feladata az adóelkerülés feltárása, és elrettentő mértékű megbüntetése lesz. A politikai tisztségek betöltői, és nagy vagyonok felett rendelkező magánszemélyek esetében kötelezővé és automatikussá tennénk a vagyonosodási vizsgálat lefolytatását.
Csökkentjük az SZJA általános kulcsát, a havi egymilló forint fölötti jövedelmekre magasabb adókulcsot, a hárommillió forint feletti havi keresetek esetén magas összegű különadót vezetünk be, ennek bevételét a gyermekszegénység felszámolására fordítjuk. Méltányosnak tartjuk, hogy a nagy vagyonok birtokosai nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalmi kiadásokhoz, ezért megadóztatjuk a sokszázmilliós vagyonok öröklését.
Az alacsony jövedelműek életkörülményeinek javítása, az energiaszegénység csökkentése és az információhoz való hozzáférés biztosítása érdekében célzottan csökkentjük az ÁFÁ-t többek között az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás, a megújuló energia és az ehhez kapcsolódó eszközök, például a napelemek esetében.
Fokozatosan és differenciáltan csökkentjük a munkaadókat terhelő, a munkához kapcsolódó járulékokat a foglalkoztatás növelése, a mikró- és kisvállalkozások támogatása, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésre érdekében.
Megtartjuk a családi adókedvezmény rendszerét, de igénybevételének lehetősége fokozatosan megszűnik az átlagbér kétszerese fölött. Az alacsony jövedelmű családok számára lehető tesszük az idős hozzátartozók ellátásának költségeinek is leírását is az adóból.
A munkáltatói társadalombiztosítási járulék bevezetésével megszüntetjük a szociális hozzájárulási adót. A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítást finanszírozó befizetések alapját egységesítenénk, hogy az adók kiszámítása egyszerűvé, mechanikussá váljon.
A kiemelt látványsportok TAO támogatását, a korrupció e sajátosan fideszes formáját meg kell szüntetni, az ezen keresztül elköltött évi többmilliárd forinttal az érintetteknek el kell számolniuk.
Az állami kiadások csökkentésére a versenysport, és az egyházak támogatásának csökkentésével, és a nagyberuházások visszafogásával látunk lehetőséget. Ugyanakkor jelentős többletforrást várunk a korrupció felszámolásától. Ezen felül a gazdaság növekedéséből származó többletbevételeket akarjuk egészségügyi, oktatási és szociális célokra, az új energia terjesztésére és a digitális fejlesztésekre fordítani.

Együtt*1. A mostani adórendszerhez képest terveznek változást, és ha igen, miben? A fogyasztást, a jövedelmet vagy a vállalatokat adóztatnák másképpen?
A jövedelemadó területén kétkulcsos, adójóváírásos rendszert vezetnénk be, amely csökkentve, de tartalmazná a családi támogatási rendszer elemeit. A minimálbér adómentes lenne, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 15% számára a jövedelmük egy részét érintően a jelenleginél magasabb kulcsot vezetnénk be. E magasabb kulcs 30% alatt volna, pontos meghatározása és a sávhatár a tényleges költségvetési mozgástértől függvénye. A különböző termék- és szolgáltatás-típusok számára biztosított ÁFA-csökkentések nemzetgazdasági hasznát vitatjuk, így azokat átfogóan felülvizsgálnánk. Foglalkoztatáspolitikai szempontból kulcskérdés a munkáltatói járulékcsökkentés, a társasági adó területén pedig megszüntetnénk a mai, leegyszerűsített, túlcsökkentett rendszert, és visszaállítanánk a korábbi, sávos megoldást a korábbi adókulcs szintjén a felső sáv esetén.
2. Elégedettek a költségvetési centralizáció jelenlegi szintjével, csökkentenék vagy növelnék azt?
A költségvetési centralizációt egy négyéves cikluson belül néhány százalékponttal látjuk lehetségesnek csökkenteni, ez álláspontunk szerint kívánatos is. Radikális csökkentésre nem látunk fiskális mozgásteret, mivel a kívánatos gazdasági, oktatási és munkaerőpiaci fordulathoz nagymértékű szociális beruházásra van szükség, különben nem lehet kitörni a kettős munkaerőpiaci válságból, és nem lehet máshogyan növelni a tényleges aktivitási rátát.
Legnagyobb mértékben a verseny-ellenes és modernizáció-ellenes különadók területén látunk lehetőséget a költségvetési centralizáció mértékének csökkentésére. A banki különadó, a tranzakciós adó és a telekom-adó fokozatos kivezetése, kedvezmények alá rendezése javítaná hazánk versenyképességét és csökkentené a jövedelem-elvonás mértékét.
3. Milyen adókulcsokat, értékhatárokat és kedvezményeket terveznek a fő adónemeknél (áfa, szja, tao) és a járulékoknál?
Költségvetési átláthatóság szempontjából Magyarország az Európai Unió és az OECD tagországai között is a sereghajtók közé tartozik, ebből következően sajnos nem rendelkezünk elegendő információval, illetve fenntartásaink vannak azok megbízhatóságával kapcsolatban ahhoz, hogy a vázolt kereteknél konkrétabb kulcsokra és értékhatárokra tegyünk ígéretet. A mediánjövedelem szintjén a tényleges adóelvonást kevéssel csökkentenénk, a mediánjövedelem felett, a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 15%-ot érintően vezetnénk be egy felső SZJA-sávot, legfeljebb 30%-ot elérő adókulccsal. Az ÁFA rendszerben rövidtávon a struktúrát egyszerűsítenénk, és a ciklus végéig megvizsgálnánk, hogy van-e költségvetési mozgástér a legfelső kulcs 27-től 25 százalékra csökkentésére. Erős, fenntartható növekedés esetén ez lehetségessé is válhat.
4. A tao-kedvezmények rendszerét megtartanák, vagy ha nem, akkor hogyan alakítanák át?
A tao-kedvezmények rendszere mára teljesen korrupt világgá vált, amelynek a ráfordításhoz képest elenyésző a nemzetgazdasági vagy sportszakmai haszna. Ál-sportegyesületeket, ál-kulturális szervezeteket támogat a rendszer, közismert korrupciós mechanizmusokkal. A jelenlegi rendszert teljesen meg kell szüntetni, a többletbevételt a költségvetési prioritásoknak megfelelően kell elkölteni, a kultúrát és a sportot pedig – utóbbi esetében mindenekelőtt a tömegsportot – normatív alapon kell finanszírozni.
5. Ha vannak területek, ahova a jelenleginél több forrást tennének, akkor mi az az öt terület, ahol csökkentenék az állami kiadásokat?
A közkiadásokat érdemben csökkenteni kell a jelenlegi, bújtatott ártámogatások területén a közszolgáltatásoknál, mivel a rezsicsökkentés átverés volt, és a mai közszolgáltatási árképzési rendszer kizárólag azt jelenti, hogy a vállalati veszteséget tőkeágon a tulajdonos állam rendszeresen pótolja, emiatt itt rengeteg pénz folyik el. Álláspontunk szerint csökkenteni kell a versenysport-támogatást, különösen a felesleges infrastruktúra-fejlesztés területén, az egyházak elszabadultan magas állami támogatása területén, egészségesebb és igazságosabb kiadási szerkezet mellett mérsékelni kell egyes nyugdíjkiadások növekedésének ütemét, különösen a magasabb nyugdíjak területén. Beépülő tételként csökkentenék a központi és helyi közigazgatás megnőtt finanszírozási költségein, mivel jelenleg feleslegesen duplikált rendszer alakult ki a kormányhivatalok és az önkormányzatok szintjén. Mai formájában megszüntetnénk a közmédiát, és a mai összköltségvetés tizedéből teremtenénk tisztességes közszolgálatot. Egyszeri tételként spórolni lehet a Paks2 beruházáson, és annak adósságszolgálatán a projekt teljes leállításával, valamint a Budapest-Belgrád vasúti projektből történő kihátrálással.

MSZP-PM*A feje tetejéről a talpára állítjuk az adórendszert: az ápolónők kevesebb adót fizetnek majd, mint a bankigazgatók. A kisvállalkozások tényleges adókulcsa alacsonyabb lesz, mint az óriáscégeké. Eltöröljük a látványsportok tao-kedvezményeit és helyette normatív, átlátható sportfinanszírozást vezetünk be. A színházi tao-rendszerét felülvizsgálnánk, átláthatóbbá tennénk és megszüntetnénk a visszaélési lehetőségeket. Az óriásvagyonok adóztatására nagyobb hangsúlyt fektetnénk, és a nagyvállalatok, multik társasági-adókulcsát is visszaemelnénk az eredeti szintjére. Hatékonyabban adóztatnánk környezetterhelést, – szennyezést, offshore jövedelmekre adót vetnénk ki és támogatnánk az európai tranzakciós adó bevezetését a spekulációs célú pénzmozgásokra. Az ÁFA tekintetében az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését tekintjük elsősorban elérendőnek.
A 2010-ben erőszakosan bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerrel tíz emberből nyolc rosszabbul járt: a többségnek csökkenő életszínvonalat, a legjobban keresőknek havonta akár több százezres pluszpénzt, a társadalomban pedig növekvő egyenlőtlenséget hozott. Mindemellett visszafogta a gazdaságot, a vállalkozásokat is azzal, hogy az alacsony béreknél jelentősen megemelte az adóéket, ezzel csökkentve a nettó fizetéseket és így a vásárlóerőt.
Az egykulcsos adó egyébként is mélyen igazságtalan: az egyre túlzóbb jövedelmi különbségeket nem mérsékli, hanem felnagyítja, és ugyanolyan mértékben adóztatja azt, aki már az étkezésen vagy a fűtésen spórol, mint azt, akinek magánhelikopterre is telik. Ideje ezt az igazságtalanságot megszüntetni, és újra bevezetni a progresszív szja-rendszert! A minimálbért adómentessé tennénk, efelett a jelenlegi adómérték maradna. Bevezetnénk egy felső szja kulcsot is, amely a társadalom felső 10 %-tól kér valamivel nagyobb hozzájárulást. Csökkentenénk a felesleges látvány-, presztizsberuházásokra vonatkozó kiadásokat, a klientúra építést szolgáló költségvetési támogatásokat, megfeleznénk az MTVA forrását, a kormányzati propaganda kiadásokat radikálisan csökkentenénk, az MNB nyereségének a Pallas alapítványokra fordított kiadásai a központi költségvetésit illetik. A költségvetési átláthatóság növelése, a korrupció megszüntetése további forrásokat szabadítana fel.
Költségvetési tételek átcsoportosításával számításaink szerint közel 800-1000 Mrd Ft. mozgástér keletkezik, adó és járulékpolitika átalakításával középtávon további 1000 Mrd Ft. mozgástér bővüléssel számolunk.

Momentum*Fogyasztás adóztatása
● A ciklus végéig 25%-ra csökkentjük az áfát, a kedvezményes kulcsokat egyszerűsítjük. A hazai 27%-os általános áfa-kulcs Európa-rekordernek számít. Ez jelentős terhet ró a háztartásokra és gazdasági szereplőkre, továbbá a feketegazdaságot is növeli a csábító áfa-csalási potenciál miatt uniós szinten. Ezért 2022-ig, amennyiben a költségvetési mozgástér ezt lehetővé teszi, az áfa általános kulcsát a jelenlegi 27%-ról 25%-ra csökkentjük. A jelenlegi kedvezményes áfa-kulcsrendszer is elhibázott: feleslegesen bonyolítja az adórendszert a két kedvezményes kulcs, túl nagy a különbség a legmagasabb és a legkisebb kulcs között, továbbá semmilyen koncepció nincs amögött, hogy mi kerül kedvezményes áfa-kulcs alá. Jelenleg kizárólag a hatékonyabb iparági lobbin és a kormányzati kegyen múlik, hogy mi sorolható kedvezményes kulcs alá, ami így se támogatási, se szociális célját nem képes ellátni. Ezért a jelenlegi 18%-os és 5%-os kedvezményes kulcsokat egy 10%-os kedvezményes ÁFA-kulcsban összevonjuk. A kedvezményes áfa-kulcs alá eső termékek és szolgáltatások körét felülvizsgáljuk, míg a jövőre nézve egyértelmű szabályt alkotunk arról, hogy mi sorolható kedvezményes áfa-kulcs alá, ezzel kiküszöbölve azt, hogy az iparági lobbi mozgassa évről évre a gazdaságpolitikát.
● Csökkentjük a jövedéki adót – Bevezetjük az igazságos útdíjat. Célunk, hogy mindenki csak annyit fizessen az autózásért, amennyire az utakat és a mellettük lakók egészségét és türelmét igénybe veszi: a városokon belül többet, a vidéki mellékutakon kevesebbet. Ezért a kőbalta egyszerűségű jövedéki adó csökkentése mellett bevezetjük a használatarányos, igazságos és okos útdíj rendszerét. Ennek érdekében a biztosítótársaságokkal együttműködve minden magyar autót okos fedélzeti egységgel szerelünk fel a 2018 áprilisától az egész EU területén bevezetendő eCall rendszer előnyeit kihasználva. A rendszer nem kíván a jelenleginél nagyobb áldozatot az autósoktól – a teljes állami adóbevétel meg fog egyezni a jelenlegivel, viszont az autózás helye és környezetszennyezési mértéke alapján kell majd különböző mértékű útdíjat fizetni.
● Az útdíjjal egyszerűbbé tesszük az autósok életét. Eltöröljuk a súlyadót, a regisztrációs adót, a cégautóadót és az autópályamatricát is. Az ezeket kiváltó útdíj lehetővé teszi, hogy csak akkor kell az autózásért fizetni, ha valóban közlekedünk az utakon. Nem adóztatjuk meg az autóvásárlást, vagy azt, ha valaki csak a garázsban parkol egész évben. Az autózás a legolcsóbb a vidéki területeken lesz, míg a nagyvárosokban használt felső kulcs beleszámítja az autózás költségeibe a helyi lakosoknak okozott környezeti károkat és egészségkárosodást. A cégautókra külön kulcs vonatkozik, az elektromos autók pedig elterjedésük felgyorsítása érdekében kedvezményeket kapnak. Az önkormányzatok a területükön beszedett útdíjból közvetlenül részesülnek, amit a Helyi Közlekedési Központokon keresztül, a tömegközlekedés és közterületek, így az úthálózat fejlesztésére is tudnak fordítani.
Jövedelmek adóztatása
● Progresszív adórendszer. Az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem generált tartósan nagyobb növekedést, viszont jelentősen növelte az alacsony keresetűek bérköltségét, valamint az egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetett. Ezért a jelenlegi 15%-os adókulcs mellett egy 25%-os felső kulcsot vezetünk be. Az emelt adókulcs csak a munkavállalók legtöbbet kereső 10%-át fogja érinteni. Tőlük várhatunk el több szolidaritást, míg az egész társadalom profitál belőle.
● Bérkiegészítő adójóváírás. Az alacsony keresetek kiegészítésére, a dolgozói szegénység enyhítésére és a foglalkoztatás ösztönzésére bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be. A nettó bérek így a minimálbér szintjéig a kereset 15 százalékával egészülnek ki, a minimálbér fölött pedig csökkenő mértékben növelik a havi keresetet. Az általunk elképzelt bérkiegészítéssel a legkevesebbet keresők alsó 30%-ának növeljük így a nettó fizetését.
● Csökkentjük a munkavállalói járulékokat. A foglalkoztatás költségei Magyarországon a legmagasabbak az OECD-országok között. Ez az egyik legfőbb féke a gyorsabb bérnövekedésnek és az egyik legfőbb oka a szürkefoglalkoztatásnak. Kiemelten fontos, hogy a jövőben a munkáltatók olcsóbban tudják a dolgozókat legálisan foglalkoztatni, és a dolgozók számára is vonzóbbá váljon a legális, piaci munkavállalás. Eltöröljük a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, így növeljük minden dolgozó ember nettó jövedelmét, és csökkentjük a munkáltatók bérre rakódó terheit.
Vállalatok adóztatása
● Társasági adózás. A társasági adó kulcsát a jelenlegi 9%-ról 12%-ra emeljük. Az így befolyó adóbevételt a vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt kedvező áfa- és járulékcsökkentésre fordítjuk. Átalakítjuk a tao-kedvezmények rendszerét is. A visszaélés melegágyának számító látványsport-támogatásra igénybe vehető adókedvezmény rendszerét megszüntetjük, de az így a központi költségvetésbe befolyó összeget továbbra is a sportélet támogatására fordítjuk. A kulturális tao-kedvezmény rendszerét ezzel szemben megtartanánk, sőt a felajánlások kedvezményezetti körét bővítenénk, hogy a felajánlásokból több intézménytípus részesülhessen.
● Egyszerűsítjük a kisadózókat segítő adók rendszerét. Az elmúlt évtizedekben több, a kis- és középvállalatok, illetve egyéni vállalkozók adózását segíteni hivatott adózási módot vezettek be (EVA, KIVA, EKHO, KATA), melyek népszerűek, azonban bonyolultabbá teszik az adórendszert, illetve sok esetben az adófizetési kötelezettség kijátszását is elősegítik. Ezért a Momentum az érdekképviseletekkel való konzultációt követően egyes adózási formák összevonásával vagy az igénybevételi feltételek módosításával (pl. bevételi plafon csökkentése) tenné hatékonyabbá az adórendszert, melyben egy-egy kedvezményes adózási formula célozná az egyéni és mikrovállalkozásokat illetve a kis- és középvállalatokat.
● Vállalati adók diszkriminációmentessége: az ágazati különadók kivezetése. A hálózatos iparágakat (energia, távközlés) és közműveket sújtó különadók szöges ellentétben állnak a szektorsemlegesség elvével, a kormány diszkriminatív sarcának tekinthetők. Ezek a különadók rendkívül kártékonyak, ugyanis az infrastrukturális beruházási és karbantartási tevékenységre is rombolóan hatnak, ami kevesebb beruházáshoz, a hálózatok amortizációjához, így munkahelyek megszűnéséhez és a szolgáltatások minőségének romlásához vezetnek már rövid távon is. Ugyanakkor ezeken a területeken magas a bővülési és növekedési potenciál. Ezért négy év alatt teljesen kivezetjük a ágazati különadókat.
● A bankadó átalakítása. A válság rámutatott, hogy a pénzügyi vállalkozások esetén indokolt a szigorúbb szabályozás és valamilyen regulatív különadó fenntartása. Azonban ennek célja elsősorban nem a kormányzati bevételek növelése kell legyen, hanem a pénzügyi szereplők fenntartható és tisztességes működés irányába való ösztönzése. Ezért a pénzintézeteket terhelő különadó (bankadó) megmaradna, de radikálisan átalakítanánk, hogy a Fidesz kormány általi újabb különadóba bújtatott pénzszerző rendszere helyett egy ténylegesen hatékonyan és átláthatóan működő pénzügyi szektor legyen Magyarországon.
Egyéb fontos adóváltozások
● Új adónem csak évente egyszer, egy csomagban! A piaci szereplők a gazdasági környezetbe vetett bizalmuk, ezáltal a beruházási hajlandóságuk egyik alapvető sarokköve a közép- és hosszútávon kiszámítható adórendszer. Elfogadhatatlan az adóéven belüli többszöri adótörvény-módosítás! Új adónem csak évente egyszer, egy csomagban vezethető be, a szabályozási változásokat pedig össze kell hangolni éven belül. Az állam a saját működésének finanszírozása során nem élhet vissza az erőfölényével, nem járhat el önkényesen. Ennek megfelelően a törvényhozásnak világosan és átláthatóan megfogalmazott, tartalmában a jogállamiságnak megfelelő törvényben (nem „salátatörvényben”), meghatározott türelmi időszakokat és a jelenleginél hosszabb felkészülési időt hagyva kell jogszabályokat alkotnia. Az államnak és ezen belül az adóhatóságnak az elhibázott adószedési tevékenység miatt okozott károkért egyértelműen felelősséget kell vállalnia és a sértett adózót kártalanítani kell.
● Kisadók megszüntetése. A Momentum felülvizsgálja az 5 milliárd forint alatti bevételt generáló adónemeket. Magyarországon ma 59 adónem van, ezek között számos olyan, ami csekély költségvetési bevételt generál, de a vállalkozásokra adminisztrációs terhet ró, az államigazgatásnak pedig felesleges kiadásokat jelent. Azokat az adónemeket, amelyek nem szolgálnak hatékonyan valamilyen közcélt, a Momentum eltörli. Ha az eltörölt adónem egy adott intézmény vagy alap bevétele volt, azok finanszírozását más költségvetési forrásból biztosítjuk.
Költségvetési centralizáció
● A Momentum a jelenlegi túlzott centralizáció helyett decentralizálja a közigazgatást, és az új funkciókhoz biztosítja a megfelelő finanszírozást is. Olyan komplex, a helyi önkormányzatok önállóságát és a helyi közösségek identitását tiszteletben tartó, arra építő önkormányzati reformprogramot hirdet, amely szembe mer nézni az évtizedek óta szőnyeg alá söpört problémákkal.
● Erősítjük a települési önkormányzatokat. A Momentum alapértéke a helyi identitás, a helyi önigazgatás. Ezért tartjuk fontosnak erősíteni a települési önkormányzatok szerepét, hiszen a helyi politikusok ismerik a legjobban a helyi igényeket, ráadásul az önkormányzati választások erős legitimációt is adnak a polgármestereknek. Megvizsgáljuk, hogy az utóbbi években államosított feladatkörök közül melyeket kell az önkormányzatoknak visszaadni és új feladatokat is kapnak, például a közösségi helyek fenntartása és üzemeltetése. A feladatokhoz biztosítjuk a megfelelő pénzügyi feltételeket is, ügyelve az önkormányzatok pénzügyi önállóságának helyreállítására. Figyelünk arra is, hogy a pénzügyi feltételek megteremtésénél csökkentsük az országon belüli egyenlőtlenségeket.
● Sok közszolgáltatást nem hatékony egy bizonyos lakosságszám alatt megszervezni, ezért kisebb települési önkormányzatoknak megkívánjuk, hogy társuljanak más önkormányzatokkal és együtt végezzék el feladataikat. Ezeken a társulásokon belül azokat az igazgatási szolgáltatásokat, amelyekre települési szinten is szükség van (pl. családsegítés, munkaügyi szolgáltatások, TB- és nyugdíj ügyintézés), mozgó hivatalokkal juttatjuk el a helyi lakossághoz. Így azok, akiknek a mozgása bármilyen okból nehézkes, kérésre házhoz jövő „hivatal” útján tudják ügyeiket intézni.
Adókulcsok, értékhatárok és kedvezmények
● A ciklus végéig 25%-ra csökkentjük az áfát, a kedvezményes kulcsokat egyszerűsítjük. A hazai 27%-os általános áfa-kulcs Európa-rekordernek számít. Ez jelentős terhet ró a háztartásokra és gazdasági szereplőkre, továbbá a feketegazdaságot is növeli a csábító áfa-csalási potenciál miatt uniós szinten. Ezért 2022-ig, amennyiben a költségvetési mozgástér ezt lehetővé teszi, az áfa általános kulcsát a jelenlegi 27%-ról 25%-ra csökkentjük. A jelenlegi kedvezményes áfa-kulcsrendszer is elhibázott: feleslegesen bonyolítja az adórendszert a két kedvezményes kulcs, túl nagy a különbség a legmagasabb és a legkisebb kulcs között, továbbá semmilyen koncepció nincs amögött, hogy mi kerül kedvezményes áfa-kulcs alá. Jelenleg kizárólag a hatékonyabb iparági lobbin és a kormányzati kegyen múlik, hogy mi sorolható kedvezményes kulcs alá, ami így se támogatási, se szociális célját nem képes ellátni. Ezért a jelenlegi 18%-os és 5%-os kedvezményes kulcsokat egy 10%-os kedvezményes ÁFA-kulcsban összevonjuk. A kedvezményes áfa-kulcs alá eső termékek és szolgáltatások körét felülvizsgáljuk, míg a jövőre nézve egyértelmű szabályt alkotunk arról, hogy mi sorolható kedvezményes áfa-kulcs alá, ezzel kiküszöbölve azt, hogy az iparági lobbi mozgassa évről évre a gazdaságpolitikát.
● Progresszív adórendszer. Az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem generált tartósan nagyobb növekedést, viszont jelentősen növelte az alacsony keresetűek bérköltségét, valamint az egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetett. Ezért a jelenlegi 15%-os adókulcs mellett egy 25%-os felső kulcsot vezetünk be. Az emelt adókulcs csak a munkavállalók legtöbbet kereső 10%-át fogja érinteni. Tőlük várhatunk el több szolidaritást, míg az egész társadalom profitál belőle.
● Bérkiegészítő adójóváírás. Az alacsony keresetek kiegészítésére, a dolgozói szegénység enyhítésére és a foglalkoztatás ösztönzésére bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be. A nettó bérek így a minimálbér szintjéig a kereset 15 százalékával egészülnek ki, a minimálbér fölött pedig csökkenő mértékben növelik a havi keresetet. Az általunk elképzelt bérkiegészítéssel a legkevesebbet keresők alsó 30%-ának növeljük így a nettó fizetését.
● Társasági adózás. A társasági adó kulcsát a jelenlegi 9%-ról 12%-ra emeljük. Az így befolyó adóbevételt a vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt kedvező áfa- és járulékcsökkentésre fordítjuk. Átalakítjuk a tao-kedvezmények rendszerét is. A visszaélés melegágyának számító látványsport-támogatásra igénybe vehető adókedvezmény rendszerét megszüntetjük, de az így a központi költségvetésbe befolyó összeget továbbra is a sportélet támogatására fordítjuk. A kulturális tao-kedvezmény rendszerét ezzel szemben megtartanánk, sőt a felajánlások kedvezményezetti körét bővítenénk, hogy a felajánlásokból több intézménytípus részesülhessen.
● Csökkentjük a munkavállalói járulékokat. A foglalkoztatás költségei Magyarországon a legmagasabbak az OECD-országok között. Ez az egyik legfőbb féke a gyorsabb bérnövekedésnek és az egyik legfőbb oka a szürkefoglalkoztatásnak. Kiemelten fontos, hogy a jövőben a munkáltatók olcsóbban tudják a dolgozókat legálisan foglalkoztatni, és a dolgozók számára is vonzóbbá váljon a legális, piaci munkavállalás. Eltöröljük a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, így növeljük minden dolgozó ember nettó jövedelmét, és csökkentjük a munkáltatók bérre rakódó terheit.
Tao-rendszer
● A jelenlegi TAO-rendszert megszüntetjük. A büdzsé legjelentősebb homogén szeletét az ún. társasági adókedvezmény (TAO) adja: ebből az idei évben várhatóan nagyjából 80-90 milliárd folyik be közvetlenül a magyar sportba. A TAO- rendszerrel kapcsolatban a Momentum meglátása szerint 3 alapvető probléma azonosítható:
○ hiányzik a transzparencia, hiszen a vállalkozások nem kötelesek bevallani, kiket és milyen összegekkel támogattak,
○ az elosztási rendszer diszkriminatív, hiszen 2011 óta a felhasznált TAO-támogatások több mint fele a labdarúgásba áramlott, ami a piaci folyamatok és a sportág eredményessége alapján nehezen indokolható,
○ a TAO-rendszer elsorvasztja a hagyományos szponzorációt, hiszen a támogatott csapatsportágakban gyakorlatilag megszűnt a hagyományos szponzoráció.
Ezért a Momentum megszünteti a TAO-rendszer működését a sportban. Rövid távon viszont semmiképpen sem vonunk ki forrásokat a rendszerből, hiszen a hazai sportélet az elmúlt hét év változásainak köszönhetően valójában kizárólag állami forrásoktól függ, a sokkterápia-jellegű forráskivonás pedig csak ártana a sportéletnek. Ezért a közeljövőben arányaiban azonos mértékű központi finanszírozást garantálunk azoknak a szervezeteknek, akik az elmúlt években a TAO- forrásokra támaszkodtak. A Momentum a hosszú távon tervezett átalakítások során mindvégig egyeztetni szeretne az érintettekkel annak érdekében, hogy egy mindenki számára elfogadható kompromisszum jöjjön létre a kérdésben.
● Az állami közvetítést minden kulturális terület számára elérhetővé tesszük. Az adófelajánlások rendszerének működtetésével az állam fontos közvetítőként lép fel, hiszen a magánszféra szereplőit ösztönzi a kultúra finanszírozásában történő részvételre. A rendszer azonban nem elérhető minden ágazat számára, nem transzparens és nem ösztönzi a felajánlókat további támogatásra. Ezért a TAO felajánlások kedvezményezetti körét bővítenénk úgy, hogy a felajánlásokból több intézménytípus részesülhessen. A felajánlások felhasználásában pedig szigorúbb szabályokat és folyamatos ellenőrzést vezetünk be, hiszen jelenleg a rendszer lehetőséget ad visszaélésekre. A személyi jövedelemadó (SZJA) bevezetésre kerülő harmadik egy százalékából kulturális intézmények és egyesületek is részesülhetnek, így az adózó állampolgárok kulturális intézmények fennmaradását is támogathatják a jövőben. A rendszer működtetésében pedig meg kell valósítani a felajánlók és a kedvezményezettek közvetlen és transzparens összekötését: célunk, hogy a támogatás legyen látható és a támogató legyen emiatt közösségeiben elismert.
Ha vannak területek, ahova a jelenleginél több forrást tennének, akkor mi az az öt terület, ahol csökkentenék az állami kiadásokat?
● A Momentum programjához készült költségvetési számításainkat ebben a blogposztban foglaltuk össze: http://momentum.blog.hu/2017/10/16/de_mibol_a_momentum_programja_ambiciozus_de_megvalosithato
● A program teljes körű megvalósításának fedezetét három fő csoportba sorolhatjuk:
○ Megtakarítások
○ Átcsoportosítások
○ A gazdasági növekedés hozadékai

2. Oktatás

G7: Ki legyen az iskolák irányítója, fenntartója és finanszírozója, megtartanák a KLIK-et? Van szükség nemzeti alaptantervre, és ha nem, hogyan szerveznék át a rendszert? Milyen intézkedésekkel javítanák az alapfokú oktatás és a középfokú szakképzés színvonalát? A felsőoktatásba vagy a szakképzésbe tennének több forrást? A GDP hány százalékát költenék alapfokú oktatásra, középfokú oktatásra, felsőoktatásra és szakképzésre, és ha ez a jelenleginél több, miből teremtenék elő a különbözetet?

DK*A KLIK létrehozása zsákutcának bizonyult, ezért azt megszüntetnénk, és helyreállítanánk a magyar hagyományoknak megfelelő önkormányzati fenntartást. A működés anyagi feltételeit az államnak kell biztosítania az ország minden részén. Támogatjuk és ösztönözzük az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) integrált, tartós önkormányzati társulás keretében történő fenntartását, akár egy-egy kistérség egészének területén.
Fejlesztésközpontú Nemzeti Alaptantervre, az iskolák, diákok és pedagógusok sokszínűségét elismerő és támogató fakultatív kerettantervekre, versengő és választható tankönyvek és taneszközök rendszerére van szükség. Ennek megfelelően alapvetően az iskolák joga lenne a konkrét iskolai tantervek meghatározása.
Meggyőződésünk, hogy az oktatás feladata a biztos alapképességekkel és használható tudással rendelkező, önálló és gondolkodó fiatalok nevelése. Támogatjuk a kompetenciaalapú programok folytatását, mivel ezek eredményesek voltak, javult az értő olvasás és a matematikai alapkészség.
Megszüntetnénk a kötelező hit- és erkölcstant, a gyermekek világnézeti nevelésének kérdésében kizárólag a család dönthet.
Garantálni kell legalább egy idegen nyelv, elsősorban az angol hatékony elsajátítását. Ezért fenn kell tartani a nyelvi előkészítő évfolyamokat, és ki kell terjeszteni a kéttannyelvű képzést. Újfajta módszerekre és képzésre van szükség annak érdekében, hogy a középiskola végére minden diák hatékony nyelvtudással rendelkezzen. Mivel egy idegen nyelv tudása a 21. században már nem versenyképes, ezért támogatjuk a második és harmadik idegennyelv elsajátítását célzó iskolai programokat.
A közoktatás feladata, hogy gyakorlatorientált képzéssel és tanórán kívüli támogatással fejlessze az informatikai ismereteket, elősegítve az információs társadalom létrejöttét, a digitális esélyegyenlőséget. Az oktatás minden területén támogatni kívánjuk az informatikai eszközök elterjedését. Minden iskolát el kell látni megfelelő számítógépekkel, biztosítva a szélessávú internetet is. Fokozatosan számítógéppel látjuk el a diákokat, hogy digitális tananyagokra lehessen cserélni a hagyományos nyomtatott tankönyveket.
A szakképzés idejét csökkentő, tartalmát kiüresítő jelenlegi oktatáspolitikát zsákutcának tekintjük. Nem inasokra, hanem sokoldalúan képzett, az okos gazdaság keretein belül érvényesülő szakemberekre van szükség.
A szakképzésben biztosítani kell a szaktudás megújítását lehetővé tevő közismereti képzés megfelelő arányát (beleértve az informatikát és az idegen nyelvet is), azaz helyre kell állítani a négyéves szakiskolát. A szakközépiskola egyenértékű középiskolai jellegét fenntartva kell lehetőséget teremteni a szakmai képzés gyakorlatorientált fejlesztésére.
A felsőoktatást szabályozza a verseny, a minél jobb teljesítmény elve! Véget kell vetni annak az értelmetlen vitának, hogy sok vagy kevés felsőoktatási intézmény van Magyarországon, illetve annak a felfogásnak, amely adminisztratív eszközökkel végrehajtott integrációs döntésektől várja a megoldást.
Célunk, hogy minél többen tanuljanak a felsőoktatásban, minél sokszínűbb legyen a képzés, mindenki találja meg a maga helyét, és a felnőttek is könnyebben térhessenek vissza az egyetemekre, főiskolákra.
A Demokratikus Koalíció́ olyan felsőoktatási rendszert akar, amely mindenki számára nyitott, nem központi keretszámok szerint működik, hanem a hallgatók választása határozza meg, melyik intézménybe iratkoznak be.
A hallgatók számára a tanszabadság nemcsak az intézményválasztás szabadságát jelenti, hanem azt is, hogy az intézményen belül rugalmasan alakíthatják tanulmányi pályájukat, és rugalmasan konvertálhatják át más intézményben szerzett tudásukat.
A külföldi résztanulmányok lényeges szerepet játszanak a mai felsőoktatásban, a magyar diákok számára pedig különösen fontos az itt megszerezhető tapasztalat, ezért Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia az ERASMUS rendszer fenntartásában és továbbfejlesztésében.
Az eddigieknél jóval hatékonyabb és vonzóbb állami programot kell létrehozni a külföldön sikeres kutatók, oktatók hazacsábítására, itthoni műhelyalapításának támogatására.
Négy éven keresztül évi 150 milliárd forinttal növelnénk az oktatás támogatását, hogy egy ciklus alatt elérje a nemzetközi mércének tekinthető 6%-os GDP arányos ráfordítást. Ezt az összegből egyaránt fejlesztenénk a köz- és felsőoktatást és a szakképzést, mivel jelenleg mind a három terület erősen alulfinanszírozott. Ennek forrása a gazdasági növekedésből származó többletbevétel és költségvetésen belüli átcsoportosítások jelentik.

Együtt*6. Ki legyen az iskolák irányítója, fenntartója és finanszírozója, megtartanák a KLIK-et?
Az iskolákat központi költségvetési és helyi önkormányzati forrásból, nemzeti közösségvállalás keretében megfelelő kiegyenlítő mechanizmusokkal kell finanszírozni. Az iskolák tulajdonosának és fenntartójának a helyi önkormányzatoknak vagy azok önkéntes társulásainak kell lennie. A szakmai irányítást a központi kormányzat végzi, a jelenleginél sokkal szabadabb, a pedagógusközösségek számára nagyobb autonómiát biztosító pedagógia program-szabályozás mellett. A KLIK-ket meg kell szüntetni.
7. Van szükség nemzeti alaptantervre, és ha nem, hogyan szerveznék át a rendszert?
Kerettantervekre és országos pedagógia elvárás-rendszerre szükség van, de fel kell szabadítani a közoktatást a túlcentralizált, autonómia-szűkítő megoldásoktól. Szabad tankönyvválasztás, rugalmasan átalakítható keret-tantervek biztosítanak színvonalas, modern képzést és szolgálják a diákok érdekeit. A lexikális elvárások erőltetése helyett készségfejlesztésre, kommunikációs képességfejlesztésre, közösségi együttműködésre, nyelvekre, informatikára kell fókuszálni. A jelenleginél sokkal jobban kell megszervezetni szociális felzárkóztatás, a családi közösségből hozott, öröklött hátrányok közös felszámolásának intézményrendszerét a kiterjedt tanoda-programtól kezdve a speciális pedagógiai figyelmet igénylő gyermekek képzéséig.
8. Milyen intézkedésekkel javítanák az alapfokú oktatás és a középfokú szakképzés színvonalát?
E kérdés megválaszolása túlfeszíti e kérdőív kereteit. Javasoljuk áttekinteni az Együtt választási programjának részletes intézkedéseit és a konszenzusos, minden ellenzéki párt által támogatott oktatási kerekasztal-javaslatot, amelynek aktív kidolgozói voltunk.
9. A felsőoktatásba vagy a szakképzésbe tennének több forrást?
Mindkét terület több forrást kíván. Az évente a központi költségvetésből a felsőoktatásra fordított összeget a GDP 1 százalékára emeljük.
10. A GDP hány százalékát költenék alapfokú oktatásra, középfokú oktatásra, felsőoktatásra és szakképzésre, és ha ez a jelenleginél több, miből teremtenék elő a különbözetet?
A négyéves ciklus végéig 6%-hoz kell közelíteni az oktatási közkiadások arányát. Ennek forrása a fentebb vázolt költségvetési bevétel-növelés, a kiadások átrendezése és a gazdaság fenntarthatóbb szerkezetben bekövetkező, versenyképesebb növekedése.

MSZP-PM*Az Orbán-kormány elhibázott politikájának következtében az iskolások eredményei folyamatosan romlottak. A fideszes elit számára az oktatás nem szakmai, hanem ideológiai és hatalmi kérdés. A pedagógusok és a gyerekek érdekeivel ellentétes a kormány szinte valamennyi lépése a középiskolások szakképzésbe terelésétől kezdve a diákok túlterhelésén keresztül a pedagógusok autonómiájának felszámolásáig. A tanulók teljesítménye évről-évre csökken, a tankötelezettségi korhatár leszállításával pedig egyre többen hagyják ott az iskolát idő előtt. A kormány folyamatosan vonja ki a pénzt az oktatásból: most negyedével költünk kevesebbet az oktatásra, mint 2010 előtt. Nyolc év fideszes kormányzás után ma nehezebb érettségihez és diplomához jutni, mint korábban. A kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, majd pedig vagy leépítette azokat vagy odaadta az egyházaknak. A Fidesz egyszerre vágta el a felemelkedés útját a szegényebb gyerekek elől és üldözte el külföldre a legtehetségesebb fiatalokat. Tornaterem nélküli testnevelésre, értelmetlen magolásra kényszeríti, agyonterheli, megalázza a gyerekeinket.
A mi oktatáspolitikánk középpontjában azonban a gyermek áll. Nekünk mindenki, a legkisebb is számít. Korszerű tudást fogunk nyújtani minden diáknak, hogy szorgalmuknak és képességeiknek megfelelő módon tudjanak érvényesülni az életük során, megtanuljanak tanulni, kérdezni, együttműködni. Olyan közoktatás lesz Magyarországon, amely nem növeli, hanem kiegyenlíti az esélykülönbségeket. A diákok elkülönítését, a szegregációt, a 6-7 éves korban megvalósuló korai szelekciót felszámoljuk, de úgy, hogy – egyéni odafigyeléssel, korai fejlesztéssel, a fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek létszámának megduplázásával, az osztálylétszámok csökkentésével – biztosítjuk azt is, hogy senki ne maradjon le.
A pedagógusok bérét átlagosan 35 százalékkal növeljük. Visszaállítjuk a tankötelezettség korhatárát 18 évre. Minden jelentős szakmai kérdésben egyeztetést kezdeményezünk az érintett szakmai és civil szervezetekkel, beleértve az ifjúsági és diákszervezeteket is. A mi oktatási rendszerünk az intézmények helyett a gyermekeket helyezi a középpontba. Csökkentjük a diákok óraterhelését és a pedagógusok adminisztratív terheit. Száműzzük a lőtereket az iskolákból. A kiégés elkerülésének érdekében bevezetjük a szabad évet a tanárok számára, hogy 7-8 évente lehetőségük nyíljon a szakmai megújulásra. A helyi közösségeknek újra lehet iskolájuk: az önkormányzatok vagy azok társulásai visszakapják az iskolafenntartást. Azokon a településeken, ahol kizárólag egyházi intézmény működik, biztosítani fogjuk, hogy legyen állami vagy önkormányzati fenntartású iskola is, és egyetlen állami iskola sem lehet rosszabbul finanszírozott, mint az egyházi iskolák. Megszüntetjük a Klebelsberg Központot. Több szakmai autonómiát, nagyobb szabadságot biztosítunk a pedagógusoknak. Megerősítjük az angol nyelvi képzést a közoktatás teljes rendszerében, így az is megtanulhat angolul, akinek nincsen pénze a magántanártól különórákat venni; 18 éves korára minden diák megtanulhat legalább középfokon angolul. Az informatikai ismeret alapkészség, amelynek fontossága egyenértékű az írással, olvasással: az új Nemzeti Alaptantervben ennek megfelelően fogjuk kezelni. Újranyitjuk a társadalmi felemelkedés csatornáit: az egyetemek visszakapják autonómiájukat, és az első diploma megszerzése minden hallgatónak ingyenes lesz, vagyis eltöröljük a tandíjat és azokat a diákhitel-adósságokat, amelyeket a tandíj fedezésére kényszerültek magukra vállalni a fiatalok. A hallgatói ösztöndíjakat 33 százalékkal emeljük. Európai uniós programok segítségével biztosítjuk, hogy a diákjaink ingyen tanulhassanak külföldön egy-egy félévet, évet. A 30 alattiaknak jár az ifjúsági garancia: ha 4 hónap alatt nem találnak állást, biztosítjuk számukra a továbbtanulás, képzés, gyakornoki vagy támogatott foglalkoztatás lehetőségét.
Az oktatást érintő költségvetési kiadásokra a GDP legalább 6%-át fordítjuk. Ennek forrása a költségvetésben a megfelelő átcsoportosításokkal (luxus-, illetve presztízsberuházások költségvetési támogatásainak csökkentésével, a propaganda minisztérium megszüntetésével előteremthető).

Momentum*Ki legyen az iskolák irányítója, fenntartója és finanszírozója, megtartanák a KLIK-et?
● A Momentum szerint korábban túlságosan decentralizált, ma pedig túlságosan centralizált az oktatásirányítás, így át kell szervezni a KLIK-et, az iskolák fenntartását viszont nem önkormányzatokra, hanem járási szintű önkormányzati társulásokra kell bízni. Emellett pénzügyi autonómiát és erős igazgatókat szeretnénk, akik autonóm intézményeket irányítanak.
● Az iskolák legyenek a helyi közösségeké! A Momentum célja egy olyan oktatási rendszer létrehozása, amely a helyi igényekre is képes hatékonyan reflektálni. Ennek érdekében az intézményfenntartói feladatokat járási szintű önkormányzati társulásoknak adjuk. Ez a legkisebb olyan szint, ahol már stratégiai tervezésre is sor kerülhet, illetve ami már lehetővé teszi az alacsonyabb szinten jelentkező finanszírozásbeli egyenlőtlenségek kiküszöbölését is. Az iskolafenntartók alulról szerveződnek, demokratikus úton. A szakképzés (illetve egyéb speciális feladatot ellátó intézmények) esetében lehetőséget adunk nagyobb területek önkormányzatainak összefogására is.
● Pénzügyi autonómia biztosítása. Célunk egy olyan oktatási rendszer létrehozása, ahol az autonómia minden területre kiterjed. Akkor lehetnek valóban autonómak a helyi fenntartók, ha ennek a pénzügyi feltételei is adottak. Ezért a Momentum olyan finanszírozási rendszert hoz létre, amelyben a központi költségvetés biztosítja, hogy minden magyar diák magas színvonalú képzésben részesülhessen. Ennek érdekében a helyi fenntartók feladatuk ellátásához előre tervezhető, átlátható és elszámoltatható módon, normatív alapon kapják a központi költségvetésből a feladatok ellátásához szükséges forrásokat. A normatívák nemcsak a diákok számát veszik figyelembe, hanem a helyi sajátosságokat is. Külön normatív pénzügyi forrásokat biztosítunk a hátrányos helyzetű diákok oktatására. Az inkluzív oktatás megvalósítását pénzügyileg is jutalmazzuk, a szegregáció fenntartartását büntetjük. A normatívák fedezetet kell nyújtsanak a pedagógiai munkát segítő személyzet alkalmazására is, úgy, hogy minden diáknak lehetősége kell legyen érdemi pszichológusi, gyógy- és fejlesztőpedagógusi segítséget igénybe venni. A hatékony rendszerhez helyi szinten kell meghatározni, hogy mire szükséges többet költeni, a normatíva felhasználása ezért a törvényi kereteken belül szabadon kell történjen. A költségvetés összeállítása és végrehajtása, valamint a saját bevételekkel való gazdálkodás a helyi fenntartó és az intézmény feladata, az állami szerep az ellenőrzésre összpontosul. Ebben a modellben az a lehetőség is újra nyitott lesz, hogy az országos normához képest nyújtott plusz szolgáltatások ellátására a helyi közösség az állami támogatáson felüli pénzt tudjon biztosítani.
● Erős igazgatókat! – Intézményi autonómia visszaállítása. Az intézményeknek lehetőséget kell kapniuk a saját vezetőjük kiválasztási folyamatába való beleszólásra. Nem lehet egy oktatási intézménynek olyan vezetője, akit nem fogad el a helyi közösség. Csak az kaphat igazgatói megbízást, akit a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség is támogatásáról biztosított. Az igazgatókat nem az oktatási miniszternek, hanem a helyiekkel kapcsolatban álló helyi fenntartó szervezet vezetőjének kell kineveznie. Az igazgató feladata az intézmény vezetése, ezért elsősorban jó menedzsernek kell lennie. Nem az ő feladata, hogy egy személyben minden intézményi feladatot ellásson, ezért jogosultságot kell kapnia, hogy megválogathassa a saját beosztottait, ideértve a pedagógiai munkát segítő személyzetet is.
Van szükség nemzeti alaptantervre, és ha nem, hogyan szerveznék át a rendszert?
● Az alaptanterv maradjon meg magtantervnek a kimeneti fejlesztési követelmények rögzítésével. A magtanterv (kurrikulum) tananyagra vonatkozó műveltségi követelményeit csökkentjük, és növeljük az egyéni tanulási igények alapján tervezhető tartalom arányát, lehetővé téve a differenciált tartalomszervezést. Rögzíteni kell a kimeneti követelményeket a magtantervben, és támogatni a fejlesztésükhöz kapcsolódó gyakorlatok kialakítását.
● A kötelező kerettantervek helyett minél nagyobb teret kell hagyni a helyi tanterveknek! Csökkenteni kell a diákok, pedagógusok leterheltségét és nagyobb teret kell hagyni a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az egymással való együttműködés fejlesztésére. Cél, hogy az iskolák helyi tantervei szabhassák meg a pedagógiai munka irányát ott, ahol ennek fejlesztésére az intézményeknek igénye van. Az állam nem állhat a jó gyakorlatok és az innováció útjában. Ehhez természetesen támogató célzattal készülhetnek mintatantervek, melyekre az iskolák építhetnek, vagy teljes egészében átvehetnek, ha helyben nincs meg a saját tanterv összeállításához szükséges kapacitás, vagy az iskola az addig megszokott tantervet szeretné követni.
● Kötelező óraszámok helyett nagyobb szabadságot a tantárgyi kínálatban! Az államnak nem feladata, hogy központilag meghatározza, mit, milyen óraszámban kell tanítani. A magtantervben rögzített kimeneti fejlesztési célok ismeretében minden iskola szabadon dönthet úgy, hogy ezeket a hagyományos tantárgyi struktúrától teljesen eltérő szerkezetben, például tantárgyi integrációk, tantárgyak elhagyása vagy új tárgyak bevezetése révén éri el, de persze úgy is, hogy a hagyományos tantárgyi struktúrában dolgozik tovább.
Milyen intézkedésekkel javítanák az alapfokú oktatás és a középfokú szakképzés színvonalát?
● A 2010 óta hatalmon lévő kormányok visszaforgatták az idő kerekét, és visszalökték a magyar oktatást a 20. század eleji, poroszos rendszer irányába.
● A túlságosan kötött tartalmi szabályozás, a centralizáció, a 21. század fejlődési irányainak (pl. digitalizáció, információgazdaság) teljes figyelmen kívül hagyása, a szakképzés drasztikus lebutítása, illetve a 19. századi technikákra építő tehetséggondozás mind egy letűnt kor irányába mutatnak. Az oktatáspolitikai rombolás pedig sajnos nem maradt károk nélkül, a nemzetközi PISA-felméréseken jól látszik, hogy 2009 óta jelentősen romlottak a magyar diákok eredményei. A magyar közoktatás ezer sebből vérzik, és jelenlegi formájában képtelen segíteni a készségek fejlődését, ezzel veszélybe sodorva a felnövekvő generációk boldogulását és hazánk nemzetközi versenyképességét.
● A Momentum hisz abban, hogy egy sikeres, tanulásközpontú közoktatási rendszerben a diákok tanulási igényeihez kell igazítani a kereteket minden téren. Célunk, hogy a gyerekek magabiztosan megértsék a körülöttük lévő változásokat, később pedig sikeresen tudjanak alkalmazkodni hozzájuk. Ehhez olyan készségek fejlődésének támogatására van szükség, mint az együttműködési készség, a kritikai gondolkodás, kreatív problémamegoldás, döntéshozás, vitakészség. Ki kell használni az információgazdaság és a digitalizáció előnyeit is, és nem félni az újításoktól. Mindez csak olyan rendszerben lehetséges, ahol az állam nem terjeszkedik túl, hanem bízik az oktatás szereplőiben és megadja nekik a kellő autonómiát. Ezen kívül a pedagógusoknak megbecsültséget, biztonságot és méltó munkakörülményeket biztosít.
● A nevelési-oktatási feladatok átalakulása. A gyerekek folyamatosan tanulnak, formális, nonformális és informális keretek között építik saját tudásukat, ráadásul nemcsak a fizikai, hanem a virtuális térben is meg kell tanulniuk biztonságosan létezni. A kurrikulum megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy az iskolai tananyag a gyermekek tanulásának csak egy részét fedi le, ebben a szemléletben kell újragondolni és kiegészíteni a magtantervben szereplő fejlesztési feladatokat.
○ Aktív és felelős állampolgárokat! – Vitakultúra és együttműködési készség. A tanulók legyenek képesek aktívan és demokratikusan együttműködni, legyen lehetőségük fejleszteni a kommunikációs és vitakészségüket annak érdekében, hogy gondolataikat adaptívan fejezzék ki. Mindez egészüljön ki olyan osztálytermi gyakorlattal, amely az együttműködési készség kialakulását segíti.
○ Kreativitást és kritikai gondolkodást az iskolákba! Be kell építeni a magtantervbe a kreativitás és kritikai gondolkodás iskolán (tanórákon) belüli fejlesztésének fontosságát hangsúlyozó fejlesztési feladatokat, kimeneti kompetenciákat. A ma felnövő gyerekek számára már nem az iskolában megszerzett tudás hasznosítása lesz a sikeres élet kulcsa, hanem az új információk megszerzése, szűrése, felhasználása a folyton változó helyzetekben. Ezért fel kell őket készíteni arra, hogy az innovációkkal dúsított világban adaptívan alakítsák ki életterüket.
○ Eligazodás a digitális világban. A technológiai fejlődés gyorsulásával elengedhetetlen, hogy a gyerekek magabiztosan tájékozódjanak az őket körülvevő újítások, tartalmak közt. Mindez egyrészt az informatikaoktatás elkerülhetetlen megújítását jelenti akár a programozás alapjainak hangsúlyosabbá tételével, másrészt pedig azt, hogy az iskolának segítenie kell a tudatos és kritikus médiafogyasztást és internethasználatot.
○ Pénzügyi tudatosság növelése.
○ Fontosnak tartjuk, hogy a diákok valós tapasztalatokat szerezzenek a pénzügyekkel kapcsolatban, melyek segítik őket a későbbi reális pénzügyi lehetőségek feltérképezésében, a tudatos vállalkozásépítésben.
○ Mobil, többnyelvű fiatalokat! Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának komplex fejlesztésére van szükség. Nagyon fontos, hogy személyes élményeken keresztül kell bemutatni a diákoknak az idegennyelv-tanulás fontosságát (nyelvterületi osztálykirándulások, diákcsere- és partnerprogramok állami támogatása), megteremtve a motivációt az önálló erőfeszítésekre.
○ Zöldebb iskolát, zöldebb környezetet! Támogatjuk olyan programok elindítását, melyek növelik a tanulók felelősségtudatát a különböző globális problémákkal kapcsolatban, mint pl.: fenntartható fejlődés, környezettudatosság, klímaváltozás.
● Minden gyerek jó valamiben – Egyéni tanulási igényekre reagáló pedagógusok. Cél, hogy a diákok egyéni képességeikhez, tudásukhoz és személyiségükhöz minél inkább igazodó oktatásban részesüljenek, és valós segítséget kapjanak életpályájuk építésében. A differenciált, személyre szabott oktatás megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanárok több figyelmet tudjanak fordítani az egyes diákok fejlődésére, érdeklődésére.
○ Diákok értékelésében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyéni tanulási folyamat reflektív értékelésére. Az iskolának és a pedagógusnak kiemelt feladata a gyerekek motivációjának fenntartása, magabiztosságának erősítése. Ennek érdekében növelni kell a szöveges értékelések jelentőségét az osztályzással szemben. Ennek hatékony működtetéséhez természetesen sokkal több tanári kapacitásra van szükség, melyben nagy segítséget jelent a tanárok terheinek csökkentése, és a pedagógiai asszisztensi rendszer kiterjesztése. A digitális eszközpark fejlesztésével lehetővé válik, hogy az értékelést a tanárok az iskola online rendszerében tegyék meg.
○ Ösztönözni kell a tanárokat a differenciált oktatáshoz kapcsolódó módszerek alkalmzására. A differenciálás jelentheti eltérő érdeklődésű gyerekek számára eltérő tartalmak átadását, illetve a tanítás módszerének eltérő megválasztását is. Utóbbi esetben különböző képességű gyerekeknek máshogy tanítja meg ugyanazt a pedagógus. A tanárképzés reformjával ezeknek idővel hangsúlyosnak kell lenniük a tanárképzésben is, ám a már pályán lévő pedagógusok továbbképzése is nagymértékben javítani tudja az iskolai eredményességet. Ennek érdekében a Momentum pályáztatás útján országosan támogat olyan továbbképzőket, akik ezzel kapcsolatos képzést nyújtanak, így motiválva a tanárokat a részvételre. A differenciálás abban segíti a pedagógusokat, hogy sikeresebben reagáljanak a diákok tanulási szükségleteire, de abban is, hogy a tehetségnevelés többé ne csak bizonyos intézményekhez, vagy bizonyos osztályokhoz kapcsolódjon. Minden gyerekből ki kell hozni a legtöbbet, ebben pedig a pedagógusoknak minden támogatást meg kell kapniuk, akár a munkaterhek csökkentésével és a bérek növelésével, akár a feladatvégzést segítő eszközök és környezet biztosításával.
○ A tehetségnevelést újra kell gondolni. Néhány kiemelt intézményben remekül működik a tehetséges diákok nevelése, a diákok szép eredményeket érnek el nemzetközi szinten is. Ám hisszük, hogy az ezen intézményeken kívüli diákok közt is megannyi tehetség van, akiknek rejtve maradása mindenki számára veszteség. Olyan szemléletre van szükség a tehetségekkel kapcsolatban, ami egységesen, minden gyerekre kiterjed. Erre fel kell készíteni a pedagógusokat a pedagógusképzés, illetve továbbképzések keretein belül, hiszen tudniuk kell alkalmazni az egyénre szabott módszereket a mindennapi foglalkozások, tanórák során. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igénnyel élő vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő gyermekek között is rengeteg a tehetséges, a velük való foglalkozás is nagy felkészültséget igényel. Az egyénre szabott, gyerekközpontú oktatás tehát a kulcs a gyerekek érdeklődésének, legjobb képességeinek kiaknázásához, ebben pedig a pedagógus kulcsszereplő. Fontos az is, hogy egy kiemelkedő vagy gyors fejlődésű gyermek számára rengeteg lehetőség nyíljon, ahol kibontakozhat. Az intézmények a programkínálat gazdagításával tudnak ehhez hozzájárulni, ahol a gyerekek szervezett, kiscsoportos programok keretein belül is bővíthetik látókörüket, nyithatnak a világra, felfedezhetik magukban a tehetséget. A technológiai fejlődés ezen a téren is lehetőséget ad a pedagógiai munka támogatására, illetve a programok elérhetővé tételére. Ezt kihasználandó, szorgalmazzuk az iskolák közti együttműködést, az iskolahálózatok fejlődését. Javasoljuk, hogy jöjjön létre olyan online, információs platform, ahová az iskolák által szervezett foglalkozásokat, programokat nyilvánosan elérhető módon regisztrálni kell. Ez lehetővé teszi, hogy olyan diákok számára is látogathatóak legyenek ezek a programok, akik a saját iskolájukban nem találták meg a legmegfelelőbb lehetőségeket.
○ Az életpályaépítést és karriertervezést támogató szolgáltatások erősítése. A szülők és a már végzett diákok fokozottabb bevonása szükséges a pályaválasztás támogatásába, hogy a tanulók konkrét ismereteket szerezzenek az egyes hivatások jellemzőiről és az egyetemi tanulmányokról.
● Technológiai változásokkal lépést tartó iskola. A jövő oktatását nem lehet kizárólag az iskolapadba és a gyerekszobák íróasztalához pozicionálni. A diákok az iskolaidőn túl is folyamatosan tanulnak a virtuális térben, az iskolának pedig feladata, hogy ezt a tanulási folyamatot is képes legyen becsatornázni az osztálytermi munkába.
○ Iskolákat a virtuális térbe! A tanulási környezetet ki kell terjeszteni a tantermekből a virtuális térbe. Az állam feladata, hogy az innovatív digitális pedagógiai módszerek alkalmazásának teret adjon a tartalmi szabályozás rugalmasabbá tételével. Fontos, hogy a szabad tankönyvválasztás visszaállításával a minőségbiztosított, egymással versengő tananyag-csomagok közti választás lehetősége legyen biztosított a pedagógusoknak, ugyanakkor a tankönyvközpontú oktatás helyett egyre inkább komplex digitális tartalmakra lesz szükség. A jövő a tankönyveket is helyettesítő tanulási platformoké, így lehetővé tesszük, hogy az iskolák fokozatosan ezt válasszák a piacról.
○ Egyéni visszajelzésre alkalmas online tudástár A digitalizáció a diákok folyamatos, egész tanulási cikluson át végzett munkájának személyes értékelésére, és a munka megőrzésére is lehetőséget ad, hiszen a diákok egyéni tudásszintjének megfelelő feladatok, anyagok közzététele is lehetővé válik az órákhoz kapcsolódóan. A digitális tanulási platformok lehetőséget adnak a hagyományos, ötfokozatú, vizsgaközpontú rendszer helyett egy sokkal rugalmasabb, az egyéni teljesítményt és fejlődést jobban tükröző, motiválóbb értékelési rendszerre.
○ A tanárképzés megújítása. A digitális oktatás, a kurrikulum változása szükségessé teszi az egyetemi pedagógiai képzés és a pedagógus továbbképzés megújítását. Fontosnak tartjuk online és offline hálózatok létrejöttét pedagógusok és nevelőtestületek között. Ennek célja a tudásmegosztás és a helyi módszertani innovációk támogatása.
○ Digitális iskolák, infrastruktúrafejlesztés. Felkészültté kell tenni a magyar iskolákat arra, hogy a digitális korral járó változásokat ne ignorálja, hanem biztos hátteret nyújtson az átalakuló világban történő eligazodáshoz. Ennek a tanárképzés mellett a másik kulcsa, hogy az eszközpark és oktatási infrastruktúra jelenlegi kampányszerű fejlesztése helyett egy folyamatosan rendelkezésre álló fejlesztési és korszerűsítési program biztosítsa, hogy gyermekeink a lehető legmodernebb eszközök segítségével tanulhassanak. Fontos, hogy minden iskolában rendelkezésre álljanak a modern pedagógia alkalmazásához nélkülözhetetlen digitális eszközök (pl. tabletek, projektor, stb.) A korszerűsítésnek ki kell térnie a nagy sebességű internetkapcsolat és wifi kialakítására is.
● Teret adunk az innovációnak, jó gyakorlatoknak. Cél, hogy az intézmény és a tantestület is teljes mértékben a gyerekek tanulási igényeihez igazodjon, az állam pedig megteremtse annak feltételeit, hogy az iskolákban a tantestület tagjai közösen, egymást segítve alakítsák ki saját legjobb gyakorlataikat a tanulók tanulásban való személyre szabott segítésére.
○ Az alaptanterv maradjon meg magtantervnek a kimeneti fejlesztési követelmények rögzítésével. A magtanterv (kurrikulum) tananyagra vonatkozó műveltségi követelményeit csökkentjük, és növeljük az egyéni tanulási igények alapján tervezhető tartalom arányát, lehetővé téve a differenciált tartalomszervezést. Rögzíteni kell a kimeneti követelményeket a magtantervben, és támogatni a fejlesztésükhöz kapcsolódó gyakorlatok kialakítását.
○ A kötelező kerettantervek helyett minél nagyobb teret kell hagyni a helyi tanterveknek! Csökkenteni kell a diákok, pedagógusok leterheltségét és nagyobb teret kell hagyni a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az egymással való együttműködés fejlesztésére. Cél, hogy az iskolák helyi tantervei szabhassák meg a pedagógiai munka irányát ott, ahol ennek fejlesztésére az intézményeknek igénye van. Az állam nem állhat a jó gyakorlatok és az innováció útjában. Ehhez természetesen támogató célzattal készülhetnek mintatantervek, melyekre az iskolák építhetnek, vagy teljes egészében átvehetnek, ha helyben nincs meg a saját tanterv összeállításához szükséges kapacitás, vagy az iskola az addig megszokott tantervet szeretné követni.
○ Kötelező óraszámok helyett nagyobb szabadságot a tantárgyi kínálatban! Az államnak nem feladata, hogy központilag meghatározza, mit, milyen óraszámban kell tanítani. A magtantervben rögzített kimeneti fejlesztési célok ismeretében minden iskola szabadon dönthet úgy, hogy ezeket a hagyományos tantárgyi struktúrától teljesen eltérő szerkezetben, például tantárgyi integrációk, tantárgyak elhagyása vagy új tárgyak bevezetése révén éri el, de persze úgy is, hogy a hagyományos tantárgyi struktúrában dolgozik tovább.
○ Kötelező hittan és erkölcstan helyett helyi programokat és közösségszervezést! Hiszünk abban, hogy a hittanóráknak a gyülekezetet építő, a templomi közösséget erősítő, helyi alkalmaknak kell lenniük. Mivel a Momentum Magyarországán a magtanterv és a kerettantervek szabályozása alapvetően lehetővé teszi a jelenlegi tantárgystruktúra elhagyását, így a hittan és erkölcstan órák sem lehetnek kötelezőek. Az állami fenntartású közoktatási intézmények a jól működő programokat szabadon megtarthatják, akár a tanrendjükbe tanóraként beépítve is. Sok helyen jól működő gyakorlatok nőttek ki az erkölcstan órák alapjain, hiszen olyan témákat volt lehetőségük megvitatni a diákoknak, amelyek az élet fontos részei. Ezeket a jó gyakorlatokat az iskolák továbbvihetik. Ugyanakkor azt semmiképp nem tesszük lehetővé, hogy a diákokat vallási alapon kötelezzék a foglalkozásokon való részvételre.
○ Hibákkal teli, központi tankönyvek helyett szabad tankönyvpiacot! A tankönyvek és egyéb tartalmi hordozók minősége akkor biztosítható, ha visszaállítjuk a versenyhelyzetet és a szabad piacot a tartalomfejlesztők számára és eredményesebb kimeneti minőségi kontrollt fejlesztünk ki. Vissza kell adni a pedagógusoknak a tankönyvválasztás szabadságát! A tankönyvfejlesztés egész iskolatípusra és több év tananyagra épüljön és legyen koherens rendszer. A szabad piac visszaállításával és egyre több tartalomfejlesztő és kiadó megjelenésével olcsóbb, jobb minőségű termékek szélesebb választéka áll majd az iskolák rendelkezésére. Ki kell alakítani a versenyszabályozás és a minőségügyi kontroll hatékony kereteit is. Ezen túl ösztönözni kell a fokozatos átállást a tankönyvekről a digitális tartalmakra és platformokra, lehetővé téve az iskoláknak, hogy a tankönyvek mellett, vagy akár azok helyett ezt a formát válasszák.
● Modern és versenyképes szakképzés. Az elmúlt években a kormányzat rövidlátó szemléletével óriási rombolást végzett a szakképzés területén, ami több tízezer diák lehetőségeit szűkítette be végletesen. A Momentum megállítja a fiatalok jövőjének felégetését, és a jövőbe tekintve új alapokra helyezi a hazai szakképzés rendszerét. Célunk olyan szakemberek képzése, akiknek megvannak azok a kompetenciáik és adaptív készségeik, amelyek segítik őket a gyorsan változó világunkhoz való alkalmazkodásban. Képesek tanulni, tovább-, vagy átképezni magukat, lépést tudnak tartani választott szakmájuk modernizálódásával, eligazodnak pénzügyeikben, képesek önálló vállalkozást indítani és stabil nyelvtudásuk van. A Momentum nem az iskolatípusok átnevezésével próbálja a magasabb minőség látszatát kelteni, hanem a képzési tartalom és módszertan megújításával, valamint bővülő erőforrások felhasználásával valóban javítani akarja a szakképzésben tanulók által elérhető oktatás színvonalát. Hosszú távon pedig fontos cél, hogy minden iskolatípusból elérhető legyen a felsőoktatás valamely formája (alap-, osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzés).
○ Mindenkinek legyen esélye továbbtanulni! Hosszú távú célunk a szakképzésben a teljes értékű érettségit szerző, valamint a felsőoktatásban továbbtanuló diákok arányának növelése. A szakképzettséggel rendelkező diákok felsőfokú továbbtanulását nem ellehetetleníteni, hanem ösztönözni kell. A mobilitási csatornákat minden középfokon tanuló előtt nyitva kell tartani! Meg kell szüntetni az adminisztratív akadályokat és a tantervi keretek továbbtanulási lehetőségeket szűkítő hatását. Valamint fokozatosan ki kell építeni a szakiskola elvégzése utáni továbbtanulás útjait is.
○ Szakiskolai érettségi. Rövid távon szükséges a szakiskolai érettségi bevezetése, ami egy kompetenciaalapú kimeneti mérés lenne, a szövegértési, alapvető matematikai, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek alkalmazásának felmérésével. A lépés célja a képzéstípus hatékonyságának felmérése, illetve a diákok és tanáraik ösztönzése az általános kompetenciák fejlesztésére, a szakiskolai kimeneti követelmények komolyan vételére.
○ Átjárhatóság biztosítása, hogy senki ne kerüljön zsákutcába. Sok tanuló még nem áll készen, hogy 14 éves korában egy életre szóló döntést hozzon a szakmaválasztásról. A Momentum ezért olyan szakképzési rendszert alakít ki, amelynek alapelve az intézménytípusok és szakmák közötti átjárhatóság, hogy később korrigálni lehessen egy egyszeri rossz választást. Ezt az elvet szem előtt tartva végezzük el a tartalmi szabályozás és a szakképzés egész rendszerének gyökeres átalakítását.
○ Biztos alapokat a szakképzésben is! A 2010 óta hatalmon lévő kormányok mérhetetlen károkat okozva brutálisan lecsökkentették a szakiskolákban a közismereti óraszámokat. A Momentum a tartalmi szabályozás átalakításával biztosítaná, hogy a szakiskolai tanulmányok során a jelenleginél jóval hangsúlyosabb legyen a tanulási képességek, a legfontosabb kompetenciák (pl. szövegértés, matematikai és logikai, idegennyelvi) és az adaptív készségek fejlesztésének támogatása. Meggyőződésünk, hogy a szakiskolai képzés nem csupán a szakmai ismeretek elsajátításának terepe, hanem az általános komptenciák fejlesztése is alapvető feladatai közé tartozik. Ennek érdekében négyévesre növeljük a szakiskolai képzést, amelynek minden évfolyamát a fenti szemléletben szükséges megszervezni. Ezt az első évben egy szakmai pályaorientációs időszak, majd az azt követő három évben a választott szakma ismereteinek elsajátítása egészíti ki.
○ A diákokra kell bízni a szakma- és intézményválasztást! A kommunista időket idéző központi munkaerő-gazdálkodásra és szakmaszerkezeti döntésekre épülő rendszert el kell törölni! Gyorsan változó világunkban a legkiválóbb szakemberek sem tudják pontosan megmondani, hogy az egyes szakmákra mekkora igény lesz 10-15 év múlva, így az aktuális munkaerőigények alapján történő jelenlegi oktatáspolitikai tervezés teljességgel értelmetlen. Ezen kívül nem elfogadható az a módszer, amely a diákokat a kényszer erejével akarja a szakképzésbe, vagy kevéssé népszerű szakmák felé irányítani. Nem az államnak, hanem a szakképző intézményeknek kell eldönteniük, hogy hol, milyen szakmai képzés indulhat. A Momentum bízik a diákokban és szüleikben, ezért az ő döntéseikre fogunk támaszkodni, hiszen kizárólag motivált és érdeklődő tanulókból lesznek jó szakmunkások és szakemberek. Az állam eszközeit ezen a téren szerintünk a pályaválasztási döntést segítő szolgáltatások és a finom ösztönzők (pl. ösztöndíjak) jelentik.
○ Innovatív kezdeményezéseket és hosszú távú megújulást a szakképzésbe! Átfogó pedagógiai-módszertani megújulás szükséges a szakiskolákban, amelyeket alkalmassá kell tenni egyrészt az érettségire való eredményes felkészítésre, másrészt a mélyszegénységből érkező, hátrányos helyzetű, vagy speciális nevelési igényű tanulók eredményes oktatására is. Ehhez innovatív pedagógiai koncepciókat kell kidolgozni és elterjeszteni. Ez egy hosszú távú, nagy szakmai hozzáértést igénylő feladat, ezért a Momentum a szakterület legjobb ismerőit fogja felkérni ilyen koncepciók kidolgozására, majd támogatni is fogja azok gyakorlati adaptálását. Ösztönözzük, nem pedig ellehetetlenítjük az innovatív, kísérleti jellegű programokat (természetesen megfelelő minőségbiztosítás mellett). A pedagógusokra háruló többletmunka díjazásaként szükség van a hátrányos helyzetű diákok tanítása után járó pótlékok jelentős emelésére is.
○ Alapítványi iskolák ellehetetlenítésének megállítása. A magán és alapítványi szakképzők helyzetének stabilizálására fenntartó-semleges finanszírozást alakítunk ki. Ha a diák alapítványi iskolát választ, ugyanazt a normatívát fizeti az állam. Nem diszkriminálunk semmilyen szakképző intézményt a fenntartója miatt.
○ Versenyképes szakmai (gyakorlati) oktatást! A korszerű gyakorlati ismeretek elsajátítása érdekében fejleszteni kell a szakképzés szakmai képzési lábát. Ennek érdekében az iskolai műhelyek fejlesztése, a szakmát tanító tanárok bérfejlesztése fontos lépések. Emellett a duális képzés valódi minőségbiztosítása szükséges. Ezt a képzési formát csak abban az esetben támogatjuk, ha az megfelelő készség- és kompetenciafejlesztéssel párosul, nem pedig egy szélsőségesen speciális képzésről, vagy a diákmunkaerő egyszerű kihasználásáról van szó. A duális képzések finanszírozásában és a gyakorlati oktatás feltételeinek fejlesztésében a gazdasági szereplők növekvő hozzájárulását kívánjuk elérni.
A felsőoktatásba vagy a szakképzésbe tennének több forrást?
● A Momentum szerint nem csökkenteni, hanem növelni kell a gimnáziumot és egyetemet végzők számát, hiszen a magyar emberek képzettségének javítása a nagyobb hozzáadott értékű munka záloga, a nagyobb hozzáadott értékű munka pedig a gazdasági növekedés és a magasabb bérek tartós biztosításának egyetlen lehetséges útja.
● Hibásnak tartjuk a különböző képzések, például a szakképzés és a felsőoktatás szembeállítását. Átjárható iskolai képzéseket hozunk létre alap- és középfokon. Kinyitjuk a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben tanulók számára.
● Radikálisan, legalább az OECD-átlag szintjére növelnénk az oktatási kiadásokat és ezen belül lényeges többet költenénk felsőoktatásra is.
A GDP hány százalékát költenék alapfokú oktatásra, középfokú oktatásra, felsőoktatásra és szakképzésre, és ha ez a jelenleginél több, miből teremtenék elő a különbözetet?
● Radikálisan, legalább az OECD-átlag szintjére növelnénk az oktatási kiadásokat.
● Ezen belül minden oktatási szintre arányosan több pénz jutna, de kiemelt fontosságú a felsőoktatás helyzetének a rendezése.

3. Egészségügy

G7: Milyen intézkedésekkel javítanák tartósan az egészségügyi szolgáltatások általános színvonalát? Ki finanszírozza az egészségügyet, van-e szükség változtatni a mostani modellen, és ha igen, hogyan, kapnának-e a jelenleginél nagyobb szerepet a magánegészségügyi intézmények? Mit tennének, hogy az egészségügyi intézmények többsége ne lépje túl folyamatosan a költségvetési keretüket?

DK*A Demokratikus Koalíció olyan egészségügyi ellátórendszert akar, amely hatékonyabb és gazdaságosabb működésével hozzájárul a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött évek növekedéséhez. Az egészségügy legkritikusabb kérdése ma az, hogy az orvosok és a szakdolgozók növekvő hiánya immár alapjaiban veszélyezteti a lakosság ellátását. Ezen a helyzeten azonnali forrásbevonással, az egészségügyi dolgozók bérének érdemi emelésével kell javítani. Hallatlan, hogy Orbánék a saját gazdagodásukra és urizálásukra verik el a magyar adófizetők pénzét, miközben a kórházakban nincs biztosítva az emberhez méltó ellátás, több órát kell várni a sürgősségi ellátásra, hiányoznak a megfelelő műszerek, patkányok szaladgálnak a betegek között, szétesnek az épületek, többnapos holttest fekszik a mosdóban, és minden korábbinál több ember hal meg kórházi fertőzésekben. Több ezer orvos hiányzik a magyar egészségügyből, az egészségügyi kiadások terén pedig az EU-n és az OECD országokon belül is a sereghajtók között foglalunk helyet. Soha nem látott hosszúságúak a várólisták, jelenleg is több, mint 27 ezer ember vár műtétre. Hazánk egészségügyi ellátórendszere jelenleg lélegeztetőgépen vegetál, ugyanakkor mindennél nagyobb szükség lenne a kórházfejlesztésre, az egészségügyi dolgozók megbecsülésére, megfelelő társadalombiztosítási rendszerre, azonnali forrásnövelésre, a betegjogok megfelelő érvényesítésére, a hatékony prevencióra és az egészségtudatosság hangsúlyozására. A Demokratikus Koalíció kiemelten kezeli ezeket a problémákat, és megfelelő odafigyeléssel fogja megállítani a magyar egészségügy lecsúszását. Felszámoljuk az emberhez méltatlan viszonyokat, mert a magyar emberek egészsége és gyógyulása számunkra mindennél fontosabb.
A KSH adatai szerint Magyarországon 2011 óta folyamatosan csökken az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, és e tekintetben az Európai Uniós országok között az alsó harmadban foglalunk helyet. Az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás hazánkban nagyjából az EU-s átlag felének felel meg. Mindemellett az OECD országok viszonylatában is sereghajtónak számít hazánk az egészségügyi kiadások terén. A magyar egészségügynek pénzre van szüksége, ugyanakkor ezt a pénzt az Orbán-kormány a fideszes haveroknak adja oda. Ezt a helyzetet azonnal fel kell számolni, ezért a Demokratikus Koalíció egyik első dolga lesz a kormányváltás után, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson az egészségügy számára. Helyreállítjuk a társadalombiztosítás rendszerét, amelyen belül a járulékokból az egészségügy a kiadások alapján arányosan részesül. A finanszírozási rendszer átalakításával és további források bevonásával egyensúlyba hozzuk az egyre növekvő forrásigényt és az ország ehhez képest aránytalanul kis mértékű gazdasági teljesítőképességét. Az alulfinanszírozottság miatt kialakult kórházi adósságokat átvállaljuk, és egy olyan szisztémát vezetünk be, amely a gyógyítás valós költségeit fedezi. Nem fogjuk hagyni, hogy az adósságok miatt jogi úton függesszenek fel és zárjanak be egészségügyi intézményeket. A progresszív betegellátás különböző szintjein eltérő mértékű, a tényleges bekerülési költségekhez igazodó finanszírozást alakítunk ki. Ezzel párhuzamosan folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni az ellátások árváltozásait, és a változás mértékével megegyező mértékű korrekciót fogunk eszközölni minden évben. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás finanszírozását harmonizáljuk, aminek köszönhetően nőni fog a járóbeteg-ellátásban részesülők aránya. Az egészségügy finanszírozásába beépítjük az amortizációs költségeket is. Mindezen felül azonban szükség van a megelőzésre és az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozására a saját égészség megőrzése tekintetében, ezért elegendő forrást fogunk biztosítani egy komplex népegészségügyi program beindítására és az egészséges, sportos életmód feltételeinek biztosítására.

Együtt*11. Milyen intézkedésekkel javítanák tartósan az egészségügyi szolgáltatások általános színvonalát?
A négyéves cikluson belül a GDP 1%-ával lehetséges és szükséges megemelni a közkiadásokat a fiskális célok megsértése nélkül. Ezt a társadalombiztosítás finanszírozási többletére, jövedelemnövelésre kell fordítani. Kulcskérdés az alapellátás további modernizációja, a háziorvosi rendszer fajlagosan olcsón részesíthető érdemi többlettámogatásban. Praxisközösségek, csoportpraxisok létrehozásával lehet támogatni a rendszer hatékonyabbá tételét, a háziorvosok adminisztratív leterheltségének csökkentését. A járóbeteg-szakellátásban meg kell vizsgálni a praxis-privatizáció lehetőségét, ahogyan az korábban a háziorvosi rendszerrel is megtörtént. A progresszivitási szinteknek megfelelően célzott beavatkozásra van szükség az ellátórendszer több pontján, de más finanszírozási körülmények mellett.
12. Ki finanszírozza az egészségügyet, van-e szükség változtatni a mostani modellen, és ha igen, hogyan, kapnának-e a jelenleginél nagyobb szerepet a magánegészségügyi intézmények?
Hazánkban a társadalombiztosítási elven működő rendszer megerősítése az elsődleges feladat, mert az elmúlt 8 év feleslegesen legyengítette a mai rendszert. Magán- és kiegészítő-biztosítók számára a kiegészítő-szolgáltatások és a magán-járóbetegszakellátás területén látunk a korábbiaknál nagyobb szerepet. A prémiumszolgáltatások átlátható, magánbiztosítást is felhasználó finanszírozásán túl azonban a TB-alapon járó alapszolgálatások megerősítése a kulcsfeladat most. Több-biztosítós modell versenyképes és biztosításmatematikailag fenntartható bevezetését kezelhetetlenül magas állami támogatási hányad nélkül hazánkban nem látjuk lehetségesnek.
13. Mit tennének, hogy az egészségügyi intézmények többsége ne lépje túl folyamatosan a költségvetési keretüket?
A kórházak központi kormányzati fenntartásba vételét megtartanánk a Fidesz-kormány intézkedései közül. A járóbetegszakellátó intézmények központosított részének fenntartását azonban visszaadnánk az önkormányzatoknak. A teljesen informatizált költséggazdálkodás, a központilag ellenőrzött betegutak és a folyamatos kiadási kontroll megfelelő eszközök a kiadások elszállásának megakadályozására. A teljesítményvolumen-korlát mai formáját át kell tekinteni, és a pontszámítás területén is megfelelő érdekeltséget kell teremteni a költségvetési megtakarításokra helyi szinten is. A tudatos alultervezés, túlköltekezés és konszolidálás ciklusait lehetséges érdemben tompítani.

MSZP-PM*Az uniós átlaghoz képest a magyarok sokkal rövidebb ideig élnek. Mindenkinek esélyt kell adni az egészséges, hosszú életre. Az Orbán-kormány 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-és szakdolgozó-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré! Mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra!
Ezért radikális, legalább 50%-os béremelést hajtunk végre az egészségügyben dolgozóknál annak érdekében, hogy a versenyképes bérekkel és tisztességes munkakörülményekkel megállítsuk a kivándorlást, az ebből fakadó és a betegek életét veszélyeztető szakemberhiányt. Megőrizzük és javítjuk az állami egészségügyi rendszer működőképességét, javítjuk a hozzáférés lehetőségét lehetőleg az ország egész területén, hogy protekció, ismeretség nélkül mindenki az elérhető legjobb ellátáshoz férhessen hozzá. Visszaállítjuk a társadalombiztosítás alkotmányos alapjait. A GDP-arányos egészségügyi költést európai szintre emeljük, és nem engedjük a magánkiadások további növekedését. Visszapótoljuk a közegészségügyből kivont százmilliárdokat, felszámoljuk a kétsebességes egészségügyet. Ezekkel érdekeltté teszünk minden érintettet a hálapénz végleges felszámolása érdekében!
Megelőzési programokat vezetünk be: odafigyelünk az egészséges környezetre, támogatjuk az egészséges életmódot, és biztosítjuk a mérgektől mentes élelmiszereket. Az egészségügyi szűréseket kiterjesztjük mindenkire, hogy idejében felismerjék a súlyos betegségeket.
Megerősítjük az alapellátást a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodó ellátási formákon, az alapellátásban dolgozó szakdolgozók számának növelésén, és a csoportpraxisok terjesztésén keresztül. A megerősített alapellátással levesszük a felesleges terhet a szakellátásról és a sürgősségi osztályokról, amelyek így a valódi feladatukra tudnak koncentrálni. A megerősített sürgősségi rendszerben nem fordulhat elő, hogy valaki órákat vár valóban sürgős esetben anélkül, hogy az ellátása megkezdődött volna. Visszaállítjuk az Országos Mentőszolgálat szakmai súlyát és a kivonuló mentődolgozók presztizsét. Nyilvánosságra hozzuk és jelentősen visszaszorítjuk az ilyen esetek számát azzal, hogy javítjuk a kórházak higiéniai körülményeit és eszközellátottságát. Megerősítjük és újból önálló szervezetté tesszük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.
A kórház a betegekért van! Központilag meghatározzuk a várólisták maximális hosszát, és célzott intézkedésekkel garantáljuk, hogy minden kórház tartsa magát ehhez. Nyilvánossá tesszük az egyes intézmények minőség és teljesítményértékelését. Megnöveljük a járóbeteg szakellátás súlyát és szerepét a gyógyításban, informatikai és szervezési eszközökkel két éven belül két hét alá csökkentjük a betegfogadási listákat. Nincs szükség szuperkórházra amíg az alapvető feltételek nincsenek biztosítva.
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma. Ezért a szakmai és betegszervezetekkel együtt felgyorsítjuk a Nemzeti Rákellenes Program megvalósítását, az egészségügy valamennyi szakterületén elősegítjük a daganatos betegségek megelőzését, korai diagnózisát és a korszerű terápiáját.
Különös figyelmet fordítunk az időskorú lakosság ellátásának speciális formáira, hogy a minél jobb egészségi állapotban és minél nagyobb biztonságban tölthessék nyugdíjas éveiket azok, akik végigdolgozták az életüket.

Momentum*Milyen intézkedésekkel javítanák tartósan az egészségügyi szolgáltatások általános színvonalát?
● Az alapellátás reformja. Az egészségügyi ellátás túlterheltségének csökkentése és a költséghatékony ellátásformák fejlesztése alapkövetelmény egy jól működő rendszerben – a mentőcsomagokkal operáló állami beavatkozások helyett mindent az alapoktól gondolnánk újra. Az ellátás alsóbb szintjeinek kompetenciáját a csoportpraxisok létrehozásával növelnénk. Ezek az orvos- és szakdolgozói közösségek több terület szakembereit csoportosítanák egy helyre, egyfajta „kiskórházként” működnének. Magát a háziorvosi pályát is vonzóbbá tesszük a finanszírozási struktúra újratervezésével, amelynek keretében regionálisan meghatározott területi szorzókkal ösztönözzük az orvosokat és egészségügyi dolgozókat a betöltetlen praxisokba vándorlásra.
○ Korszerű eszközökkel a korszerű egészségügyért. A megfelelő pénzügyi feltételek mellett szükség van a modern technológiai feltételek biztosítására is. A csoportpraxisoknak a kor igényeinek megfelelő eszközparkot biztosítanánk, ezzel lehetővé válna a kibővült feladatkörök gyorsabb, hatékonyabb elvégzése, és így több feladatot lehetne lokálisan megoldani. Nagy hangsúlyt fektetnénk a helyi prevenciós programok szervezésére is, hogy a megelőzés ne csak hosszú utazások árán legyen elérhető.
○ Hosszadalmas kórházi benntartózkodás helyett egynapos sebészet. Egy korszerű egészségügyben számos olyan terápia lenne elvégezhető egynapos sebészeti beavatkozás keretei között, amelyek jelenleg feleslegesen hosszú kórházi benntartózkodást igényelnek. A betegek életminőség-színvonalának és komfortérzetének növelése céljából kibővítjük az egynapos sebészeti ellátások körét, a komplexebb esetek gondozását pedig a nagyobb központoknál hagyjuk. A teljesítmény-volumen korlát alóli mentességet kiterjesztjük a járóbeteg-szakellátás keretében végzett egynapos ellátásokra is, lehetőséget adva ezzel a költséghatékonyabb kezelési forma elterjedésének.
○ Helyben elérhető kezelések. Beépített ösztönzőkkel csökkentjük a továbbutalások számát. Az ellátás súlypontját a regionális szintre helyezzük, könnyebbé, gördülékenyebbé téve ezzel a betegeknek a gyógyulás folyamatát. A háziorvosokat folyamatos továbbképzésekkel segítjük a kezelési protokollok megismerésében.
○ Fogászati alapellátók pénzügyi stabilizálása. A fogászati alapellátás reformja évek óta várat magára, a jelenlegi finanszírozási rendszerben a rendelők a havi működéshez szükséges minimumköltségeket is nehezen tudják kitermelni. A probléma megoldása érdekében naprakésszé tesszük az ellátások után járó térítések összegét és az új terápiás módoknak megfelelően frissítjük a támogatások körét.
● Telemedicina és digitális egészségügy az alapellátásban. A háziorvosi rendszer megerősítésének egyik eszköze a megújuló digitális eszközpark megfelelő és jelenleginél kiterjedtebb használata. Ezek az eszközök jelentősen növelhetik a rendszer hatékonyságát és javíthatják az ellátás elérhetőségét az ország minden részén. A diagnosztikai eszközpark fejlesztése tehermentesíti az orvosokat és több felelősséget ad az asszisztensek és a védőnők kezébe.
○ Újragondolt munkafolyamatok az alapellátás szintjén. Nagyobb feladatkört kapnak a védőnők és az asszisztensek, ehhez biztosítjuk a megfelelő továbbképzési hátteret. Kiterjesztjük a feladatkörüket az alacsony költségből beszerezhető, könnyen kezelhető digitális vérnyomás- és vércukormérő eszközök, valamint más biometriai paraméterek mérésére szolgáló készülékek kezelésére, így tehermentesítjük az ellátás magasabb szintjeit. Az orvosok feladata lenne az eredmények kiértékelése és a további terápiás lépések megtervezése.
○ Korszerű számítógépes hálózat, lerövidült kezelési idő. Az informatikai hálózatok korszerűsítésével megkönnyítjük a betegadatok áramlását, amit így egyszerűbben és gördülékenyebben elemezhetnek ki a járási háziorvosok. Ezzel lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nem orvosi szakszemélyzettől – vagy akár magától a betegtől – érkező egészségügyi adatok könnyen jussanak el a kezelőorvoshoz.
○ Rövidebb betegút, gyorsabb diagnózis. A digitális adattárolás és továbbítás elősegítésével meggyorsítanánk a betegek egészségügyi adatainak ellátóhelyek közti áramlását, kiiktatva a sokszor teljesen felesleg és hosszadalmas betegutakat. Az adatok digitális tárolása és megosztása által folyamatosan követhetővé válik a betegek állapota, ami támogatja a megelőző és gyógyító munkát.
● Csoportpraxisok létrehozásának támogatása. Olyan csoportpraxisokat hozunk létre és támogatunk pénzügyileg, amelyek járási szinten, több szakterületet integrálva tudnak minőségi ellátást nyújtani. A csoportpraxisok megreformálják a helyi ellátást: több szakembert tesznek regionálisan elérhetővé és ezzel kibővítik a helyben elvégezhető beavatkozások körét. Ezzel az ország jelenleg elhanyagolt, leginkább rászoruló területein is lehetővé tesszük a színvonalas alapellátáshoz való hozzáférést. A megfelelő jogi és financiális háttér, valamint a szükséges eszközpark biztosítása után a praxisokat beépített ösztönzőkkel tesszük érdekeltté a helyi problémamegoldásban.
○ Komplex nullkilométeres ellátás. Az alapellátás színvonalának fejlesztését csoportpraxisok létrehozásával képzeljük el, ami több szakterület orvosait integrálná egy egységbe. Megfelelő tárgyi és anyagi feltételek biztosításával a csoportpraxisok hatékony, komplex, de helyi betegellátást tennének lehetővé.
○ Kényszer helyett ösztönzés. A jelenlegi egészségügyi rendszer kényszert előnyben részesítő politikájával szemben magukat az alapellátókat tesszük érdekeltté a problémák helyi megoldásában, a betegkezelési folyamatok minél kiterjedtebb lokális lebonyolításában. A csoportpraxisok képzett szakembergárdája növelné a betegek helyi ellátásba vetett bizalmát, a kiterjedtebb helyi ellátás megszervezése pedig komoly költségvetési megtakarításokat hozhatna a járó- és fekvőbeteg-ellátás terheinek csökkentése által. Az orvosok számára vonzóvá tesszük az áttérést a csoportpraxisokra a pályázati és financiális ösztönző rendszer átalakításával, ami segít a megnövekedett hatékonyságból eredő nyereséget visszajuttatni a praxisnak.
○ Irányítás és szervezés helyben. A csoportpraxisok irányítását az orvosok részvételével megválasztott praxismenedzserre bíznánk, aki az adott ellátó feladatait koordinálná, vezetné a gazdálkodást és felelős lenne az orvosok által termelt költségek ellenőrzéséért is. Külön figyelmet fordítanánk a praxisok egy orvosra eső költségeinek kiértékelésére. Az indokolt továbbutalások és a sikeres helyben végzett ellátások egészség-nyeresége csökkentené a számított költségeket. A korrekt adatgyűjtés után megfelelő visszacsatolási mechanizmusokkal és beépített ösztönzőkkel szorgalmaznánk a problémák helyi szintű kezelését.
○ Családban gondolkodunk. A csoportpraxis az egészségügyi dolgozók kis családja, ahol az orvosok mellett gyógytornászok, szakápolók, dietetikusok és egyéb szakdolgozók is tevékenykednek, akik segítő munkájukkal tovább bővítenék a helyben végezhető ellátások körét.
● Járóbeteg-ellátás és egynapos sebészeti kapacitások fejlesztése. Magyarországon jelenleg túl sok invazív műtéti beavatkozás történik és a betegek lassan jutnak el a megfelelő kezelési szintekre. Rosszak a pénzügyi ösztönzők és hiányzik az egynapos sebészethez, valamint a betegigényeket kielégítő járóbeteg-ellátáshoz szükséges infrastuktúra. Célunk, hogy a műtétek 40%-a egynapos sebészeti beavatkozás legyen. Ezzel egyszerre takarít meg forrást az állam, nyer időt a beteg, valamint lehetővé válik a sebészeti szakmákban elterjedt, a műtétek szervezését nagyon károsan érintő hálapénz radikális visszaszorítása.
○ Gyógyítás és gyógyulás gyorsan, egyszerűen. A jelenlegi túlbonyolított betegutak és sokszor túlzott mértékben invazív beavatkozások helyett a súlypontot az egynapos sebészeti ellátásokra tennénk át. A költséghatékonyabb, gyorsabb gyógyulást lehetővé tévő egynapos ellátási forma komplex infrastrukturális átalakítást és az ösztönzőrendszer átgondolását igényli. Az elmúlt években a finanszírozási ösztönzők területén pozitív irányú változások történtek, de ezeket nem követte megfelelő mértékű fejlesztés a minimum-feltételek teljesüléséhez. A betegek értékteremtő-képességét hamarabb helyreállító beavatkozási forma arányát a 40%-os szintig szeretnénk emelni, összhangban a nyugat-európai gyakorlattal.
○ Helyben gondolkodunk. A könnyebben elvégezhető, intenzív osztályos hátteret nem igénylő beavatkozások helyi elvégzését részesítjük előnyben, meggyorsítva ezzel a gyógyulás és a munkába való visszatérés folyamatát. A járóbeteg-ellátás és az ehhez kapcsolódó diagnosztikai háttér korszerűsítését elvégezzük, a kapacitásokat bővítjük. A teljesítmény-volumen korlát alóli mentességet kiterjesztjük a járóbeteg szakellátás keretében végzett egynapos ellátásokra is, lehetőséget adva ezzel a költséghatékonyabb kezelési forma elterjedésének.
● Sürgősségi ellátás fejlesztése. A hatékonyan és fenntarthatóan működő sürgősségi és mentési szisztéma kulcsfontosságú egy korszerű egészségügyi rendszerben, a betegellátás egyik legfontosabb bástyáját képezi. A humánerőforrás-hiány problémáját a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek életminőségének javításával, valamint a pálya vonzóbbá tételével lehet elérni. A háziorvosi ügyeleti rendszer, a mentőszolgálat és a sürgősségi osztályok összehangolt működése jobb betegellátást tesz lehetővé. Ehhez szükséges az ezt biztosító szakmai irányelvek, egyértelmű besorolási kritériumok, valamint egy mindent átfogó operációs rendszer kidolgozása. A cél, hogy minden beteg a megfelelő ellátási szintre kerüljön, felesleges, rengeteg adminisztrációt és időt igénylő körök nélkül.
○ Az alapoktól felfelé. A mentőszakma vonzóbbá tétele és életminőségének javítása segíthet a jelenlegi humánerőforrás-hiány leküzdésében. Ennek érdekében béremelést hajtunk végre a szakmában, megvalósítva a korábban már beígért, de végül elvetett 60%-os bérfejlesztést.
○ Megreformált betegirányítás és betegkövetés. A mentőirányítás rendszerét új operációs rendszer fejlesztésével reformáljuk meg, ami csökkentené a téves riasztásokat, a helytelen irányítást és az irracionálisan hosszú betegutakat. Mobil eszközökről használható applikációt fejlesztünk ki, amin a hozzátartozók is követhetik a mentőautó útját és láthatják, melyik kórházhoz történt a sérült szállítása.
○ A betegallokáció fejlesztése. A sürgősségi osztályokon több triage-nővér foglalkoztatását tervezzük, a megfelelő képzési feltételeket kidolgozzuk. Az oxyológia szakvizsgát bizonyos szakok mellé könnyebben megszerezhetővé tesszük, valamint kiterjesztenénk a sürgősségi képzésüket teljesítő rezidensek részvételét is az ellátásban.
○ Mentés és szállítás észszerűen, átgondoltan. A betegszállításokat a magánszolgáltatókhoz csoportosítanánk át, segítve ezzel az OMSZ mentési feladtkörének hatékony végzését. A mentők eszközparkjának korszerűsítésével jobb elsővonalbeli kezeléseket biztosítanánk, javítva ezzel a betegek gyógyulási esélyeit, összességében pedig meggyorsítva magát a gyógyulás folyamatát.
○ Segítségnyújtás minden helyzetben. Az alapfokú elsősegélynyújtási és egészségügyi ismereteket a középiskolai tananyag részévé tesszük, hogy mindenki tudja, hogyan segíthet egy balesetnél.
Ki finanszírozza az egészségügyet, van-e szükség változtatni a mostani modellen, és ha igen, hogyan, kapnának-e a jelenleginél nagyobb szerepet a magánegészségügyi intézmények?
● Kapacitásbővítés a szektorsemlegesség elvével. A szektorsemlegesség elve alapján a kapacitáshiányos területeken az államnak lehetősége lenne szabályozott, szerződéses keretek között kapacitást vásárolni magánszolgáltatóktól. A szerződés kötelezné a magánellátót a kezelések elvégzésére, az államot pedig a szerződésben foglalt betegszám biztosítására. A komplex kezelésért fizetett térítési összeg mind állami-, mind magánellátó esetében egyezik, közvetlenül az ellátásért ezen felül nem kérhet pénzt semmilyen ellátó.
● A társadalombiztosítás reformja – Biztosítási alapcsomag definiálása, kényelmi szolgáltatások beépítése a kiegészítő biztosítási rendszerbe, választás lehetőségének megteremtése. Az egészségpolitika régi adósága az ellátási csomag korrekt, megfelelő pontosságú meghatározása. Egy korrekt biztosítási rendszer – és ez alól a társadalombiztosítás sem lehet kivétel – szerződésen, biztosítási kötvényen alapul, amelyben a szerződő fél ismeri a jogait és kötelességeit. Egy deklarált ellátási alapcsomag meghatározása az alapfeltétele a kiegészítő biztosítások fejlődésének, valamint a hálapénzes szürkezóna kifehéredésének és az átláthatóság növelésének is.
○ Biztosítási alapcsomag. Az egészségügy fejlesztéséhez szükség van egy jól körülírt biztosítási alapcsomag létrehozására, amit a szakmai körök bevonásával alkotunk meg. Az alapcsomag megadná a szakmai protokolloknak megfelelő egyenletes és egyenlő ellátási színvonalat az egész országban minden állampolgárnak, ez a rendszer alapvetése.
○ Szerződéses légkör, átláthatóbb egészségügy. A biztosítási alapcsomag az egészségügyi szolgáltatások tudatos igénybevétele felé tett lépés, mert a betegek tisztába kerülnek az általuk igénybe vehető szolgáltatásokkal és azt számon is kérhetik az egészségügyi rendszeren. A fejlesztés megteremti a lehetőséget a térítés ellenében elérhető szolgáltatások jelenleginél kedvezőbb és tisztább felhasználására.
○ Kiegészítő biztosítások. A jól definiált társdalombiztosítás megnyitja az utat a kiegészítő biztosítások fejlesztéséhez és mozgásterük kijelöléséhez, ezzel észszerűbb teherelosztást érnünk el. Az optimálisabb forrás-allokáció és finanszírozhatóság érdekében az alapcsomagból kikerülnek egyes ellátás-típusok (pl. munkahelyi ártalom – erre a munkáltatók köthetnének külön biztosítást, önként vállalt extra kockázat, extrém sportok, kényelmi szolgáltatások, mint hotelszolgáltatás és étkeztetési szolgáltatások esetén).
Mit tennének, hogy az egészségügyi intézmények többsége ne lépje túl folyamatosan a költségvetési keretüket?
● A járó- és fekvőbeteg szakellátás finanszírozási rendszerének felülvizsgálata. A Homogén Betegség Csoportok (HBCS) rendszer, amely a kórházi ellátások finanszírozásának alapját képezi, hosszú évek óta nincs megfelelően karbantartva. Az egyes betegségekhez tartozó térítési összegek sokszor nem a tényleges kezelési költségeket fedik le és tele vannak szakmai lobbiérdekeknek megfelelően képződött anomáliákkal. A túl- vagy alulfinanszírozott betegségcsoportok, valamint az ennek folyományaként kialakult, intézményesedett „pontszámtrükközés” káros pénzügyi ösztönzőként működve nagyban nehezíti a színvonalas szakmai ellátást. A visszásságok felszámolása érdekében az alapjaitól kell újratervezeni a HBCS-rendszert, aktualizálni kell a költségszámításokat, hogy az orvosi beavatkozások megfeleljenek a modern kor elvárásainak.
○ A járó- és fekvőbeteg ellátás finanszírozásának újratervezése. A HBCS-súlyszámokat és a német pontok rendszerét frissítjük, a költségtervezést szakmai alapokra helyezzük. A kapacitásfinanszírozást a szoros, nagy nyomást jelentő éves keretek helyett több évre előre állapítjuk meg, ezzel is csökkentve a lobbinyomást.
○ Észszerű korlátozások, bővülő lehetőségek. A teljesítményvolumen-korlát (TVK) korrekcióját elvégezzük, ezzel racionalizáljuk és hatékonyabbá tesszük a kapacitások kihasználását. A TVK-mentes eljárások körét a leggyakoribb beavatkozásoknak megfelelően bővítjük, a degresszív rendszert újraszervezzük, hogy ne szakmai lobbitevékenységek, hanem a lakosság reális igényei legyenek a középpontban.
○ Amortizációs alapok létrehozása. Jelenleg a finanszírozási rendszer nem nyújt fedezetet az eszközök, épületek, helyiségek használatból eredő értékvesztésére. Ennek kiküszöbölésére az amortizációs költségeket is beépítenénk a HBCS-finanszírozásba, a kórházakat pedig amortizáció-alap létrehozására kötelezzük, amelyet intézményi fejlesztésekre, stratégiai beruházásokra használhatnának fel.
● Intézménymenedzsment professzionalizálása. Az intézménymenedzsment professzionalizálásának célja az ellátott betegek érdekeinek szélesebb körű érvényesítése, az egészségügyi intézményekben dolgozók munkakörülményeinek javítása, valamint az egészségügyi költségvetés hatékonyabb felhasználása. Az új egészségügyben az intézmények vezetőit ugyanolyan elvárások elé állítjuk, mint bármely más állami vagy piaci szervezet vezetőit: elvárjuk tőlük az intézményvezetéshez szükséges szemléletmód elsajátítását és a hosszútávú stratégia megalkotását, teljesítményüket pedig folyamatosan mérjük.
○ A siker záloga a jó vezetés. Az intézményvezetők munkáját rendszeresen monitorozzuk, figyeljük, azokat egymással is összevetjük. Egy korrekt és mérésre alkalmas, szakmailag releváns indikátorrendszert fejlesztünk ki, amibe beleépítjük az egészségügyi eredmények és a pénzügyi teljesítménymutatók mellett a betegvisszajelzéseket is. A finanszírozásban kiemelt fontosságú lesz az ellátás minősége, amelyet a megfelelő adatinfrastuktúra megteremtésével mérni is tudunk majd.
○ Hatékonyság növelése megfelelő feladatmegosztással. Az intézményvezetés feladatkörét külön orvosszakmai, gazdasági és betegbiztonsági vezetés látná el. Ezzel a különválasztással növeljük a hatékonyságot és emberségesebbé tesszük a betegellátást. Az irányítás hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az egészségügyi ágazat kiemelt fontosságát hangsúlyozandó újra az Egészségügyi Minisztériumot tesszük meg az ágazat legfőbb irányítójának.
○ Képzettebb vezetés. A kórházigazgatók esetében a gazdasági alkalmasságot igazoló diploma megszerzését alapkövetelménynek tekintjük. Intézményvezetési szempontból fontosnak tarjuk a gazdaságpolitikai szemléletmód elsajátítását. Versenyszférához mérhető bérszinttel segítenénk elő a legkompetensebb gazdasági szakemberek egészségügybe áramlását.

4. Szociális ellátórendszer

G7: Méltányosnak és hatékonynak tartják a szociális ellátórendszert jelenlegi formájában? Milyen társadalmi csoportoknak van szüksége állami támogatásra, és milyen eszközökkel segítenék őket? Mekkora minimálbért tartanak ideálisnak? Milyen nyugdíjrendszert terveznek, hány pillér, milyen ösztönzőkkel, lesznek egyéni számlák? Az öregségi nyugdíjminimum tíz éve változatlan összegével (28,5 ezer forint) mit terveznek, változtatás esetén miből teremtenék elő a forrásokat?

DK*A keményen dolgozó magyar munkásemberek megérdemlik a tisztességes megélhetéshez szükséges bért. Ha a vállalat sikeresen működik, akkor a sikerből részesedniük kell az alkalmazottaknak is, a közösséget szolgáló közalkalmazottakat pedig anyagilag meg kell becsülni. A dolgozói fizetéseknek az inflációnál nagyobb mértékben kell nőniük, mert csak így lehet biztosítani a mindenkit megillető rendes megélhetést. A bérek alacsony szintje nem csak igazságtalan és méltánytalan, de a hosszú távon rontja a korszerű gazdasági szektorokban való versenyképességet. Éppen ezért törvényben garantáljuk, hogy minimálbérnek el kell érnie a mindenkori létminimumot, hogy egész napi munka után mindenki megkeresse legalább a megélhetéshez feltétlenül szükséges összeget. Nemzetközi példák igazolják, hogy a minimálbéremelés dinamizálja a gazdaságot és lehetővé teszi, hogy a nem jól működő cégek helyébe jól működők lépjenek. Újjáélesztjük a szociális partnerség és érdekegyeztetés rendszerét, amelynek keretében ösztönözzük a reálbérek fokozatos évi 3-5%-os emelését biztosító hosszú távú bérmegállapodás megkötését. Béremelésre van szükség a közszférában is, hiszen az orbáni Magyarországon az elvándorlást és a létszámhiányt éppen a közszféra dolgozóinak megalázóan alacsony bére okozza. Éppen ezért hosszú távú béremelési programot indítunk az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátások, a gyermekjóléti rendszer és a bölcsődei ellátás területén, hogy az itt dolgozók megbecsült közalkalmazottak legyenek, és hogy vonzóvá váljanak ezek a pályák, illetve, hogy megfelelő legyen a közszolgáltatások színvonala az egész országban. Az ország hátrányos térségeiben ilyen területen dolgozókat külön pótlékkal fogjuk támogatni.
Magyarország az Eurostat adatai szerint az egyik legrosszabb helyzetben levő ország a gyermekszegénység tekintetében, mivel az 1,8 millió gyermek közül minden harmadik szegénységben él, és ebben a tekintetben egy szinten vagyunk Romániával és Bulgáriával. Ráadásul a helyzet folyamatosan romlik, miközben a gyermekszegénység felszámolására fordítható forrásokat a miniszterelnök a gazdag haverjainak osztogatja. A Demokratikus Koalíció társadalompolitikájának egyik meghatározó eleme az esélyteremtés a társadalom perifériájára szorult gyermekek számára. Ezt pedig a megfelelő oktatási rendszerrel, családvédelemmel és egészségügyi ellátással kívánjuk elérni. Biztosítani fogjuk a napi háromszori étkezést minden rászoruló gyermek számára az egész év során. A védőnői hálózatot kiszélesítjük, fejlesztjük a terhesgondozást és a kisgyermekkori egészségügyi rendszert, főleg a hátrányos helyzetű térségekben. A szociális gondoskodás új modellje keretében egy minden családot elérő korai szűrő- és fejlesztési rendszert építünk ki, hogy kezeljük az egészségügyi és szociális problémákat. Bővítjük a bölcsődei férőhelyek számát, főképp a hátrányos helyzetű régiókban, így belátható időn belül minden igénylő számára biztosítjuk a bölcsődei ellátást. Támogatni fogjuk a családi bölcsődéket, óvodákat és napköziket is. A bölcsődékben és óvodákban a rászoruló gyerekek rendszeres gyermekpszichológiai és fejlesztőpedagógusi ellátásban fognak részesülni. A rászoruló családoknak kiemelt támogatást biztosítunk az óvodába és iskolába járás költségeihez. Széleskörű családsegítő és gyermekjóléti rendszert alakítunk ki, amelynek segítségével már az iskolába járás előtt kiegyenlítjük az eltérő családi háttérből fakadó különbségeket, és a gyermekeket megfelelő készségekkel ruházzuk fel. Az oktatásban olyan esélyteremtő rendszert alakítunk ki, amely minden gyermek számára lehetővé teszi, hogy szándéka és tehetsége szerint tanuljon. A kisgyermekkori gondozást és az iskolára való felkészítést megerősítjük, a szegény diákok tanulásának támogatására pedig az általános iskola elejétől ösztöndíjprogramot biztosítunk. Mindezeken túl támogatni fogjuk azt az európai uniós kezdeményezést, miszerint jöjjön létre egy a gyermekek helyzetét és jogait védelmező EU-s mechanizmus.
Az Orbán kormány által szétszaggatott szociális háló ma számos család biztonságát veszélyezteti, fenyeget lecsúszással, kárhoztat szegénységre. A nyomor csökkentése és megelőzése, a krízishelyzetek elhárítása az egész társadalom érdeke. A feltételes családi minimáljövedelem rendszerében olyan szociális támogatást nyújtanánk, amely a megélhetés minimumának biztosítása mellett ösztönöz a szegénységből való kitörésre is. A rendszer lényege, hogy a legszegényebb családok és egyedülállók esetében az állam kiegészíti a háztartás jövedelmét egy a családtagok számától függő minimális szintre. A feltételes családi minimáljövedelem célja nem a szegénység konzerválása, hanem a kitörési lehetőség biztosítása, ezért folyósításának előfeltétele a családsegítő és foglalkoztatási szolgálatokkal, az iskolával, az egészségügyi intézményekkel való együttműködés. Emellett az álláskeresési támogatást időtartamát 6 hónapra emelnénk, és hatékony segítséget nyújtanánk az új munkahely megtalálásához és a szükséges képzéshez. Több segítséget nyújtanánk az idős, beteg családtagjaikat ápolóknak. Az ápolási díj összegét fokozatosan közelíteni kell a minimálbérhez és munkaviszonyként kell elismerni a tartós otthoni ápolást.

Együtt*14. Méltányosnak és hatékonynak tartják a szociális ellátórendszert jelenlegi formájában? Milyen társadalmi csoportoknak van szüksége állami támogatásra, és milyen eszközökkel segítenék őket?
A jelenlegi szociális rendszer rosszul céloz, beszorít a szegénységbe és emiatt kisebb családi problémák is egész életek összeomlását eredményezik. Sokkal több eszközt használó, döntően az önkormányzatok által folyósított, világos feltételrendszerű támogatási rendszerre van szükség egyes univerzális eszközök megerősítése mellett. Növelni kell a családi pótlékot, amelynek emelése 10 éve elmaradt, vissza kell állítani az egységes feltételek szerint járó lakhatási támogatást, és (a fenntarthatatlan és igazságtalan alapjövedelem helyett) minimunjövedelmet kell bevezetni, amely a legsúlyosabb szociális krízishelyzetek elkerülésében segít. A közmunka-programot a jelenlegi formájában meg kell szüntetni. Mindazokat, akiket sima közalkalmazott, önkormányzati alkalmazotti státuszba fel- vagy vissza lehet venni, azokat vissza kell venni, a tartós álláskeresők számára pedig egy olyan új, egyéni mentoráláson alapuló, számos aktív eszközt rugalmasan használó programot kell bevezetni, amelynek a célja a minél gyorsabb integráció a munkarőpiacra.
15. Mekkora minimálbért tartanak ideálisnak?
A minimálbérek folyamatos emelése szükséges, azonban annak üteme az elmúlt időszakban egyes szektorokban elszakadt a termelékenység növekedésétől, és különösen a magyar KKV-szektor számára súlyos nehézségeket okozott. Miközben látjuk annak lehetőségét, hogy a nemzetgazdaság szintjén a versenyszférában növekedjenek a reálbérek, a minimálbér elsietett, erőltetett emelésével nem értünk egyet.
16. Milyen nyugdíjrendszert terveznek, hány pillér, milyen ösztönzőkkel, lesznek egyéni számlák? Az öregségi nyugdíjminimum tíz éve változatlan összegével (28,5 ezer forint) mit terveznek, változtatás esetén miből teremtenék elő a forrásokat?
A hárompilléres rendszer helyreállítása jelenleg nem lehetséges. A korábbi Nyugdíjkerekasztal javaslatai szerint névleges egyéni számlákra épülő, erős minimálnyugdíjat és a jelenleginél sokkal több munkavállalót bevonó önkéntes pillért tartalmazó rendszert alakítanánk ki. Ez utóbbiban kifejezetten a kis összegű, de rendszeres megtakarításokra adnánk a jelenleginél nagyobb arányú állami támogatást. Ezzel azokat ösztönöznénk legerősebben megtakarítások gyűjtésére, akiknél ez komoly odafigyelést, erőfeszítést igényel, és emiatt nagy arányú állami támogatás nélkül nem raknának félre rendszeres pénzt idős sem idős napjaikra, sem más hosszú távú célra.
A megmaradt magánnyugdíjpénztárak méretgazdaságossági okokból hatékony módon nem üzemeltethetőek tovább, ezért a tagoknak lehetőséget adnánk arra, hogy megtakarításukat tovább vigyék valamilyen önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási formába (önkéntes pénztár, NYESZ számla vagy nyugdíjbiztosítás). Ezzel párhuzamosan, a fogyasztóvédelem és a verseny erősítésének érdekében javítanánk ezeknek a termékeknek a szabályozását.
Az öregségi nyugdíjminimum esetében azonnali intézkedéssel pótolnánk a 10 éve elmaradt infláció korrekciót, ez 10 ezer forintos azonnali emelést jelentene. Ennek forrása fenntartható költségvetési politika mellett rendelkezésre áll a mai nemzetgazdaságban, hiszen az Együtt például nem adna 13. havi nyugdíjat, ez annál nagyságrendileg kisebb összeg. Emellett célnak tekintenénk a legkisebb nyugdíjak további, differenciált emelését, ennek mértékének meghatározásakor figyelembe vennék azt is, hogy a minimumjövedelmet milyen szinten sikerül megállapítani. A járulékfizetési fegyelem javításának érdekében ugyanis fontos, hogy azok, akik sok éven át járulékot fizetnek, a rászorultsági alapon járó minimumjövedelemnél magasabb nyugdíjat kapjanak.

MSZP-PM*Ma Magyarországon csak a kiváltságos keveseknek adatik meg az anyagi biztonság nyugalma. Az emberek közel háromnegyede nem tudna kifizetni egy hirtelen jött, pártízezer forintos kiadást. Milliók élnek napról napra vagy hónapról hónapra; sokaknak szinte semmije sincs. Nem csoda, hogy a magyarok tömegei félnek a holnaptól; feszültek, stresszesek, frusztráltak. A reményvesztettek országa lettünk, ahonnan – megunva a jövőtlenséget – százezrek vándorolnak ki, és ahol milliók adták fel a reményt, hogy a sorsuk valaha jobbra fordulhat.
Ezért duplájára emeljük a minden családot elérő, 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot.
Országos szinten is bevezetjük a szociális minimum és a gyakorlatban is sikeresnek bizonyult Zuglói Modell többi elemét: a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást és az álláskereséshez nyújtott átfogó segítséget.
A szegénységben élő gyermekes családok számára különösen fontos az élhető, egészséges otthon, az esélyteremtő iskola és az, hogy a gyermekek minden nap egészséges, tápláló meleg ételhez jussanak. Ezért ragaszkodunk hozzá, hogy a rászoruló gyermekek a közétkeztetési rendszeren keresztül ne csak iskolaidőben, hanem hétvégén és az iskolai szünetek idején is legalább naponta egyszer meleg ételhez jussanak.
A betegséggel és fogyatékossággal küszködő emberek és családok esetében a valóban állandó otthoni ápolást és ellátást igénylő hozzátartozók gondozását munkaviszonyként ismerjük el, ennek minden jogi és anyagi következményével. A ma nettó 28-50 ezer forintos ápolási díjakat a többszörösére kell emelni: a kiemelt ápolási díjat a minimálbérhez kell igazítani.
A lakhatási szegénység 2,5 millió embert érint. Az Eurostat adatai szerint félmillióan élnek olyan lakásban, melyben nincs WC, minden negyedik ember lakásának pedig beázik a teteje, nedvesek a falai, a padlója vagy penészesek az ablakai, falai. Minden harmadik gyermek lakik olyan lakásban, amely ázik és penészes. Ez nem is csak lakhatási kérdés, ez az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma is egyben. Minden tizedik magyar lakásában nem megoldott a szennyvízelvezetés, közel 150 ezer lakásban nincs bekötve az ivóvíz. A magyar lakosság fele túlzsúfolt lakásokban él, 300 ezren pedig szegénytelepeken. A lakosság hatoda nem tudja megfelelően befűteni a lakását télen.
Ezért alanyi joggá kell tenni a méltó lakhatáshoz való jogot, melyet alkotmányba foglalunk. Ez maga után vonja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát is. A Zuglói modell keretében megvalósított intézkedéseket (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, szociális lakásügynökség) kiterjesztjük az egész országra.
Lakhatási garanciát adunk: segítünk elérhető bérlakást szerezni a gyerekes családoknak és gyereket vállaló pároknak, berlini mintára lakbérplafont vezetünk be amíg elegendő szociális bérlakás áll majd rendelkezésre. Magyarországon az elérhető bérleti díjú szociális bérlakások aránya mindössze 1,5%, miközben több tízezer lakás áll üresen. A közösségi bérlakásszektor létrehozásával azonban segíteni lehet a szegényeken, a fiatalokon. Meg lehet akadályozni a hajléktalanná válást, csökkenteni lehet vele a lakhatás költségeit. Ezért kiterjedt szociális bérlakásépítési és kollégiumi férőhelybővítő programot indítunk: a cél az, hogy négy év alatt 100 ezer szociális bérlakás és 25 ezer kollégiumi férőhely jöjjön létre.
A sokszázezer becsapott devizahiteles család esetében a lakhatási válság megakadályozása érdekében megvalósítjuk az érdek-képviseleti szervezeteikkel kötött megállapodásokat! Ezért felfüggesztjük a végrehajtásokat! Elegendő forrást biztosítunk az Eszközkezelőnek a lakások átvételére a bankoktól és kiszélesítjük a jogosultak körét. Újraszámoljuk a devizahitelesek adósságait az eredeti árfolyamon, és megállapítjuk, mekkora mértékű indokolatlan terhet raktak az adósok vállára.
Garantáljuk, hogy az egyedülálló szülőknek ugyanaz a támogatás és megbecsülés járjon, mint a kétszülős családoknak. Az „anyasági támogatás 1 1” bevezetésével a gyermeket várók a 6. hónapban 65000 forintos, majd a gyermek születése után újabb 65000 forintos támogatásban részesülnek.
Radikálisan növeljük a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát, és mindenki számára elérhetővé tesszük azokat.
A gyermek másfél éves korától utalvánnyal támogatjuk a dolgozó szülők gyermekének napközbeni ellátását, bölcsődei és óvodai elhelyezését. Bevezetjük a 13. havi juttatást az iskolakezdéshez.
Megduplázzuk a babakötvény induló összegét. Megtartjuk a családi adókedvezmény rendszerét.
A szegény embernek is joga lesz jelképes áron hozzájutnia a mindennapi életvitelhez minimálisan szükséges tűzifához, földgázhoz, ivóvízhez és vezetékes energiához. Ezért minden magyar állampolgár a bejelentett lakcímén havonta 1 m3 ivóvizet jelképes áron, havi 15 m3 földgázt, 1 m3 tűzifát és 30 kWh áramot a mai ár feléért kap meg.
A szolgáltatók költségére visszakapcsoltatunk és előre fizetős mérőórával látunk el minden fogyasztásból kikapcsolt lakossági fogyasztót a víz-, valamint a földgáz és villamosenergia ellátásba.
Az alacsony jövedelmekre építő fejlődési modell zsákutcába vezet. A növekvő egyenlőtlenségek, a terjedő dolgozói szegénység, a kizsákmányolt és rossz egészségi állapotú munkavállalók annak a következményei, hogy a bérek emelése évtizedek óta elmarad a gazdasági növekedés mértékétől, és folyamatosan nő a különbség a legkisebb és a legnagyobb bérek között. Átfogó béremelési programot indítunk: 150 ezer lesz a nettó minimálbér, emeljük az alacsony és közepes jövedelmeket: 4 dolgozóból 3 legalább 20-30 ezer forinttal többet vihet haza. a nettó bérek emelkedése – elsősorban a kkv szektor számára – nem járhat a bérköltségek radikális növekedésével.
A nyugdíj nem adomány, hanem munkával és járulékfizetéssel megszerzett jog. A Fidesz naponta büszkélkedik a gazdaság teljesítményével, de a nyugdíjasok mégsem éreznek ebből semmit. Ennek az az oka, hogy a jelenlegi kormány az inflációhoz köti a nyugdíjemelés mértékét és nem a gazdaság növekedéséhez.
Magyarországon a lakosság 28 százaléka részesül nyugdíjban, vagy különböző nyugdíj jellegű ellátásban. Szüleink, nagyszüleink, velünk élő társaink. Sok millióan nem felejtik el, hogy a jelenlegi kormány közel 3 ezer milliárd forint magán-nyugdíjpénztári tagdíj megtakarítást vont el, használt fel önkényesen, hogy óriási összegeket vett ki a rendszerből a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezmény, a foglalkoztatáspolitikai korkedvezmény radikális megszüntetésével. A finanszírozás átalakításával veszélyezteti a szociális biztonságot, egyben növeli a jövőbeni generációk terheit. Sokak nyugdíj jogosultságát elvette és teljesen szétverte a nyugdíjbiztosítás ágazati igazgatási-szervezeti rendszerét, gyakran átláthatatlanná téve és megnehezítve az ügyintézést, illetve annak színvonalát. Ez így igazságtalan! Több méltányosság, igazságos rendszer, átláthatóság és biztonság kell a nyugdíjasoknak, ezért változtatunk ezen.
Ennek érdekében:
• Garantáljuk, hogy mindenki, aki eleget tesz járulékfizetési kötelezettségeinek, arányos és méltányos nyugdíjban fog részesülni. Törvényileg garantáljuk a nyugdíjbiztosítás önállóságát és pénzügyi autonómiáját.
• A nyugdíjemelésnél, az éves emeléseknél az infláción kívül számításba vesszük a gazdaság és a bérek növekedési mértékét, visszaállítjuk a svájci indexálást.
• 57 ezer forintra emeljük az öregségi minimális nyugdíjat.
• Korrekciós programot indítunk az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, különösképp tekintettel a 100 ezer forint alatti nyugdíjakra.
• Minden évben az átlagnyugdíj havi összegének megfelelő (jelenleg 120 ezer forint) nyugdíjkiegészítést adunk az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében.
• A 62. életév elérését követően lehetőséget biztosítunk az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére. Visszaállítjuk a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjjogosultságot.
• Feloldjuk a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozását.
• Az időskorúak járadékát 50 százalékkal megemeljük.
• A krónikus betegségben szenvedő 65 év fölötti betegek számára – szakorvosi javaslatra – rászorultsági alapon ingyenessé tesszük a gyógyszerellátást.
• A rokkantellátás rendszerét ismét igazságossá tesszük.

Momentum*Méltányosnak és hatékonynak tartják a szociális ellátórendszert jelenlegi formájában?
A jelenlegi szociális ellátórendszert nem tartjuk méltányosnak és hatékonynak, mert nem az igazán rászorulóknak juttatja a legtöbb forrást és túlságosan szétszabdalt, a különböző szereplők nem kommunikálnak egymással elég jól.
Milyen társadalmi csoportoknak van szüksége állami támogatásra, és milyen eszközökkel segítenék őket?
Sok csoportnak van szüksége állami támogatásra, köztük például a családoknak, a munkaerőpiacról kiszorulóknak, a fiataloknak, a nyugdíjasoknak, az alacsonykeresetűeknek. Ezek közül több csoporttal (családok, alacsonykeresetűek) más kérdéseknél foglalkozunk, ennél a kérdésnél a szociálisan rossz helyzetben lévőkre és a szociális rendszerre fókuszálunk.
● Valóban elérhető és összehangolt segítség. A Momentum Magyarországában, ha valaki kiutat szeretne találni a jelenlegi helyzetéből, akkor bárkihez fordul, olyan rendszerbe kerül majd be, ahol minden irányból a kellő támogatást kapja meg.
○ Mindenkinek elérhető segítség. A segítő szakmában dolgozók a védőnőktől a családsegítőkig mindannyian túlterheltek, és bajba jutottak többszörösével kell foglalkozniuk, mint amennyinek hatékonyan segítséget tudnának nyújtani. Annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek a leterheltsége csökkenjen, egyszerűsítjük az adminisztrációs folyamatokat és javítjuk a különböző szereplők közötti feladatok megosztását, de ami a legfontosabb, növeljük a segítők létszámát, elsősorban azokban a térségekben, ahol erre a legnagyobb szükség van.
○ Fejlesztések kizárólag a szakma közreműködésével. Az országban rengeteg felhalmozott tudás van a segítő intézmények birtokában. Kidolgozott módszertanok hada várja, hogy felhasználják. A Momentum Magyarországában a fejlesztések szakmai szervezetek bevonásával történnek, szakmai javaslatok és megegyezések alapján közösen alakítjuk ki a rendszer hatékony működését. A szakembereknek kell ugyanis a rendszert fenntartani, így az új módszertanokat és feladatmegosztást sajátjuknak kell, hogy érezzék.
○ Támogatási lánc. Kialakítjuk a hatékony segítségnyújtás folyamatait. Összehangoljuk a rendszer működését, hogy a különböző intézményi szereplők támogatása egy közösen kidolgozott akciótervbe illeszkedjen. Az esetek döntő többségében a segítségre szorulóknak nem csupán egy problémával, hanem problémák halmazával kell megküzdeniük. Például egy családnak, ahol az egyik szülő munkanélküli és szenvedélybeteg, a szülőtársa háztartásbeli, kétéves gyermeküket nem vették föl a bölcsődébe, mert súlyosan hiperaktív, miközben a család növekvő adóssággal küzd, sokszor uzsora fogságában, akkor úgy lehet a leghatékonyabban segíteni, ha a családot érintő összes problémát jól ismeri a velük foglalkozó családsegítő. Ő veszi fel a kapcsolatot a bölcsődével, a pedagógiai szakszolgálattal, a legközelebbi rehabilitációs intézménnyel, a munkaügyi központtal, és közösen dolgoznak együtt a család tagjaival is azon, hogy a problémákat megoldják.
○ Életutak nyomon követése a hatékony segítségnyújtásért. Digitalizációs fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a különféle segítők naprakész információi eljussanak egymáshoz és bármikor gyorsan elérhető online platform álljon rendelkezésükre a segítettek életútjának követésére. A Momentum Magyarországán senkit se gátolhat meg a hatékony segítségnyújtásban az információ hiánya, vagy az, hogy nehéz a kapcsolatot felvenni és tartani a szociális rendszer valamely másik szereplőjével.
○ Mérőszámok és hatásvizsgálatok. A szociális ellátórendszernek a humánus segítségnyújtás mellett hatékonynak kell lennie. Fontos, hogy a rendszer működéséről folyamatos és hiteles visszacsatolást kapjanak a benne résztvevők, ami alapján javíthatóvá válnak a működés gyengeségei. Ha például Baranya megyében a mérőszámok eredményesebbnek mutatják a gyermekszegénység elleni küzdelmet, mint Somogy megyében, akkor érdemes feltárni a hatékonyságok közti különbség okait. Ám ez csak akkor lehetséges, ha folyamatosan nyomon követjük a végzett munkát, illetve képezzük és támogatjuk, személyiségfejlesztő figyelemmel kísérjük a segítő munkatársakat. Olyan szociális szolgáltatórendszert hozunk létre, amely képes szembenézni a problémákkal, nem pedig a szőnyeg alá söpri azokat. Túllépünk a statisztikai trükkökkel elért látszateredményeken, és helyette kemény munkával a valódi javulásért dolgozunk. Ezt a munkát azzal kezdjük, hogy szakmai alapokon nyugvó, megbízható mérési módszertanokat dolgozunk ki és alkalmazunk, például a létminimum méréséhez, amelyhez aztán a támogatások mértéke is igazítható lesz.
● Biztos háttértámogatás, hogy legyen esély. Magyarországon ma számos háztartás küszködik olyan anyagi gondokkal, amelyek az alapvető megélhetésüket, élelmiszerek beszerzését, közüzemi számlák fizetését vagy a gyermekeik jólétét veszélyeztetik. A közmunka mellett a foglalkoztatást helyettesítő szociális juttatások rendszere elaprózott és áttekinthetetlen, illetve önkormányzatonként indokolatlanul eltérő. Biztos támogatás nélkül azonban esély sincs arra, hogy a szegénységben élő emberek a saját sorsuk kovácsává válhassanak. Megfelelő segítség nélkül ezeknek az embereknek a kiszolgáltatottsága csak tovább nő.
○ Egy főre jutó 35 ezer forintos havi jövedelem. Bevezetjük a fix szociális juttatást a rászorulóknál: azok a háztartások kaphatják, ahol a családtagok összjövedelme nem éri el a fejenkénti 35 ezer forintot. Ebben az esetben a háztartás összjövedelmét kiegészítjük annyival, hogy az egy főre jutó jövedelem elérje ezt az összeget. Mindez ad annyi mozgásteret a mélyszegénységben élők számára, hogy ne a napi betevőre kelljen kizárólag gondolniuk. A juttatás feltétele, hogy kapcsolatot kell tartaniuk, és együtt kell működniük a helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, ami a háztartás helyzetének felmérése után tanácsokkal segíti élethelyzetük stabilizálását. (Ez a támogatás a már meglévő jövedelmeket egészíti ki, amikbe beleszámít a munkajövedelem, illetve a családi pótlék és a nyugdíj stb.)
○ Kiszolgáltatottság csökkentése. Ma sok család napi szinten nélkülözik, illetve veszíti el a stabil lakhatását olyan okokból, amik egy jól működő és hatékony szociális védőháló segítségével megelőzhetőek lennének. A fix szociális juttatás segít, hogy a nehéz helyzetben lévő családok a családsegítő szolgálat segítségével kiszámíthatóbb körülmények között és felesleges bürokratikus akadályok nélkül találhassák meg a kiutat a munkanélküliségből, ugyanakkor enyhíti a folyamatos krízishelyzet okozta terhelést.
○ Segítő szakmák emberi és anyagi megbecsülése. A segítő szakmákban dolgozók (szociális munkások, gyógypedagógusok, védőnők, ápolók) állománya kiöregedőben van. A szakmabeli fiatalok külföldön keresnek boldogulást, ha nem becsüljük meg őket eléggé. Ezt megelőzendő bérrendezést és jobb munkafeltételeket biztosítunk a segítő szakemberek számára, munkájuk megbecsültségét pedig országos kampányokkal emeljük.
● Lakásfenntartási támogatások. Rengeteg olyan szempont merülhet fel bármely család életében, ami miatt különösen nehézzé válik egy lakás fenntartása, legyen az bérelt vagy tulajdonolt. Mindenkinek törést jelent a lakhatás elvesztése, ami kihatással lehet az élet számos más területére is, például a munkaképességre. A cél az, hogy azonosítsuk a kockázatot jelentő elemeket és célzottan ezeken segítsünk. Továbbá hosszútávon az ingatlanok energetikai és mérnöki szempontból jól átgondolt tervezése és megfelelő kivitelezése segít abban, hogy csökkenjen a lakásfenntartás költsége és ezáltal javuljon a családok életszínvonala.
○ Rendszeres lakásfenntartási támogatás. A háztartások jövedelme, valamint a háztartástípusnak megfelelő elismert lakásnagyság alapján rendszeres lakásfenntartási támogatást nyújtunk. Ez az összeg csak olyan tételekre fordítható, amik a lakás fenntartásával kapcsolatosan merülnek fel. Minden igénylő háztartásában fel kell mérni, hogy a rendszeres költségek közül mik azok, amik elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztetik (pl. közműszámlák fizetésének elmaradása). Az önkormányzati támogatást ezekre a problémákra kell fordítani, ezáltal csökkentve az adásságfelhalmozás és a lakhatás elvesztésének kockázatát.
○ Családsegítők, mint biztos pont. Ahogy a munkanélküliséggel küzdőknél, úgy a rossz lakhatási körülmények közt élőknél is folyamatos kell, hogy legyen a családsegítők támogatása, addig amíg kiszámíthatóvá nem válnak a megélhetési körülmények. A bizonytalan élethelyzet könnyen vezet mentális leépüléshez vagy eladósodáshoz. Ahhoz hogy ez megelőzhető legyen, szükség van a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat támogatására. Azoknál a családoknál kiemelkedően fontos a segítségnyújtás, ahol veszélyeztetett gyermekek is vannak, hogy a beavatkozás nyomán a gyermek családból való kiemelése elkerülhető legyen.
○ Energetikai szolgáltató vállalat. A konstrukciónk lényege, hogy az energetikai szolgáltató vállalat (ESCO) egy kézben összefogva rendezi az energiahatékonysági projekteket, a tervezéstől a megvalósításon át a hosszú távú fenntartásig. Az ügyfél a szerződés futamideje alatt a korábbinál alacsonyabb energiaköltséget és egy kiegészítő ESCO díjat fizet, amelyek együttes összege nem éri el a korábbi energiaköltség szintjét. Az ESCO rendszerű felújítás esetén a lebonyolító cég érdekében áll, hogy magas minőségben hajtsa végre feladatát, ezáltal hosszabb távon is értéket teremve. Az üzemeltetés adminisztratív terheinek csökkenésével kisebb lesz a közüzemi tartozások kialakulásának kockázata is. Önkormányzati vagy állami (teljes vagy rész-) tulajdonú közintézmény, társasház esetén a hosszú távú tervezés minőségjavuláshoz vezet, illetve a szociális bérlakások fenntartási költségeiben is megtakarítások érhetőek el.
● Szociális lakásügynökségek. Jelenleg az önkormányzatok nem érdekeltek a szociális bérlakások fenntartásában, a rendelkezésre álló ingatlanok egy részét „haveri alapon” adják, ezért sokkal kevesebb szociális bérlakás funkciót betöltő önkormányzati lakás áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. A nehéz anyagi körülmények között élő családokon való segítség mellett más szempontból is könnyebbséget jelentene több elérhető ingatlan: az ország olyan részein, ahol az állam által fizetett alapvető szakmákban hiány van, a munkakörülmények javíthatóak, ha kedvezményesen bérelhető lakásokat kapnak például a védőnők vagy a pedagógusok.
○ Szociális lakásügynökségek létrehozása. Ahhoz hogy országos szinten működjön a szociális bérlakások rendszere, helyi ügynökségeket hozunk létre. Ezek a szociális lakásügynökségek intézik a lakások fenntartását és kiadását, illetve felmérik, hogy mely lakások válhatnak még szociális bérlakásokká. Itthon nincs kiépült gyakorlata a szociális bérlakások fenntartásának, így meg kell kezdeni egy tudástár építését és fejleszteni kell a szolgáltatás minőségét.
○ Lakásügynökségekhez csatlakozó ingatlantulajdonosok. A lakásügynökségekhez csatlakozhatnak a kihasználatlan lakással rendelkező tulajdonosok. Velük is szerződést kötnek a helyi önkormányzatok, garanciát adva a lakások tulajdonosainak, hogy a szerződés lejártával ugyanolyan minőségben kapják majd vissza a lakást. Az időközben felmerülő javítási vagy fejlesztési kérdésekben a tulajdonos beleegyezése szükséges, hosszútávú beruházás esetén mindhárom szereplőnek részt kell vennie ennek finanszírozásában. Hátrányos helyzetű családoknak való bérbeadás esetén további kedvezmény jár közvetlenül a bérbeadónak.
○ Online felületen kereshető szociális bérlakások. Jelenleg egy adott településen valójában csak az önkormányzat van tisztában a szociális bérlakások számával, elhelyezkedésével és állapotával. Egy erre szolgáló honlap létrehozásával mindenki számára hozzáférhetővé válnak a szociális alapon kiosztott lakások adatai. Ez növeli a szociális bérlakások rendszerének átláthatóságát is, valamint egy ilyen ingatlanra való pályázásnál maga a jelentkező tud keresni az ingatlanok között. Ezáltal a későbbiekben a lehető legközelebb lehet munkahelyéhez, gyermeke pedig óvodájához, iskolájához. Ezzel az egész igénylési folyamat egyszerűbb, gyorsabb, mindegyik fél számára átlátható lesz.
○ Kihasználatlan lakások felkutatása. A szociális célokat szolgáló ingatlanok száma a lakásügynökségek rendszerén túl más eszközzel is bővíthető. Kötelezővé tesszük az üresen álló, elhagyott, kihasználatlan lakások felmérését. Ezeket az ingatlanokat kihasználatlanságuk miatt a piacinál alacsonyabb áron megvásárolhatók, majd beépíthetők az önkormányzat erőforrásai közé, hogy felújításukkal bővüljön a kiadható bérlakások száma.
○ Lakásközvetítés hátrányos helyzetű családok számára. A lakásügynökségek feladatköre bővíthető lakásközvetítési tevékenységgel. Számos olyan, magántulajdonban levő lakás áll rendelkezésre, melyek mind tisztességes otthont jelentenének azoknak, akik önerőből nem képesek megfizetni a magas lakásbérleti díjakat. Nekik azonban nagyon nehéz ezekhez a lakásokhoz hozzáférni, mivel a hátrányos helyzetűekkel szemben nagy a bizalmatlanság. Az országszerte megtalálható szociális lakásügynökségeknél jelentkezhetnek olyan családok, akik az albérletek magas árait teljes egészében nem képesek kifizetni, azonban az önkormányzat segítségével számukra is elérhetővé válnak a tisztességes albérletek. A jelentkezőknek ebben a konstrukcióban a piaci áraknál valamivel alacsonyabb összeget kell fizetniük, a fennmaradó részletet pedig az önkormányzat finanszírozza, ezzel együtt biztosítékot is vállal a jelentkezőkért. Egy ilyen szerződést relatíve hosszú időre kell megkötni azért, hogy addig is a hátrányos helyzetű családok képesek legyenek segítséggel előre tervezni.
Mekkora minimálbért tartanak ideálisnak?
● A jelenlegi minimálbérrel az a probléma, hogy miközben nem lehet belőle megélni, elképesztően magasak a minimálbért keresőkre és általában az alacsonykeretűekre rakódó adó- és járulékterhek.
● A foglalkoztatás költségeit – a munkára rakódó adó- és járulékterheket – tekintve éllovasok vagyunk Európában, ezzel az alacsonyabban keresők, pl. a pályakezdők vagy az alacsonyabban képzettek esélyeit rontva. Növekvő problémát jelent a dolgozói szegénység: még rendszeres jövedelem mellett is nehéz kijönni a hó végén, ami sokakat arra ösztönöz hogy elhagyják az országot.
● Ezért direkt minimálbéremelés helyett a bérkiegészítő adójóváírást és a munkavállalói járulékok csökkentését javasoljuk.
○ Bérkiegészítő adójóváírás. Az alacsony keresetek kiegészítésére, a dolgozói szegénység enyhítésére és a foglalkoztatás ösztönzésére bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be. A nettó bérek így a minimálbér szintjéig a kereset 15 százalékával egészülnek ki, a minimálbér fölött pedig csökkenő mértékben növelik a havi keresetet. Az általunk elképzelt bérkiegészítéssel a legkevesebbet keresők alsó 30%-ának növeljük így a nettó fizetését.
○ Csökkentjük a munkavállalói járulékokat. A foglalkoztatás költségei Magyarországon a legmagasabbak az OECD-országok között. Ez az egyik legfőbb féke a gyorsabb bérnövekedésnek és az egyik legfőbb oka a szürke-foglalkoztatásnak. Kiemelten fontos, hogy a jövőben a munkáltatók olcsóbban tudják a dolgozókat legálisan foglalkoztatni, és a dolgozók számára is vonzóbbá váljon a legális, piaci munkavállalás. Eltöröljük a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, így növeljük minden dolgozó ember nettó jövedelmét, és csökkentjük a munkáltatók bérre rakódó terheit.
Milyen nyugdíjrendszert terveznek, hány pillér, milyen ösztönzőkkel, lesznek egyéni számlák?
● Politikai ciklusokon átívelő automatikus szabályok rögzítése. A demográfiai folyamatok a nyugdíjszabályok visszatérő felülvizsgálatára kényszerítik a politikusokat, így téve a nyugdíjrendszert a politika rövid távú játékszerévé. Ezért olyan intézményi szabályozást vezetünk be, amely a választási ciklustól független módon határozza meg a jövőbeni általános öregségi nyugdíjkorhatárt és a kifizetett nyugdíjak összegét, ezáltal garantálni tudjuk a nyugdíjrendszer fenntartható és kiszámítható működését. Ennek két pillére lesz: (1) automatikus, kizárólag demográfiai és makrogazdasági változóktól függő, az országgyűlés döntését nem igénylő szabályváltozások (pl. a várható élettartamhoz ötévenként hozzáigazított korhatár); (2) olyan keretszabályokat alkotunk, amelyek korlátozzák a nyugdíjrendszer kötelezettségeinek növekedését, valamint megkövetelik a növekmény fedezetének egyértelmű meghatározását (pl. múltbeli inflációval történő indexálás).
● Munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon bevezetése. A járulékplafon 2013-as eltörlése rövidtávon jelentős bevétellel járult hozzá a költségvetési egyenleg javításához, ugyanakkor az így szerzett jogosultság a későbbi nyugdíjkifizetéseket is rendkívüli módon meg fogja emelni, ami tovább növeli a kifizetett nyugdíjak közötti egyenlőtlenséget. A Momentum nem akar milliós nyugdíjakat, cserébe egy határon túl az sem elvárható, hogy a legmagasabb keresetű munkavállalók jövőbeli ellenszolgáltatás nélkül fizessék be a nyugdíjjárulékot. Ezért az évi 10 millió forint feletti jövedelemrészre nyugdíjjárulék-plafont vezetünk be. A magas keresetűek az így felszabaduló összeget szabadon használhatják fel, illetve takaríthatják meg.
● Öngondoskodás ösztönzése. A nyugdíjrendszer előtt álló kihívások indokolják az egyéni nyugdíjcélú megtakarítások további növelését és ösztönzését. A jelenlegi adókedvezmények ellenérecsak korlátozott számú munkavállaló rendelkezik önkéntes nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítással. A kiterjedtebb öngondoskodás elősegítése érdekében felvetjük egy olyan rendszer bevezetését, amelyben minden munkavállaló automatikusan csatlakozik egy adott önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy más, engedélyezett nyugdíjterméket (biztosítást, befektetési vagy előtakarékossági számlát) forgalmazó szolgáltató ügyfelévé válik. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez egy szabadon lemondható szolgáltatás, tehát a munkavállaló saját kérésére dönthet úgy, hogy továbbra is a teljes fizetéséhez hozzáférjen, bár ebben az esetben elesne a megtakarítások után járó adókedvezménytől is.
Az öregségi nyugdíjminimum tíz éve változatlan összegével (28,5 ezer forint) mit terveznek, változtatás esetén miből teremtenék elő a forrásokat?
Az egymást követő kormányok 2008 óta nem változtattak az öregségi nyugdíjminimum mértékén. Kormányra kerülésünk esetén a szociálpolitikai céljainkkal összehangolva a nyugdíjminimumot 35 ezer forintra emelnénk, valamint ehhez arányosítva a legalacsonyabb nyugdíjakat is korrigálnánk. Fontosnak tartjuk, hogy a nyugdíjminimum és más jóléti ellátások összege ne legyen egymáshoz kötve, miként azt is, hogy a nyugdíjminimum egyszerre biztosítsa az időskori szegénység elleni védelmet és nyújtson ösztönzést a járulékfizetésre.

5. Munkaerőhiány

G7: Milyen eszközöket vetnének be az egyre aggasztóbb munkaerőhiánnyal szemben? Valóban hiányzik a munkaerő, vagy csak nem találkozik kínálattal? Ha utóbbi, milyen eszközökkel segítenének a munkaerő strukturális problémáin? Segítenék az országon belüli munkaerő-áramlást, például bérlakásépítések finanszírozásával, ösztönzésével? Megtartanák a közmunkát jelenlegi formájában, és ha nem, hogyan nyújtanának segítséget az onnan kiesetteknek?

DK*A munkaerőhiányt alapvetően ma az elsődleges munkaerőpiacról képzettségük hiánya vagy a rossz közlekedés miatt kiszorított emberek bevonásával képzeljük el.
Az Orbánék által bevezetett közmunka rendszere megalázóan kevés pénzért kényszeríti az embereket sokszor értelmetlen munkára, ugyanakkor szinte semmi esélyt nem nyújt a munkaerőpiacra való visszatérésre. Éppen ezért átalakítjuk a megalázó orbáni közmunkaprogramot, és bevezetjük a szociális foglalkoztatás és a munkába állás támogatásának rendszerét. A közfoglalkoztatási programokban fizetett juttatás el fogja érni az adott munkaidőre vonatkozó minimálbér összegét, emellett minden résztvevő számára képzésben való részvételt is lehetővé teszünk, és támogatjuk a képzést és a foglalkoztatást összekapcsoló programokat. Az állami és önkormányzati szférában a közfeladatok ellátását szolgáló közmunkát teljes vagy részmunkaidős munkahelyekké alakítjuk át. Az önkormányzatok, civil szervezetek és üzleti szereplők bevonásával olyan szociális vállalkozásokat hozunk létre, amelyek kiszámítható és átlátható állami támogatás mellett tartósan képesek eredményesen együttműködni. Támogatjuk a korábbi közmunkásokat szakképzett „mentor” melletti betanított és segédmunkára alkalmazó vállalkozásokat. A mentori rendszert a munkanélküliek által indított mikrovállalkozásokra is kiterjesztjük. A munkanélkülivé vált 55 év feletti szakemberek számára pedig lehetővé tesszük, hogy mentorként segítsék az alacsony képzettségűek képzését és munkába állását. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a szegényebb régiókban a foglalkoztatási szolgálat munkahelyteremtő vállalkozásokkal karöltve szervezze és finanszírozza a korábbi közmunkások képzését. A mélyszegénységben élők számára a feltételes minimális családi jövedelem rendszerével biztosítjuk az alapvető szociális biztonságot. A rendszerrel érdekletté is tesszük őket abban, hogy együttműködjenek a foglalkoztatási és családsegítő szolgálattal, és hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Mindezek mellett a foglalkoztatással kapcsolatos és munkavédelmi szabályok betartását egyszerűbb és hatékonyabb ellenőrzési rendszerrel erősítjük.
A lakhatási problémákat a bérlakások számának erőteljes növelésével fogjuk megoldani, állami vagy önkormányzati lakásvásárlással és bérbeadással, állami, önkormányzati vagy magán bérlakások építésével, illetve városrehabilitációs programokkal. A magánbefektetők bérlakásépítése számára kedvező környezetet alakítunk ki, a lakhatási támogatás új rendszerében pedig a bérlésnél támogatásban részesítjük a bérlőt és a bérbeadót is. Olyan szociális és lakásügynökségi rendszert hozunk létre, amely sokaknak lehetővé teszi a magánlakások kiadását és bérlését.

Együtt*17. Milyen eszközöket vetnének be az egyre aggasztóbb munkaerőhiánnyal szemben? Valóban hiányzik a munkaerő, vagy csak nem találkozik kínálattal? Ha utóbbi, milyen eszközökkel segítenének a munkaerő strukturális problémáin? Segítenék az országon belüli munkaerő-áramlást, például bérlakásépítések finanszírozásával, ösztönzésével?
Kettős munkaerőpiaci válság van hazánkban, a kereslet sem mindig találkozik a kínálattal, a ma inaktív csoportok foglalkoztatásba történő bevonása pedig nehéz. Aktív munkaerőpiaci eszközökkel, átmeneti bértámogatással, képzéssel, a piaci foglalkoztatókkal való szorosabb együttműködésben lehetséges több tízezernyi, jelenlegi inaktív, illetve időszakosan közmunkában foglalkoztatott tényleges bevonása a munkaerőpiacra. A napon belüli ingázás elősegítésére mobilitási minimumot vezetnénk be, garantálnánk hogy minden magyarországi településről közösségi közlekedéssel a legközelebbi gazdasági központba munkakezdésre be lehessen érni. A közösségi közlekedési rendszer átalakítása során alapvetően figyelni kell a munkaerőpiaci igényekre, ezért a térségi megrendelő szervezetekben konzultációs lehetőséget kell biztosítani a helyi munkaadók és munkavállalók képviselőinek.
A bérlakáspiacon aktív állami-önkormányzati szerepvállalásra van szükség, a magas jövedelmű családok lakásberuházásainak támogatása helyett a közösségi bérlakásszektor fejlesztése lesz a költségvetési prioritás, amit kiegészíthet a munkás-hotelek hálózatának piaci alapú bővítése is, ami így segít az ingázáson is, és segít a tartós elköltözésben is. Európai országokban léteznek jól működő, PPP alapú modellek, amelyek 1-2 évtized bérlet után tulajdont is biztosítanak az érdekelt munkavállaló számára folyamatos bérleti díj fizetés mellett.
Megerősítenénk a másodikesély-iskolák hálózatát az alacsonyan képzett fiatalok és a korai pályaelhagyók foglalkoztathatósága érdekében, hogy az érettségi megszerzésének lehetősége kortól független legyen. A hiányszakmák területén keresnénk a lehetőséget a sikeres piaci képzési helyek támogatására, a Diákhitel1-programot például kiterjesztenénk az egy évnél rövidebb programozói átképzésekre, amely sokak számára tenné lehetővé, hogy rövid időn belül jól fizető állásra tegyenek szert.
18. Megtartanák a közmunkát jelenlegi formájában, és ha nem, hogyan nyújtanának segítséget az onnan kiesetteknek?
A munkanélkülieknek a mai 3 helyett 9 hónapos álláskeresési biztosítást fizetnénk, amely az álláskereső utolsó egy éves havi átlagkeresetének 60%. A 9 hónapon túli álláskeresők számára együttműködési támogatást biztosítunk, amelynek összege megegyezik a jelenlegi nettó közmunkásbérrel, és amely mindaddig jár, amíg az álláskereső a munkaügyi központtal közösen megállapított, szerződésben foglalt együttműködési kötelezettségeinek eleget tesz. Ennek tartalma az álláskereső igényei és a munkaügyi központokban dolgozó mentorok belátása alapján lehet például részvétel képzésen, meghosszabbított álláskeresés mentorálassal, tranzitfoglalkoztatás vagy amennyiben a munkaügyi központ és az álláskereső az adott időpontban nem találnak olyan eszközt, amely piaci munkahelyhez vezetne, akkor az álláskeresőnek rendelkezésre kell állnia közfoglalkoztatásra, a munkaügyi központnak pedig feladata, hogy találjon ilyet számára.
A közfoglalkoztatás felügyeletét el kell venni a Belügyminisztériumtól, mivel a foglalkoztatás nem közigazgatási és nem is közbiztonsági kérdés. A szakszerű, a közfoglalkoztatottak társadalmi integrációját elősegítő foglalkoztatást az önkormányzatok helyett erre szakosodott szolgáltatóknak kell megszervezniük, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges szaktudás minden önkormányzatnál, valamint azok csak a nagyon szűk helyi munkakeresletre építkezhetnek, miközben a jelenlegi rendszer gyakran visszaélésekhez, erős függelmi viszonyok kialakulásához vezetett a gyakorlatban. A közfoglalkoztatás – szemben a mai gyakorlattal – nem szoríthatja ki sem a helyi vállalkozásokat, sem a közalkalmazottakat vagy köztisztviselőket: olyan területeken kell értéket teremtenie a társadalom számára, amelyre a helyi költségvetési kereteken belül nincs lehetőség.

MSZP-PM [nincs válasz]

Momentum*Milyen eszközöket vetnének be az egyre aggasztóbb munkaerőhiánnyal szemben? Valóban hiányzik a munkaerő, vagy csak nem találkozik kínálattal? Ha utóbbi, milyen eszközökkel segítenének a munkaerő strukturális problémáin? Segítenék az országon belüli munkaerő-áramlást, például bérlakásépítések finanszírozásával, ösztönzésével?
Az országban jelenleg egyszerre található meg a munkaerőhiány és a magas – elsősorban hosszútávú – munkanélküliség. A probléma csak komplexen, a munkaerőközvetítési szolgáltatások jelentős fejlesztésével, a munkába állás ösztönzésével és a munkaerőpiac rugalmasságának (pl. közlekedés, rugalmasabb lakhatási formák támogatása) javításával kezelhető.
● Az alacsony keresetek kiegészítésére, a dolgozói szegénység enyhítésére és a foglalkoztatás ösztönzésére bérkiegészítő adójóváírást vezetünk be. Kiemelten fontos, hogy a jövőben a munkáltatók olcsóbban tudják a dolgozókat legálisan foglalkoztatni, és a dolgozók számára is vonzóbbá váljon a legális, piaci munkavállalás.
● Eltöröljük a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot, így növeljük minden dolgozó ember nettó jövedelmét, és csökkentjük a munkáltatók bérre rakódó terheit.
● A munkaügyi kirendeltségeknek adminisztratív, hivatali funkciójuk mellett karriercentrumként is kell működniük, ahol a „hivatalnokok” helyett mentorok, coach-ok, pályaorientációs tanácsadók segítenek a különböző munkaerőpiaci helyzetben hozzájuk forduló ügyfeleknek. Az esetgazda először felméri az ügyfél helyzetét és szükségleteit, és ez alapján kialakítja a profilját. Hogy megteremtse és fenntartsa az álláskereső motivációját, egyéni akciótervet dolgoz ki a munkába állás akadályainak leküzdésére vagy más munkaerőpiaci célok (pl. egy új szakma elsajátításának) elérésére.
● A jelenlegi széttagolt intézményrendszer helyett újra önálló foglakoztatási szolgálatot hozunk létre, amely egy szálon fut be a kormányzati adminisztrációba, és a jelenlegi kormányhivatalokba. A járási szintű, nagyobb kapacitású irodák mellett az alacsonyabb közigazgatási szinteken is elérhetővé tesszük a szolgáltatásokat – a helyi szolgáltatókkal való kapcsolattartásért, a szolgáltatások szervezéséért és projektmenedzsmentjéért felelő helyi kirendeltségek, illetve az elérést növelő mobil irodák működtetésével. A vállalkozókkal, illetve szakszervezetekkel való kapcsolattartás is elengedhetetlen. A szakszervezeti képviselők védelmi szintjét növelni kell, és helyre kell állítani a tripartizmus országos szintű intézményeit.
● Másfél-két éves képzések helyett lehetőséget kell teremteni arra, hogy a jelentkező azokat a modulokat vehesse fel, amelyekre tényleg szüksége van és amelyek hasznosak az elhelyezkedése szempontjából. Ösztönözzük, hogy minél több nyílt platformú, online elvégezhető felnőttképzési kurzus induljon, ezzel is rugalmasabbá téve a képzési rendszert. A munkaügyi irodák kommunikációja radikális modernizációra szorul – online is elérhető tanácsadókra, webes felületekre és telefonos applikációkra, amelyek az elérhető álláshelyekről, munkakereséssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról nyújtanak információt. A járási karrierközpontok feladata az is, hogy elérjenek az ügyfelekhez: a partnerekkel – pl. munkaadókkal, iskolákkal kapcsolatot tartva, közösségi média jelenléttel.
● Munkába állás anyagi ösztönzése: Akik vállalják, hogy munkaerőpiaci programokban vesznek részt, és a rájuk illő cselekvési megállapodást betartva együttműködnek a munkaügyi hivatallal azért, hogy mihamarabb állást találjanak, további havi 15 ezer forintos álláskeresési támogatásra lesznek jogosultak maximum 6 hónapig. Ezért cserébe aktívan kell munkát keresniük, az egyéni cselekvési tervben rögzítetteket be kell tartaniuk, a kiadott kurzusokra, képzésekre járniuk kötelező. El kell fogadniuk a kapott állásajánlatot, amennyiben az a képzettségi szintjüknek és teherbírásuknak megfelelő, valamint a családi életüket sem lehetetleníti el. A 35 ezer forintos fix támogatás megítélésekor (amit azon háztartások kapnának kiegészítő jelleggel, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el ezt a szintet) a munkába állás ösztönzése céljából csak a munkajövedelem 90 százalékát számítjuk bele a háztartás jövedelmébe. Amennyiben a háztartás egyik tagjának munkába állása miatt a háztartás már nem jogosult erre a támogatásra, akkor a korábbi juttatás fele még 6 hónapig továbbra is jár, hogy segítse a munkába állással felmerülő költségek fedezését, feltéve, hogy a háztartás többi aktív korú, de éppen nem dolgozó tagja továbbra is együttműködik a családsegítő szolgálattal.
● Az álláskeresési járadék jelenleg nem tölti be a szerepét, mert 3 hónapos időtartama nem elég hosszú ahhoz, hogy a munkakereső megtalálja a számára legmegfelelőbb új munkalehetőséget. Ezt 6 hónapra hosszabítjuk. A járadék összege az első 3 hónapban a járadékalap 70%-a, a következő 3 hónapban a járadékalap 50%-a lesz.
● A vállalatokat segíteni kell abban, hogy a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák beépülhessenek a működésükbe úgy, hogy az ne járjon hatékonyságvesztéssel, épp ellenkezőleg. A tapasztalat azt mutatja, hogy piaci szereplők esetében a rugalmas foglalkoztatási formák nehezen terjeszthetők kötelező szabályokkal. Jobb megoldás, ha a cégeket érdekeltté tesszük. Ennek eszköze lehet a Rugalmas munkahely védjegyrendszer kidolgozása – az állam a szektort és cégméretet figyelembe véve meghatározza, hogy az adott cégeknél milyen arányban alakíthatók ki rugalmas foglalkoztatási formák, majd ez alapján osztályzatot ad a vállalatoknak. Ilyen forma például a rugalmas munkaidő, a távmunka, munkahelyi gyermekfelügyeleti lehetőségek, más atipikus foglalkoztatási formák.
● A földrajzi mobilitás növelése sarkalatos pontja a munkaerőhiány és ezzel együtt a munkanélküliség csökkentésének. A Momentum programja biztosítja az egységes, mindenki által könnyen hozzáférhető tömegközlekedést. Minden közlekedési formának lesz gazdája – az ország közlekedését helyi és egy országos közlekedési központ fogja szervezni. A közösségi közlekedés rendszerének egységesítésével az ország minden közlekedési szolgáltatását közös menetrendből, egyszerűen és gyorsan igénybe vehetővé tesszük. Az ország összes közlekedési eszközét egyetlen csipkártyával lehet igénybe venni, amely akár az utas érintésmentes bankkártyája vagy diákigazolványa is lehet.
● A kistelepüléseknek a jelenleginél rugalmasabb, gazdaságosabb, elérhetőbb közösségi közlekedési alternatívát nyújtanak a közlekedési központok a helyiekkel együttműködve. A legeldugottabb falvakban is vonzóvá tesszük a közösségi közlekedést, a fél vidéket körbebolyongó lepusztult buszok helyett ezeknek a falvaknak mikrobuszt biztosítunk, amely igény esetén utasait a nap bármely órájában eljuttatja a legközelebbi nagyobb busz- vagy vasútállomásig az ott csatlakozó járathoz. A közösségi közlekedés kínálatának kibővítését célozva támogatjuk a megosztott autóhasználatot.
● Munka a településen kívül: Szociális támogatást és közösségi közlekedési fejlesztéseket biztosítunk annak érdekében, hogy a szegregátumokból, telepekről és mélyszegény falvakból eljussanak dolgozni az ott élők egy nagyobb településre. Emellett segítjük a társadalmi mobilitást is: a lakóhelytől távoli munkahelyekre, iskolába ingázást ösztönző, segítő programok támogatása kiutat mutat a külvilágtól részben vagy teljesen elzárt területeken élőknek. Ha az ingázáshoz a tömegközlekedés nem ad lehetőséget, iránytaxikkal segítjük a mobilitást vagy ösztöndíjas kollégiumi férőhelyekkel, munkavállalás esetén pedig szociális lakások kedvezményes bérlésének lehetőségével. Ez csak személyre szabott segítséggel érhető el, mert a telepek biztonsági hálót is jelentenek, így nehéz az onnan való kiszakadás.
● Kiút a közoktatáson keresztül: A mélyszegénységből és a generációs munkanélküliségből való kitörésre hosszútávon a minőségi közoktatás adja meg a választ. A bölcsődéktől és a Biztos Kezdet Gyerekházaktól kezdve, a szakképzésen át, az egyetemekig kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű térségekben tanulni vágyó fiatalok számára is elérhetővé váljanak a minőségi képzések.
● Roma képzés, -ösztöndíj, -gyakornoki program: Képzéssel, ösztöndíjakkal és gyakornoki programokkal elérjük, hogy minél több roma munkatárs dolgozzon az oktatásban, egészségügyben, a szociális szolgáltatórendszerben, illetve a rendvédelemben. Így erősíthető a bizalom és hatékonyabban növelhetők a felzárkózás esélyei. Az elszórt kezdeményezések kiterjesztését szeretnénk elérni, aktívan ösztönözni, hogy (az iskolákkal együttműködve) minél több fiatalt vonjunk be karrierprogramokba, amelynek végén biztosított az elhelyezkedés.
● Munkába ágyazott képzések: A kompetenciafejlesztés mellett fontos szerepet kapnak a munkába ágyazott képzések: a munkakipróbálás, a vállalkozásokkal való együttműködés, illetve a tranzitfoglalkoztatás. A képzések részmunkaidőben történnek, így mellette az idénymunka vagy alkalmi munkavállalás is lehetséges lesz. Bevezetjük a képzés ideje alatt működő folyamatos visszajelzést, motivációs és értékelési rendszer formájában. A tranzitfoglalkoztatás keretein belül a hagyományos képzés, illetve a szakmai tapasztalatszerzés elemei keverednek, melyet a teljes integráció sikere érdekében szociális munkás, mentor segít.
● Termelőiskolák: képzések és fejlesztések a munkán keresztül: A termelőiskolák komplex programot nyújtanak a fiatalok számára a generációs munkanélküliségből való kikerülésre. A program első lépcsőfoka, hogy kommunikációs és közismereti felzárkóztatást nyújt, valamint szakmakipróbáláson keresztüli pályaorientációt, életviteli tréninget, szakmai betanítást, és megtanítja tanulni a fiatalokat. A második lépésben egy-egy OKJ-s továbbképzés mellett munkaerőpiaci felkészítő tréningeket, mentális fejlesztést és munkába állási mentorálást biztosít. Végül pedig segítséget ad a szakma begyakorlására, tapasztalatszerzésre, miközben a mentális fejlesztések és mentorálás még folyamatosan zajlik. Ez egy rugalmas, egyénre szabott, összetett támogatási forma, mely a foglalkoztatás mellett a képzésekkel és mentális fejlesztésekkel munkaképessé tudja tenni azokat a fiatalokat is, akik többedik generációs munkanélküli családból kerültek ki.
● Szociális szövetkezetek: A munkaügyi központok operatív támogatásával összekapcsoljuk a társadalmi vállalkozásokat és a munkanélküli álláskeresőket. Ezen kívül támogatjuk olyan társadalmi vállalkozások létrejöttét és működését, melyek a profitszerzésen felül célként jelölik meg a szociális szövetkezeti tagok oktatását, foglalkoztatását, illetve szociális- vagy kulturális támogatását. A szociális szövetkezetek piaci sikeréhez egymás közötti együttműködésre is szükség van, amelynek létrehozásában az államnak jelentős szerepet kell vállalnia.
● Befektetés a társadalmi megtérülésbe: Támogatjuk az olyan üzleti megoldások létrejöttét, melyek egy társadalmi problémára reagálva, fenntartható modellekkel segítik közösségek fejlődését és növekedését. Ez lehet számtalan szociális befektetés, mint például a diákok felzárkóztatását segítő modell, idősgondozás vagy munkahelyi integrációs programok. Ennek érdekében népszerűsítjük a társadalmi vállalkozásokat és a civil megmozdulásokat, illetve a befektetőkkel való kapcsolatfelvétel érdekében fórumokat szervezünk.
● Mikrohitelprogram: A Mikrohitelprogram az állam részéről tudást (know-how-t) és indulótőkét ad olyan hátrányos helyzetben lévő személyeknek, akikben megvan az elképzelés és a kitartás ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak. A program keretén belül nemcsak hitelt és képzést kapnak a résztvevők, de ahol szükséges, a programban résztvevő közvetítők segítsége is rendelkezésre áll. Ezen támogatás során könnyebben elsajátíthatók a szervezési, vezetési és gazdasági készségek is.
● A Momentum kiemelten fontosnak tartja a magyar albérletpiac növekedésének támogatását. Célunk rugalmas lakhatási lehetőségek biztosítása, hogy ne csak lakást venni legyen érdemes. Az állami kollégiumi rendszert megreformáljuk, hogy európai körülmények között lakhassanak a diákok, hiszen csak így tudnak tanulmányaikra koncentrálni. Az országszerte több mint egymillió munkavállaló által használt cafeteria-rendszerben nem csak a lakásvásárlást támogatjuk, hanem az albérlet kifizetését is, hiszen a Momentum állama azoknak is segít, akik nem engedhetik meg maguknak a saját lakást. A nagyvárosokban pedig ösztönözzük az önkormányzatokat, hogy bevezessék a lakatlansági díjat, amellyel több tízezer ember lakáshoz jutását segítjük. Továbbá átláthatóbbá tesszük a bérleti viszonyt érintő szabályozást és bevezetjük, hogy a lakbéreket csak évente egyszer lehessen emelni, ezzel is ösztönözve az albérleti rendszer terjedését.
Megtartanák a közmunkát jelenlegi formájában, és ha nem, hogyan nyújtanának segítséget az onnan kiesetteknek?
A közmunka nem valódi alternatíva azok számára, akikben megvan a képesség, hogy nagyobb hozzáadott értéket termelő munkát végezzenek. Számos tanulmány megmutatta, hogy nem a közmunkában való részvétel nem segít az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésben. A közmunka számos feltárt és csak sejthető hatalmi visszaélés okozójává vált. Kormányra kerülésünk során ezeket az eseteket kivizsgáljuk, a közmunka helyett képzési és munkavállalási alternatívát biztosítva megszüntetjük a szegényebb rétegek kiszolgáltatottságát (lásd fentebb). A közmunka csak azok számára lehet tartós jövedelemszerzési forma, akiknek a munkaerőpiacon való elhelyezkedése hosszútávon sem megoldható. Ezért a közmunkások számát fokozatosan csökkentjük.

6. Népesedés

G7: Milyen intézkedésekkel tennének a sötét magyar demográfiai helyzet megfordítása érdekében? Lehet-e közvetlenül, a családosok, az anyák támogatásán keresztül ösztönözni a gyermekvállalást, vagy a családalapítási döntést más motiválja, és ha igen, mi, és hogyan hatnának rá állami eszközökkel?

DK*Az ország népessége csak akkor fog nőni, ha a társadalom széles rétegei számára érezhető a szociális biztonság, ha tervezhető a jövő, a megélhetés, ha az előrejutásban nem a pártpolitikai hovatartozás, hanem az igyekezet, a tehetség, a szorgalom számít. Olyan családtámogatási rendszerre van szükség, amely minden család számára azonos jogokat biztosít, amely kiegyensúlyozott viszonyokat teremt a munkavállalás és a családi élet között.
Olyan átfogó gyermekfelügyeleti rendszert (bölcsőde, óvoda, családi és iskolai napközi) kívánunk létrehozni, amely nemcsak a városokban, hanem a falvakban, a hátrányos helyzetű térségekben is segíti a szülők munkavállalását.
Arra ösztönöznénk az önkormányzatokat, a munkahelyeket, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket, hogy hozzanak létre sokoldalú elfoglaltságot biztosító, kreatív gyermekintézményeket.
Támogatjuk a részmunkaidős foglalkoztatást, a flexibilis munkaidőt, a távmunka és a távtanulás jelenlegi kereteinek jelentős kiterjesztését.
Támogatjuk a GyES-nek a szülők közötti megosztását a munkavállalás és a gyereknevelés közötti konfliktusok feloldása, valamint a nők munkaerőpiaci pozícióinak a megerősítése érdekében. A gyermekvállalás nem járhat együtt a nők munkahelyi karrierjének a megtörésével.
30 %-kal, egyedül álló szülők esetében 50 %-kal emelnénk a családi pótlékot azoknak a családoknak, ahol az egy főre jutó családi jövedelem nem éri el az átlag felét.
50 %-kal emelnénk a fogyatékos és beteg gyermekek után járó családi pótlékot. Visszaadnánk a kiemelt támogatást azoknak a családoknak, amelyektől a jelenlegi kormány elvette azt.
A nők munkaerőpiacon való részvétele érdekében kezdeményezzük, hogy a GYES -t egy összegben is igénybe vehessék a munkába álló anyák.
Fenntartjuk a családi adókedvezmény rendszerét, de úgy alakítjuk át, hogy főleg az alacsony és átlagos jövedelmű családoknak nyújtson segítséget.

Együtt*A számunkra ismert nemzetközi példák azt mutatják, hogy a fejlett nyugati világ egésze küzd ezzel a válsággal, a célzott állami ösztönzők messze nem mindegyike működik. A mai magyar rendszer e tekintetben egy nagyon szűk réteget premizál, ténylegesen fenntartható népességnövekedési hatás nélkül.
Sokkal fontosabb a nyugalom, a kiszámíthatóság, a társadalmi feszültségek enyhítése, a nyugatos fejlődési minták ismételt követése, és általában az illiberális rendszer felszámolása, mert az illiberalizmus ellene hat a fenntartható jólétnek, és ez csökkenti a belföldi gyermekvállalási hajlandóságot is.
Mindezzel együtt a családtámogatási rendszer univerzalisztikus eszközeinek bővítésével is támogatni kívánjuk a gyermekvállalási kedv javulását.

MSZP-PM [nincs válasz]

Momentum*Milyen intézkedésekkel tennének a sötét magyar demográfiai helyzet megfordítása érdekében? Lehet-e közvetlenül, a családosok, az anyák támogatásán keresztül ösztönözni a gyermekvállalást, vagy a családalapítási döntést más motiválja, és ha igen, mi, és hogyan hatnának rá állami eszközökkel?
● A mai Magyarországon a gyermekvállalásnak az az ára, hogy az anyák többsége kiszorul a munkaerőpiacról és a családok jövedelmi helyzete jelentősen romlik. Ezáltal nem meglepő, hogy alacsony a gyermekvállalási hajlandóság és későre tolódik a családalapítás.
● Családhoz szabott gyermekgondozási díj. Meg kell adni az anyáknak és apáknak a lehetőséget, hogy az élethelyzetükhöz legjobban illeszkedő módon vegyék igénybe a gyermekgondozási díjat (GYED-et) Megakadályozzuk, hogy az otthon maradó szülők akaratuk ellenére kiessenek a munkaerőpiacról. Működő gyakorlattá tesszük az apák otthon maradását.
○ Rövidebb időre magasabb, vagy hosszabb időre alacsonyabb támogatás. Ne a GYED döntsön a család életéről! Jelenleg a GYED folyósítása hónapról-hónapra 70%-os keresetpótlást biztosít, függetlenül a folyósítási időtől. A Momentum kormányában a havonta folyósított összeg az igénybevétel hosszától függ majd. A 14 havi 100 %-os keresetpótlás tömbösített összege a biztosított döntése alapján terülne szét a gyermek 6 hónapos korától a 3. életévének betöltéséig, így minél hosszabb a folyósítás, annál kisebb az egy havi folyósított összeg. A rövidített GYED időt a 70%-os keresetpótlás helyetti 100%-os, illetve a GYED maximumának növelésével kompenzáljuk.
○ Munkakezdés után is jár gyermekgondozási díj. A jelenlegi rendszerhez hasonlóan biztosítjuk a GYED folyósítást munkavégzés mellett is, amely a szülőket arra ösztönözheti, hogy korábban visszatérjenek a munkaerőpiacra, hiszen ezt nem kell úgy megélniük, mintha ezáltal jogos bevételtől esnének el. Mindegy, hogy hány hónapig marad otthon valaki, vagy hogy mikor kezd el dolgozni, mindenképp pénzénél marad.
○ Apa hónapok. Az apának sem kell kimaradnia az első közös pillanatokból. A javasolt 14 hónapos GYED-periódusból 2 hónap az apáknak jár, akik így otthon maradhatnak a gyerekkel. Azaz a teljes GYED-időszakból 2 hónapnyi 100%-os keresetpótlás az apák számára fenntartott. Máskülönben csak 12 hónapnyi támogatásban részesül a család. A Momentumnál az egyedülálló szülőkre is gondolunk. Számukra az apahónapok jelentenek kompenzációt. Egyszülős családok esetében ugyanis 14 hónapos 100%-os keresetpótlást biztosít az intézkedés.
● Kedvező körülmények és lehetőségek. A családok számára biztosítani kell azokat a szükséges feltételeket és munkakörülményeket, amelyek megkönnyítik számukra a gyerekvállalással járó feladatok ellátását.
○ Kismamák munkabérének hathatós védelme. A gyerekvállalásnak nem szabad a nélkülözésről szólnia. A Momentum gondoskodik arról, hogy a várandósságuk megállapítását követően egészségügyi okból más munkakörbe áthelyezett munkavállalók minden esetben megkapják legalább a korábbi átlagbérüket. A jelenleg hatályos szabályok az alapbért veszik viszonyítási alapul, ami számos esetben a garanciák ellenére bércsökkenést eredményez annak következtében, hogy kiszámításakor nem kell figyelembe venni a teljesítményi elemeket (prémium, bónusz, stb.) és béren kívüli juttatásokat (cafeteria), amelyek azonban bizonyos munkahelyek esetében a teljes munkabér 30%-át vagy ennél nagyobb részét is képezhetik.
○ Kibővített éjszakai munka-, túlóra- és készenlét-stop. Az Alaptörvény garantálja a család védelmét, és a Munka Törvénykönyve tartalmaz is várandós és kisgyermekes anyákat, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülőket védő szabályokat, de ezek sokszor nem elégségesek vagy megmaradnak a formlalitás szintjén. Például a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, melyek kimondják hogy a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig nem rendelhet el a munkáltató éjszakai munkát, túlórát és készenlétet, és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermek 3 és 4 éves kora közötti időszakban túlóra és készenlét csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el. A Momentum felemelné az életkori határokat ezekben a törvényekben, hogy azok valós segítséget jelentsenek a családok számára. Javaslatunk a gyermek négy éves koráig az éjszakai munka, a túlóra és a készenlét teljes tilalma, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára a gyermek 4 éves korától az iskolakezdés pillanatági a munkavállalói beleegyezéshez kötött éjszakai munka. Továbbá szükséges a munkavállaló relatíve gyengébb érdekérvényesítési helyzetéből kiindulva a túlóra – egy az általános szabályhoz képest alacsonyabb – maximumának meghatározása, illetve ennek a szabálynak a hétvégi készenlét tilalmára vonaktozó előírással történő összekapcsolása.
○ Rugalmas foglalkoztatási formák és a távmunka ösztönzése. Hisszük, hogy a részmunkaidős és távmunka jellegű foglalkoztatási formák terjedése segítséget nyújatana a családok számára, ezért ösztönözzük őket. A gyermekkel otthon lévő szülőnek is mielőbb meg kell adni a lehetőséget, hogy munkát tudjon vállalni, miután a gyermek elérte a bölcsődés kort.
○ Elérhető bölcsődei és óvodai szolgáltatások. Ahhoz, hogy a szülők munkát tudjanak vállalni, szükségük van rá, hogy gyermekük vagy gyermekeik napközbeni ellátása és felügyelete megoldott legyen. Különösen nehéz az ellátást megoldadiuk a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülőknek. Sok helyen drámai a helyzet. Vannak települések, ahol növelni kell a férőhelyek számát, illetve szinte mindenhol javítani kell a szolgáltatás minőségén és spektrumán, hogy a szülők nyugodt szívvel hagyhassák ott gyermekeiket.
● Méltányos és igazságos családtámogatás. A jelenlegi családtámogatási rendszer azoknak a családoknak a helyzetét könnyíti a legkevésbé, akik erre leginkább rászorultnának. Azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekvállalás előtt nem volt elegendő biztosításban töltött idejük, a GYES jelenthetné a segítséget, de ennek összege 2008 óta nem emelkedett. Az univerzálisan biztosított családi pótlék összege szintén nem emelkedett. A családok számára biztosított harmadik támogatási forma, a családi adókedvezmény pedig azok számára, akik alacsony jövedelemből tartják fenn a családjukat vagy nincs rendszeres adózott keresetük, nem jelent valós segítséget.
○ Gyermekgondozási díj kiskapuk nélkül. Jelenleg feltétele a CSED-nek és a GYED-nek, hogy a szülő biztosításban álljon az igénybevétel kezdetén. Mi a Momentumnál azt gondoljuk, hogy a gyermekvállalás érzelmi kérdés, és a családtervezést nem kell, hogy megelőzze egy jogi kutatómunka. Nem engedhetjük, hogy az érdekérvényesítő képesség aránytalansága miatt a munkáltató elbocsáthassa az anyát, amikor tudomására jut a terhesség. A legsérülékenyebb szülők az ismeretek hiánya, a jogi procedúra,vagy az önbizalom hiánya miatt nem lépnek, vagy nem tudnak fellépni a jogsértő volt munkáltató ellen. A Momentum megszünteti ezt a kitételt. (Ez a rendelkezés nem érintené a bevételi oldalt: a 365 nap biztosításban töltött idő az elmúlt két évben továbbra is elvárás lenne.)
○ Gyed maximum összegének megduplázása. A jelenlegi GYED-maximum 133 875 Ft-os maximum értéke egy egyedül álló szülő esetén nem biztosítja az egy főre eső létminimum összegét. A GYED maximumának meghatározásához az egy főre jutó jövedelmek eloszlását vesszük figyelmbe. A 9. jövedelmi decilishez tartozó egy főre jutó jövedelem (122,724 Ft) több mint kétszeresénél húzzuk meg a GYED maximum NETTÓ! értékét (269 993 Ft, br: 359 991) Ft). E szerint, 100%-os keresetpótlás mellett a GYED maximum csak bruttó 406 005 Ft-nál magasabb fizetés esetén jelentene bevételcsökkenést.
○ A gyes összegének emelése és differenciálása a gyermek életkora alapján. A jelenlegi GYES összege megegyezik annak az öregségi nyugdíjminimumnak a 100%-ával, ami 2008 óta nem emelkedett, azaz havi 28500 Forint. A családok a gyermek 3. életévének betöltéséig jogosultsak GYES folyósításra. Ez az összeg egyrészt nem alkalmas arrra, hogy egy család számára legalább részben kompenzálja azokat a megnövekedett költségeket, amelyek az új családtag érkezésével keletkeznek, másérszt, ez az összeg alacsonyabb, mint a Momentum által javasolt fix szociális juttatás, íly módon negatívan is hathat a gyermekvállalási hajlandóságra. Ezeket figyelembe véve a Momentum jelentősen megnövelné a folyósított GYES összegét, főleg a gyermek életének első 18 hónapjában. A három évig tartó folyósítási idő alatt a GYES összege fokozatosan csökkenne.
○ Családi pótlék emelése és értékkövetése. A családi pótlék összege az elmúlt 9 évben nem emelkedett, emelése elkerülhetetlen. Rengeteg család így a megélhetési küszöb alá sodródott. Sőt az összeg indexálása szintén szükséges annak érdekében, hogy az vásárlóerejét meg tudja őrizni. Van akiket súlyosan érint a hiány. A differenciálás így kiemelten kezeli az egyszülős, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat, akiket még nagyobb teher nyom. Így a Momentum első körben az egygyermekes családok esetében 5%-kal, kétgyermekes családok esetében 15%-kal, illetve a nagycsaládosok esetében 25%-kal emeli a családi pótlék összegét, míg a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok esetében szintén 25%-kal emelkedik a pótlék összege. A jövőre vonatkozóan inflációval indexáljuk a juttatás összegét.
○ Családi adókedvezmény egyszerűsítése. Megszüntetjük az adókedvezményben foglalt gyerekszám szerinti aránytalan differenciálást és a gyerekszám szerinti kompenzációt az univerzálisan folyósított családi pótlékba vezetjük át. Így minden nagycsalád számára segítséget jelent, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vannak a szülők. A gyermekenként igénybe vehető családi adókedvezmény összege minden gyermek után 15 ezer forint lesz.

7. Be- és kivándorlás

G7: Kaphat szerepet a negatív demográfiai folyamatok vagy a munkaerőhiány megfordításában a szabályozott (nem tömeges) bevándorlás? Van szükség vendégmunkásokra a környező országokból, és ha igen, mivel lehetne számukra vonzóbbá tenni Magyarországot? Milyen ösztönzőket vetnének be, hogy a külföldre vándorolt magyarok visszatelepüljenek, illetve az itthoniak ne vándoroljanak ki?

DK*Mint korábban jeleztük a hazai munkaerőtartalékok mozgósítását tartjuk fontosnak. A külföldön dolgozó magyarokat a növekvő bérek és a javuló közszolgáltatások tudják hazahozni.

Együtt*20. Kaphat szerepet a negatív demográfiai folyamatok vagy a munkaerőhiány megfordításában a szabályozott (nem tömeges) bevándorlás? Van szükség vendégmunkásokra a környező országokból, és ha igen, mivel lehetne számukra vonzóbbá tenni Magyarországot?
Az Együtt szerint szükség van nem tömeges munkerőpiaci célokat szolgáló bevándorlásra. Erre az EU kék könyv-megoldása alkalmas, átlátható, és társadalmi és biztonsági szempontból is megfelelő eszköz. Hazánk a Trianon utáni etnikai homogenizálódás és az elmúlt évek káros gyűlöletkampánya miatt korlátozott integrációs képességgel rendelkezik, így fokozatosan kell e területen haladni, azonban 10-15 ezer munkavállaló befogadása kezelhető megoldást jelent.
21. Milyen ösztönzőket vetnének be, hogy a külföldre vándorolt magyarok visszatelepüljenek, illetve az itthoniak ne vándoroljanak ki?
A diaszpórából való visszatérés alapfeltétele a hazai jólét és nyugalom, kiszámíthatóság erősítése. Ha nyugatiasabb intézményi modellek működnek hazánkban, megfelelően erős a liberális demokrácia, akkor nagyobb az esély a tartós visszatérésre. Ehhez elsődleges, hogy az állam ne szakítsa meg, ne nehezítse túl a külföldön dolgozók számára az állami, adminisztratív kapcsolattartást. Ezért ki kell bővíteni a konzuli szolgálaton túlra a külföldön dolgozó magyarokkal való intézményes kapcsolattartást. Éreztetni kell velük, hogy közösségünk tagjának tekintjük őket, és visszavárjuk őket.
Ezeken túlmenően célzott vállalkozás-indítási programokkal, álláshelyek hirdetésével lehet őket elkezdeni visszacsábítani a megfelelő felzárkózási pálya újra-megtalálását követően.

MSZP-PM*Az összeszerelő üzemek helyett a tudásra, kreativitásra épülő gazdaságot fejlesztjük. Inkubációs szolgáltatóházak széles körének támogatásán keresztül segítséget nyújtunk az innováción alapuló vállalkozások (start-up-ok) megalapításához. Egyszerűsítjük az egyetemi, kutatóintézeti találmányok üzleti célú hasznosításának anyagi és eljárási jogi szabályait. Támogatjuk a gyenge helyi gazdaságokat, felszámoljuk az értelmetlen közmunkát, képzéssel, tanácsadással és sokféle más eszközzel elősegítjük, hogy az itt foglalkoztatottak mielőbb visszataláljanak a vállalkozások, vagy az intézmények által kínált munka világába. Visszaállítjuk az álláskeresési járadékot kilenc hónapra, összegét az első hat hónapra a korábbi kereset 80 százalékára emeljük a jelenlegi 60 százalékról. Segítjük a szociális szövetkezeteket. A munkavállalók és szakszervezetek érdekeit szolgáló törvényeket alkotunk. Új Munka Törvénykönyvet alkotunk! Betiltjuk a munkaidő utáni rendszeres dolgoztatást. Kiszámíthatóbb munkaidőt biztosítunk! Bővíteni fogjuk a szakszervezetek döntéshozatali jogosítványait. Ösztönözzük a dolgozói tulajdonszerzést, a munkavállalói részvényprogramokat.
Kidolgozzuk a béremelési ajánlások új mechanizmusát, amely nyomon követi a főbb gazdasági szektorok, ágazatok termelékenységi és munkabér-színvonalának alakulását és egymáshoz viszonyított arányát.
Egyenlő munkáért egyenlő bér jár, nemre való tekintet nélkül. Magyarországon 15 százalékkal kevesebb bért kap egy nő ugyanolyan értékű munkáért, mint egy férfi. Segítjük és támogatjuk a nők közép- és felsővezetővé válását, elérjük, hogy az állami cégek vezető testületeibe legalább egyharmados arányban nőket válasszanak. Egy ország gazdasági és társadalmi sikeressége nagyban függ attól, hogy a nők minden területen egyenlő esélyekkel indulnak-e a férfiakkal. Magyarország csak akkor lehet sikeres ország, ha nem csak a családpolitikát alakítja át alapjaiban, hanem megteremti a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget minden területen.
A magyar emberek – legyen ács, cipész, gyermekorvos vagy marketing asszisztens – munkája nem érhet kevesebbet Magyarországon, mint az Európai Unióban.
Az adórendszer átalakításával, a minimálbér radikális emelésével és a szakszervezetek megerősítésével jelentős fizetésemelés lesz Magyarországon. Az alacsony jövedelműek és a középrétegek adóját adóvisszatérítéssel is csökkentjük, így havonta minimum nettó 20-30 ezer forinttal többet visznek haza az átlagjövedelemnél kevesebbet keresők.
Az 50 fő feletti vállalatoknál kötelezővé tesszük a kollektív szerződést.
Biztosítjuk, hogy a külföldön dolgozó, hazai állandó lakcímmel rendelkező honfitársaink is szavazhassanak levélben.
A fiatalokat, kisgyerekeseket lehetetlen helyzetbe hozó albérletárak miatt lakbérplafont vezetünk be. 40 ezer új, magas energiahatékonyságú és olcsó bérlakást építünk a következő négy évben.
Garantáljuk, hogy az egyedülálló szülőknek ugyanaz a támogatás és megbecsülés járjon, mint a kétszülős családoknak. Az „anyasági támogatás 1 1” bevezetésével a gyermeket várók a 6. hónapban 65000 forintos, majd a gyermek születése után újabb 65000 forintos támogatásban részesülnek.
Radikálisan növeljük a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát, és mindenki számára elérhetővé tesszük azokat.
A gyermek másfél éves korától utalvánnyal támogatjuk a dolgozó szülők gyermekének napközbeni ellátását, bölcsődei és óvodai elhelyezését. Bevezetjük a 13. havi juttatást az iskolakezdéshez.
Ahogy a diáktüntetők is követelik, csökkentjük a tanulók óraterhelését. Megerősítjük az angol nyelvi képzést, így az is megtanulhat angolul, akinek nincsen pénze a magántanártól különórákat venni. Minden technikai és személyi feltételt biztosítunk az informatikai ismeretek elsajátításához.
Az első diploma megszerzéséért folytatott egyetemi tanulmányokat mindenki számára ingyenessé tesszük. Helyreállítjuk az egyetemi autonómiát. A hallgatói ösztöndíjakat egyharmadával emeljük.
Európai uniós programok segítségével biztosítjuk, hogy a diákjaink ingyen tanulhassanak külföldön egy-egy évet.
Megduplázzuk a családi pótlék és a babakötvény induló összegét. Megtartjuk a családi adókedvezmény rendszerét.
A magyar vidék a legfontosabb értékeink egyike. „Smart”, azaz „okos” megoldások sokaságával vonzóvá tesszük a vidéki, falusi életformát, a fiatalok igényeit is szem előtt tartva. A biztonságos élelmiszerbázis, valamint az élő környezetünkkel való szolidaritás számunkra nemzetstratégiai kérdés.
A helyi gazdaság fejlesztésére koncentrálva új típusú szövetkezeti együttműködést alakítunk ki. Megszervezzük a szövetkezetek, a valódi őstermelők, a családi és kisgazdaságok, a vidéki kis- és mikrovállalkozások piaci hátterét.
Felesleges beruházások helyett kis- és közepes vállalkozások telepítését ösztönözzük vidékre, különös tekintettel az élelmiszer-feldolgozó iparra. Támogató intézményrendszer felállításával segítjük a hazai gazdálkodókat, hogy egyre több termékük jelenjen meg a nagy hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok üzleteiben.
Adó- és járulékkedvezménnyel támogatjuk a legrosszabb helyzetben lévő térségekben vállalkozást indítókat.

Momentum*Kaphat szerepet a negatív demográfiai folyamatok vagy a munkaerőhiány megfordításában a szabályozott (nem tömeges) bevándorlás?
A negatív demográfiai folyamatoknak három fő oka van, magas elvándorlás, alacsony születési ráta, és magas halálozási ráta
● Kb. 35 ezer megelőzhető haláleset volt tavaly, és kb. 35 ezer fő volt a népességcsökkenés is (KSH)
● A Momentum egészségügyi programja a megelőzésre koncentrál, ezzel már javít a demográfiai folyamatokon
● A Momentum családpolitikája nem perverz módon oszt újra, hanem igazságosan, és elősegíti, hogy növekedjen a születési ráta
Van szükség vendégmunkásokra a környező országokból, és ha igen, mivel lehetne számukra vonzóbbá tenni Magyarországot?
● Munkaerőhiány van – képzett munkaerőre szükség van, ezért a legfontosabb prioritás a magyar munkavállalók továbbképzése, és a képzett munkaerő hazacsábítása
● Szabályozott bevándorlás bizonyos mértékben most is történik, szabad munkaerőáramlás van az EU-ban – ha megfelelő gazdasági körülményeket teremtünk, akkor nem a Komáromiak mennek át Komárnóba dolgozni, hanem fordítva. Ehhez kiszámítható gazdasági környezetre és bürokráciacsökkentésre van szükség
Milyen ösztönzőket vetnének be, hogy a külföldre vándorolt magyarok visszatelepüljenek, illetve az itthoniak ne vándoroljanak ki?
Hogy az itthoniak ne vándoroljanak ki:
● A legtöbben megélhetési okokból vándorolnak ki – számos javaslatunkat megtalálják a többi kérdésnél (adórendszer, oktatás, egészségügy, stb.)
● Mások a közélet állapota miatt vándorolnak ki, demokrácia és jogállamiság lebontása, miatt – javaslatainkat megtalálják a korrupcióról és átláthatóságról szóló kérdéseknél illetve programunk Szabad ország (https://program.momentum.hu/szabad-orszag) fejezetében
Kivándorolt magyaroknak:
● Letelepedési kötvények helyett diaszpóra-kötvények
● Helyi nyelvoktatást és cserediákprogramot szervezünk, hogy a kint felnövő generációk ne szakadjanak el örökre Magyarországtól – pl. Indiai jó gyakorlat mintájára
● Biztosítjuk a levélben szavazás lehetőségét, hogy beleszólhassanak a közügyekbe, és ne veszítsék el választójogukat

8. Állam és gazdaság

G7: Milyen eszközökkel javítanák a (főként magyar tulajdonú) kkv-k helyzetét, milyen állami ösztönzőkkel fokoznák termelékenységüket? Problémának látják-e a magyar gazdaság kettős szerkezetét, és ha igen, hogyan enyhítenének ezen? Általánosságban, az utóbbi években tapasztaltnál több vagy kevesebb szerepet szánnak az államnak a gazdasági életben? Milyen állami cégeket és eszközöket privatizálnának, milyen magáneszközöket vagy magáncégeket vásárolnának? Látnak olyan gazdasági szektort, ahol nincs vagy jelentősen torzul a verseny, és ha változtatnának ezen, milyen eszközökkel?

DK*A vállalkozások a piacgazdaság motorjai, az ország jólétének a letéteményesei. A gyarapodásban és a munkahelyteremtésben is csak a magyar vállalkozások erősödésétől várható tartós siker. Érdekünk, hogy minél többen sikeresen vállalkozzanak.
Nincs vállalkozási kedv kiszámítható, stabil vállalkozási környezet nélkül. Stabil jogi környezetet, független jogalkalmazást, politikamentes közigazgatást akarunk a vállalkozások számára.
Biztosítani kell, hogy az országot érintő döntések részletei is megismerhetők legyenek. Az átláthatóság fontos eszköze a gazdaságot bénító korrupció visszaszorításának is.
Gazdasági alkotmányosságot akarunk: az adójogszabályok megváltoztatásakor 60 napos, új adófajták esetén 180 napos felkészülési időt biztosítunk törvényesen. Az egyes ágazatok és vállalkozások működését korlátozó szabályozásra csak kivételes esetben, azonnali és teljes kártalanítás mellett kerülhessen sor.
Mielőbb be kell vezetni az eurót. Csökkentenünk kell a magyar gazdaság külső̋ kitettségét meg kell szüntetni a kockázatot, amit a forint árfolyam-ingadozása, illetve a Nemzeti Bank monetáris politikája ma jelent.
Meg kell szüntetni az olyan hatósági ellenőrzéseket, amelyeknek alig burkolt célja a költségvetési bevételek gyűjtése. Ezek gyakran indokolatlanul sújtják a tisztességes vállalkozásokat, de a tudatos szabályszegőkre nincs visszatartó erejük.
6 hónapon belül ne lehessen újabb ellenőrzést tartani, ha a hatósági ellenőrzés nem talált érdemi hiányosságot
Enyhíteni kell a jelenlegi büntetési tételeket az első̋ megállapító határozat esetében, ugyanakkor a többszörös szabályszegők büntetési tételei emelkedjenek.
Csökkenteni kell az ellenőrzések számát. A hatóságok az ellenőrzéseket közösen, egyidőben végezzék.
Célunk, hogy utolsókból elsők legyünk, s egy éven belül Magyarországon lehessen a legolcsóbban, a leggyorsabban és a legegyszerűbben céget alapítani és működtetni az EU-ban. Ezért a vállalkozások alapításához nagyobb szabadságot kell biztosítanunk.
Cégügyekben teljeskörű e-közigazgatást biztosítunk. El kell törölni a cégalapítás, illetve a cégbírósági iratok benyújtásának és módosításának illetékét. Az elektronikus formanyomtatványok használóinak ne kelljen ügyvédi és közjegyzői közreműködést igénybe venniük
Meg kell szüntetni a gazdaság túlszabályozását, brit mintára be kell vezetni az „egyet egyért” elvét: csak akkor lehet új szabályozót bevezetni a gazdaságban, ha egy másik korábbi szabályt megszüntetnek.
El kell törölni a kötelező kereskedelmi és iparkamarai, valamint az agrárkamarai tagságot: a cégek mentesüljenek a kötelező és semmi haszonnal sem járó tagdíjfizetés alól. A gazdaság önkéntes alapon szerveződjön.
Alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási és marketingismeretekből képzési programot kell indítani azon fiatalok részére, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően egy éven belül vállalkozást alapítanak. A képzést sikeresen befejezők, megalapozott üzleti tervvel rendelkezők kapjanak indulási támogatást.

Együtt*Az állam szerepe a mi álláspontunk szerint a mindenkire egyformán vonatkozó, kiszámítható szabályok megalkotása és betartatása, a fogyasztók védelme és a verseny fenntartása. A korlátozott állami erőforrásokat a hazai munkavállalók értékteremtő képességének a javítására (az oktatásra, az egészségügyre) célszerű fordítani egyes vállaltok vagy tulajdonosi körök helyett, különös tekintettel, hogy a magyar gazdaság méretei mellett a külföldi szakmai vagy pénzügyi befektetők számára még az alapítók általi értékesítése a hazai nagyvállalatoknak természetes folyamat, amire az elmúlt években számos példát láthattunk.
Felmérések alapján Magyarországon kiugró az adminisztratív, bürokratikus teher a kisvállalkozásokon. Első lépésben adminisztrációs plafont vezetnénk be: a jövőben csak úgy lehetne bevezetni bármilyen új adminisztrációs terhet, ha (vállalkozásra vagy munkavállalóra vetített időben azonos mértékűt) ugyanekkor meg is szüntet az állam. Engedélyezési eljárások helyett előnyben részesítenénk a bejelentési kötelezettséget a vállalkozások számára. Ez utóbbiak alkalmazása esetén a tevékenység a bejelentés megtétele után azonnal végezhető, nem kell várni a jogerős engedélyre, és az illetékes hatóság a tevékenység folyamatában végezhet ellenőrzést. Bevezetnénk az egyszámlás állami adó- és járulékügyintézést. Ennek következtében az adófizetőnek mindig csak egyetlen bankszámlaszámra kellene utalnia a befizetett közterheket, és azokat az állam automatikusan szétválogatná a bevallások alapján. Emberi nyelvre fordíttatnánk le a hivatali űrlapokat és online adminisztrációs felületeket, ezek törvényileg kötelező tesztelésével. Piaci ügyfélkezelési tapasztalok és nyelvészek bevonásával emberközeli és érhető állami ügyvitel-támogatást vezetnénk be. A vállalkozások költségeinek 5 százalékáig az EU irányelvnek megfelelő kis összegű beszerzésekről nem kellene áfás számlát kérni, az egyszerű nyugta is elegendő lenne számviteli bizonylatként.
A gáz- és villamosenergia piac területén egy méltányos egyetemes szolgáltatói ár és megfelelő szabályozás mellett kikényszeríthető lenne a kötelező-gépjármű felelősségbiztosításhoz hasonló erős verseny a szolgáltatók között, amely a jelenlegi rezsiátveréssel szemben tartósan a legalacsonyabb árat biztosítaná a lakossági fogyasztók számára is.
A média és a hirdetési piacon helyreállítanánk a normális viszonyokat. A közmédiában a költségvetés csökkentése mellett megszüntetnék a hirdetéseket és a kereskedelmi érdekeltségeket. Ismét fizetőssé tennénk az MTI hírszolgáltatását, hogy legyen verseny a hírügynökségek között. Megszűntetnénk a médiapiacot sújtó különadókat, ideértve a médiaügynökségek különadóját és a reklámadót. Új frekvencia pályázati úton történő koncesszióba adással megteremtjük a versenyt az országos kereskedelmi rádiózás piacán. Csak auditált nézettségű, olvasottságú, példányszámú médiumokban tesszük lehetővé bármilyen állami hirdetés megjelentetését, és központosítunk minden állami és állami vállalati hirdetésvásárlást, az olvasottságtól, hallgatottságtól, nézettségtől elrugaszkodó, szakmailag indokolhatatlan hirdetési aránytalanságokat utólag visszafizetendő különadóval sújtanánk.

MSZP-PM*Az összeszerelő üzemek helyett a tudásra, kreativitásra épülő gazdaságot fejlesztjük. Inkubációs szolgáltatóházak széles körének támogatásán keresztül segítséget nyújtunk az innováción alapuló vállalkozások (start-up-ok) megalapításához. Egyszerűsítjük az egyetemi, kutatóintézeti találmányok üzleti célú hasznosításának anyagi es eljárási jogi szabályait. Támogatjuk a gyenge helyi gazdaságokat, felszámoljuk az értelmetlen közmunkát, képzéssel, tanácsadással és sokféle más eszközzel elősegítjük, hogy az itt foglalkoztatottak mielőbb visszataláljanak a vállalkozások, vagy az intézmények által kínált munka világába.
Az államnak kedvezményekkel, tőketranszferrel, technológiával kell segítenie az elinduláskor. Ebben az esetben a vállalkozásoktól viszont munkahelyteremtést, adófizetést, béremelést, beruházásokat és innovációt várunk el. A nagytőke – legyen az külföldi vagy hazai tulajdonban – számára olyan környezetet teremtünk, amely ösztönzi őket a magyarországi fejlesztésekre, a foglalkoztatás itteni bővítésére, ugyanakkor a közteherviselésben való mainál nagyobb részvételüket az együttműködés alapfeltételének tartjuk. Megerősítjük a szociális szövetkezeteket.
Állami mikrohitel programot indítunk: 100 ezer – 3 millió forintos hitelekkel a mikro- és kisvállalkozások számára.
Eltöröljük a kötelező kamarai díjat, és csökkentjük az induló vállalkozások adó- és járulék befizetései kötelezettségeit. Támogatjuk azt, aki vállalkozni szeretne, különösen, ha azzal a vidék felzárkózását, a helyi közösségek megmaradását segíti elő.
A kis- és közepes méretű vállalatok számára technológiai és innovációs központokat hozunk létre, amelyekben nagy hazai és nemzetközi vállalatokkal, valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel közösen végezhetnek K F tevékenységeket.
A kisvállalatok számára a KATÁ-t (kisadózó vállalkozások tételes adója) megtartjuk és továbbfejlesztjük. Széleskörű egyeztetés után átalakítjuk az egyéni vállalkozói státust, hogy az a jelenleginél egyszerűbb és könnyebben működtethető, de egyben tisztességesen adózó módja legyen a kis méretben folytatott gazdasági tevékenységeknek.
Megerősítjük a fogyasztóvédelmet és azokat az állami ügynökségeket, amelyek a tisztességes verseny fenntartásáért, a munkavédelmi, egészségügyi, környezetvédelmi szabályok betartatásáért felelnek.
Újra kell tervezni az állam szerepét a gazdaságban, amelynek során erősíteni kell a piaci versenyt. Kiszámíthatóságra, jogbiztonságra, versenysemlegességre és mindenkire érvényes szabályokra van szükség.
A Fidesz-kormány által államilag szervezett korrupciós rendszer miatt a gazdaság számos területén (közbeszerzésekkel érintett területek) sérül, illetve torzul a verseny. Ennek visszaszorításával, felszámolásával, a jogállami körülmények visszaállításával, a fékek és ellensúlyok megfelelő működtetésével a versenytorzítás jelentős része csökkenthető.

Momentum*Milyen eszközökkel javítanák a (főként magyar tulajdonú) kkv-k helyzetét, milyen állami ösztönzőkkel fokoznák termelékenységüket? Problémának látják-e a magyar gazdaság kettős szerkezetét, és ha igen, hogyan enyhítenének ezen?
A duális gazdaság megtörése kulcsfontosságú eleme kell hogy legyen egy új magyar növekedési modellnek. A kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság motorját: ők a legnagyobb foglalkoztatók, így sikereik mindannyiunk jólétét növelik. Egy jövőorientált KKV-fejlesztési stratégia értékeli a vállalkozói törekvést, és azért tesz, hogy minden vállalkozót segítsen a továbblépésben – legyen ez a kicsiből közepessé vagy a közepesből piacvezető magyar céggé válás.
● Vállalkozó Erasmus: A külföldi tanulás, tapasztalatszerzés, hálózatépítés, nemzetközi üzleti partnerségek kialakításának elősegítése támogatott külföldi utakkal, melyek keretében a vállalkozók egy fogadó cégnél töltenek 1-6 hónapot vagy körbejárnak több céget, iparági cégcsoportot. A meglevő, fiatalokat célzó EU-s program kibővítése – mellé pedig tanácsadás, nyelvoktatás, helyi mentor biztosítása.
● Kamarai rendszer átalakítása, kötelező kamarai tagdíj eltörlése: A jól működő kamarák alulról szerveződő szektoronkénti együttműködések, amelyek jogi, gazdasági szaktanácsokkal segítik a partner cégeket, találkozási pontot teremtenek számukra. A kamarai rendszernek nem a pénzszerzésre, hanem a szolgáltatásra kell épülnie: ösztönözni és szervezni kell a kisvállalkozók közti együttműködéseket – mert közös érdekérvényesítéssel és fellépéssel a külpiacokon is sikeresebbek lehetnek. Szükség van a kamarák KKV-kra szabott szolgáltatásainak fejlesztésére – pl.: térítésmentes részvétel konferenciákon, tréningek, kiállítási megjelenési lehetőségek, elemezések.
● Támogatási program, amely az együttműködő cégeket díjazza: Kisebb cégek közös beruházásainak ösztönzése adókedvezménnyel – hogy ki tudják használni a méretükből fakadó piacérzékenységet és közösen hozzájussanak olyan eszközökhöz, amelyre egyenként nem lenne erőforrásuk. Ez a támogatási forma a tudás közös bevonására is lehetőséget ad: a cégek közösen alkalmazhatnak speciális szaktudással rendelkező alkalmazottat.
● Regionális képzési központok létrehozása: A nagyobb cégek megengedhetik maguknak, hogy tanácsadói tudást vonjanak be, ami a munka- és folyamatszervezésben segíti őket. A kkv-knek olyan megfizethető, regionálisan rendelkezésre álló szolgáltatásokra van szükségük, ahonnan tanácsadói tudás vonható be a problémáik megoldásához. Tehetségkutató és -támogató programokra van szükség, valamint nagyobb szerepet kell kapnia a munkapiacról kiesők képzésének – amely a munkaerőhiány-problémát is enyhíteni tudja.
● Gazdasági bíróságok fejlesztése: Egy versenyképes gazdaság keretrendszerének létrehozásához elengedhetetlen a gyors és a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatási rendszer. A gazdasági szereplők alapvető elvárása a vitás ügyek szakszerű és gyors eldöntése. Jelenleg ennek az igazságszolgáltatás (nem kizárólag gazdasági ügyekben, de azokban különösen) nem tud eleget tenni – elsősorban a megfelelő képzettség és kapacitás hiánya miatt. A cél a jelenlegi struktúra sajátosságainak figyelembe vétele mellett a meglévő értékek megőrzése, az alaptörvényben meghatározott és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartásával a 21. század gazdaságának megfelelő, leginkább a KKV-k által elvárt minőségi szinten való igazságszolgáltatás. Ezt a bírók a gazdasági kérdésekben történő képzésével és megfelelő infrastruktúra biztosításával lehet elérni.
● Az innovációt ösztönző környezet: Az innovációs tevékenység hosszú távon az oktatás fejlesztésén múlik: a logikai és problémamegoldó készségeket, a nyitottságot és együttműködést, valamint a kreatív gondolkodást elsősorban az oktatási rendszeren keresztül lehet fejleszteni.
● A KKV-k számára is rendelkezésre álló tudás: Ahhoz, hogy a kisebb cégeink is bekapcsolódhassanak a tudásáramlásba, az állam támogatást nyújt több cég által közösen létrehozott ágazatonkénti kutatóintézetek kialakítására, megfelelő iparági kompetenciákkal – elsősorban az alkalmazott kutatás, termékfejlesztés és innováció területén.
● Digitális alapcsomag vállalkozásoknak: Magyarországon sok KKV-nak komoly nehézséget jelent a digitalizáció és az új technológiák bevezetése. Ennek következtében nehezen tudják felvenni a versenyt a nagyvállalatokkal és a külföldi cégekkel. Megoldásképpen a Momentum a piaci szereplők szolgáltatásainak támogatásán keresztül kínál kedvezményes digitalizációs csomagokat a KKV-k számára. Ezek a csomagok a KKV-k legfőbb digitális igényeire lesznek szabva, kezdve a vállalkozások digitális térben való megjelenítésétől az adatkezelési és számlázó rendszerek felállításán át egészen az egyszerűbb vállalatirányítási rendszerek bevezetéséig.
● Startup inkubátorok: Egyetemekhez közeli regionális központok segítségével lehetővé tesszük, hogy az innovatív ötletek versenyképes termékké formálódhassanak, valamint a létrejövő vállalkozások megtegyék első lépéseiket a piacra lépés felé. Így a startupok ellenőrzött, de mégis rugalmas keretek között tudják fejleszteni termékeiket, szolgáltatásaikat és megtalálni a növekedésük útját.
● Az euró bevezetése: Ha az eurózóna intézményrendszere a jelenlegi irányban fejlődik tovább, Magyarország profitálhat az euró bevezetéséből, így el kell kezdenünk a csatlakozásra való felkészülést. Az eurózóna-tagság révén az élénkülő külkereskedelem, erősödő verseny és csökkenő finanszírozási költségek elősegítik hazánk, különösen a kis- és középvállalati szektor növekedését.
● KKV-támogatás regionális fókusszal: A magyar kis- és közepes vállalkozásokat támogatjuk a határon túli és a regionális piacokon. A keleti, déli és globális nyitás politikája gúzsba kötötte a magyar külgazdasági politikát. A magyar vállalatok többsége nem Kazahsztánban, Mongóliában vagy Angolában akar befektetni, hanem a visegrádi országokban, Romániában vagy a Balkánon. A Momentum kormányában az exporttámogatási rendszer elsődleges haszonélvezői az exportképes magyar kis- és középvállalkozások, és nem a miniszterelnök barátai.
● Kis- és középvállalkozások pályáztatásának fejlesztése: A kis- és középvállalkozói kör számára kiírt uniós pályázati felhívások esetében alapvető szemléletváltásra van szükség, ezért véget vetnénk annak a gyakorlatnak, hogy az intézményrendszer lényegében pályázót választ ki. A jelenlegi szemlélet miatt most jellemzően azok az eredményesen működő, kockázatmentes vállalkozók jutnak forráshoz, akik a piacról is képesek lehetnének finanszírozni beruházásaikat. A Momentum szerint nem a pályázókról, hanem az ötleteikről és a megvalósítható üzleti elképzeléseikről kellene dönteni a források odaítélésekor. A pályázóktól fenntartható üzleti tervet kérnénk, és figyelembe vennénk ezt az üzleti tervet az értékelés során. Mindezzel szeretnénk azt elősegíteni, hogy a vállalkozói szférába invesztált EU-s források a termelékenységet és az üzleti eredményt is javítsák az ágazat szereplőinél.
● Kiszámítható pályázási rendszer: A pályázatokat tervszerűvé és kiszámíthatóvá tesszük. Minden pályázat elbírásálát fix határidőhöz kötjük, ezáltal is növelve a pályázati pénzek kiszámíthatóságát. Egy későn elbírált pályázat csődbe tudja vinni azokat a vállalatokat, amelyeknek nincs kellő likviditási mozgásterük és a beruházás érdekében kockázatot vállalnak. A Momentum Magyarországán abban ez esetben, ha a megkésett elbírálás miatt egy vállalatot kár ér, az kárpótlást kap az államtól.
Általánosságban, az utóbbi években tapasztaltnál több vagy kevesebb szerepet szánnak az államnak a gazdasági életben?
A Momentum szerint nem az állam nagysága, hanem a megfelelő terüleken való szerepvállalás és a nyújtott szolgáltatások minősége a lényeges. Ennek megfelelően a Momentum Magyarországán az állam nem a gazdasági szereplők feladatait próbálja átvenni, illetve nem egy kézivezérelt, sok esetben egyéni érdekeket szolgáló beavatkozási formát valósít meg, hanem egy kiszámítható környezettel, megfelelő szabályozással biztos hátteret szolgáltat a gazdasági szereplőknek, illetve megfelelően célzott fejlesztésekkel, támogatásokkal segíti elő a hatékonyabb működést.
Milyen állami cégeket és eszközöket privatizálnának, milyen magáneszközöket vagy magáncégeket vásárolnának? Látnak olyan gazdasági szektort, ahol nincs vagy jelentősen torzul a verseny, és ha változtatnának ezen, milyen eszközökkel?
Több területen, például az energia- vagy a közlekedési ágazatban szükség van a monopolhelyzetű állami nagyvállalatok újraszabályozására. Szét kell választani a versenyeztethető tevékenységeket a természetes monopóliumoktól. Valódi versenyt kell kikényszeríteni az előbbiben; itt az államnak csak a keretszabályok megalkotására kell szorítkoznia, tulajdonosként nem szabad megnyilvánulnia. A természetes monopóliumokat pedig hatékonyságra ösztönző, szigorú szabályozás alá kell vonni.
● A haveri cégek érdekében hozott szabályozások lebontása: meg kell szüntetni a szolgáltató vállalkozások elleni hadjáratot. A kormány szisztematikusan bünteti a szolgáltatások piacán levő cégeket, nemcsak különadókkal, hanem kiszámíthatatlanul változó szabályozásokkal és az ágazatba belépés korlátozásával is. Ez nemcsak diszkriminatív, de a termelők számára is káros, mivel a szolgáltató szektor azok számára is szolgáltat. A káros szabályozások megszüntetése többek között a trafikpiacon vagy a kiskereskedelemben a haveroknak juttatott járadékok felszámolását is jelenti.
● Megerősített versenyhivatal és szabályozó hatóságok: Mint sok más területet, mára a szabályozásra létrehozott hatóságokat is egyre inkább érinti a tapogatózó háttéralkukra épülő kultúra, ami gátat szab a gyors, hatékony és független döntéshozatalnak. A szabályozói intézményeken belül meg kell adni a lehetőséget az önálló munkára, a szakmai vélemény szabadságára. A szabályozó hivatalok vegyenek részt aktívabban a szakmai életben, konferenciákon és tudományos munkában, mert ezekkel a társadalmi kontroll is javul. A döntések alaposabb és a nagyközönség számára is megismerhető indoklására van szükség.

9. Korrupció

G7: Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a korrupció visszaszorítására? Törvényeket szigorítanának, vagy más lépésekkel oldanák meg a problémát? Milyen lépéseket tennének azért, hogy javuljanak az állami szervek, intézmények és cégek adatközlési eljárásai, a közszféra átláthatósága?

DK [nincs válasz]

Együtt*A mai, korrupt ügyészségi vezetést el kell távolítani, és végig kell nyomozni minden eltussolt ügyet.
Minden 5000 forint feletti állami, állami vállalati költést nyilvánosságra kell hozni központi, informatizált formában. Adatszobákat kell minden érintett intézményben bevezetni, hogy egyszerű állampolgárok és újságírók bármilyen – nemzetbiztonságilag nem védett – költség-felhasználási adatba betekinthessenek. Minden állami szerződés csak akkor léphet hatályba, ha annak dokumentumai nyilvánosságra kerültek.
Szigorúan szankcionálni kell az adatkérések nem-teljesítését. Központilag kell megszervezni a közigazgatásban az ilyen jellegű információk nyilvánosságra kerülésének szervezését és kikényszerítését. Természetesen fizetési kötelezettség nélkül.
A korrupció visszaszorítása szempontjából meg kell erősíteni a tanúvédelmi, whistleblower-megoldásokat, sikerdíjjal kell ösztönözni a bejelentési és felderítési hajlandóságot és támogatni kell a vádalku kiterjesztését is.
Mindezek mellett speciális kategóriát hozunk létre a Büntető Törvénykönyvben a korrupciós bűncselekményekre, amelyekkel kapcsolatban a választott tisztség súlyosbító tényezőt jelent.

MSZP-PM*Az Orbán-kormány 8 éve alatt a kormányzás a hatalom megtartásáról és a korrupcióról szólt. Ebben a 8 évben a fideszes elit bármit büntetlenül elvehetett a magyaroktól – trafikot, magánnyugdíjat, uniós támogatásokat, termőföldeket, sikeres vállalatokat. Az állam nem tett semmit a fideszes elit törvényszegése ellen, a bűn büntetés nélkül marad. Magyarországon összességében a korrupció miatt elveszett pénz meghaladja az évi 500 milliárd forintot. Ez az elmúlt öt évben egy 2500 milliárd forintos összeget jelent, ami kivándorolt gyanús csatornákon, lezsírozott közbeszerzéseken keresztül magánzsebekbe. Ha 20 ezer forintos bankjegyeket egymásra teszünk, akkor egy 15 kilométeres torony ez az összeg, vagyis magasabb, mint a Himalája. Ezt a gigantikus pénzhegyet úgy sikerült egyébként kilapátolni közbeszerzéseken keresztül a magyar államkasszából, hogy Polt Péternek nem sikerült ezt észrevennie. Magyarország csak akkor lehet egy élhető ország, ha vissza tudjuk szorítani a korrupciót. Ez az évente 500 milliárd forint az ötszöröse annak, amit ma egyébként a felsőoktatásra költünk.
Magyarországon jelenleg jónéhány, Orbán Viktorhoz közeli stróman, családtag és oligarcha osztozik a közbeszerzések és az európai uniós források jelentős részén. Az ő nevüket ma már jól ismerjük: Mészáros Lőrinc, Garancsi, Vajna, Tiborcz, Szemerey, Habony, Rogán Antal és köre, Farkas, Flórián, L. Simon László, Matolcsy-család.
Annak, hogy Magyarországot végre talpra állítsuk, az első és legfontosabb feltétele az, hogy érdemben visszaszorítsuk a rendszerszintű korrupciót és elszámoltassuk őket!
Ennek keretében
• véget vetünk a kiskirályok és oligarchák önkényének, Magyarország lerablásának, felszámoljuk az államhatalom eszközeivel visszaélve felépített klientúra politikai és gazdasági hatalmát;
• megtörjük az intézményesített korrupciót, és biztosítjuk az állam hatalmának demokratikus kontrollját. Ennek érdekében növeljük a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyt, megakadályozzuk az összejátszást és a túlárazásokat. Előírjuk, hogy a nem alanyi jogon járó támogatások odaítélése csak nyilvános pályázat alapján történhet. Megteremtjük a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságát. A nyilvánossági szabályok megsértését szigorúan szankcionáljuk, ami akár a szerződések semmisségét is eredményezhetik;
• visszaszerezzük az államnak, az adófizetőknek a bizonyíthatóan jogtalanul elvett közpénzeket, felszámoljuk a mutyikat;
• végleg beszüntetjük a letelepedési kötvények árusítását, a forgalmazó cégekre 75 százalékos offshore adót vetünk ki.
Létrehozzuk az önálló, a közpénzek elköltését és a korrupciót vizsgáló ügyészséget, amely felülvizsgálja a 2007 óta megkötött szerződéseket és azok teljesítéseit. A korrupcióellenes főügyész a kormánytól független, beszámolással az Országgyűlésnek fog tartozni, munkáját neves, tekintélyes, feddhetetlen tagokból álló civil ellenőrző bizottság fogja ellenőrizni. A Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjéről az Országgyűlés dönt.
A korrupciómentes Magyarország garantálása érdekében az antikorrupciós civil szervezeteknek az állam működésének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát növelő javaslatait jogszabályba foglaljuk, és átültetjük az egész országra a zuglói átláthatósági szabályozást!
A visszavett közvagyonból alapot képezünk és pótoljuk az oktatásból, egészségügyből, szociális támogatásokból kivont forrásokat, valamint kárpótoljuk a fideszes rendszer veszteseit, kárvallottjait.

Momentum*Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a korrupció visszaszorítására? Törvényeket szigorítanának, vagy más lépésekkel oldanák meg a problémát?
A Momentum mindkét megközelítést alkalmazza a korrupció visszaszorítására, vannak olyan intézkedéseink, amelyek a már meglévő szabályozási (keret) rendszer módosítását célozzák, valamint tervezünk bevezetni új eszközöket is, amelyek hatékonyak a korrupció felszámolásában és megelőzésében.
Új eszközök:
● Megteremtjük a politikai pártok közpénz-gazdálkodásának állampolgári ellenőrizhetőségét. A Momentum – az információ-szabadság régi hiányosságát pótolva – megteremti annak lehetőségét, hogy az állampolgárok közérdekű adatigényléssel fordulhassanak a közpénzből részesülő politikai pártok felé. Ezáltal újabb, jelentős összegeket felölelő területe válik az adóforintjainknak megismerhetővé és az állampolgárok által ellenőrizhetővé.
● Független és hatékonyan működő közbeszerzési döntőbizottságot hozzunk létre. A közbeszerzési piacokon résztvevő vállalatok számára alapvető fontosságú, hogy fair elbírálásban részesüljenek a tendereztetés során, és amennyiben ez nem teljesül, akkor kiszámítható és gyors jogorvoslatot kapjanak. Annak érdekében, hogy egy piacon hatékony verseny alakulhasson ki, a piacon lévő és potenciálisan piacra lépő vállalatoknak egyaránt bízniuk kell a független és kiszámítható jogorvoslatban. A Momentum felül fogja vizsgálni a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének kérdését. Javasoljuk, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ne a Közbeszerzési Hatóság vezetőinek tartozzon beszámolási kötelezettséggel, hanem egy attól független felügyelő bizottságnak.
● Csatlakozunk a közös európai ügyészség felállításához annak érdekében, hogy a magyar kormány tevékenysége és uniós pénzköltései ellenőrizhetők legyenek
● Elszámoltatható, a kormány alá rendelt ügyészségi szervezetrendszert kell létrehozni. Fel kell számolni az ügyészségi döntések politikai befolyásolásának lehetőségét, és meg kell szüntetni a számonkérhetetlen, önkényes irányítást, miközben az egyes ügyészek számára nagyobb önállóságot kell biztosítani. A kormány alá rendeléssel a kormány felelősséget vállal az ügyészség eredményes működéséért. Az ügyészi vezetők és a legfőbb ügyész utasításainál kötelezővé kell tenni az írásbeli formát és az indokolást. A jogszerűtlen utasítások ellen meg kell teremteni a bírósági kivizsgálás lehetőségét.
● Jelenleg nem áll olyan eszköz rendelkezésre, amivel a politikai okokból passzív ügyészséget az eljárás megindítására lehetne kötelezni, ezért meg kell teremteni a vádkikényszerítés lehetőségét. A korrupciós bűncselekmények kapcsán indult nyomozások leállítását kiterjedt indokolási kötelezettséghez, átlátható eljárásrendhez kell kötni és lehetővé kell tenni ilyen cselekmények esetén a nyomozás megszüntetése elleni bírósági jogorvoslatot. Az ügyészség mellett az elszámoltatás hatékonysága más intézmények bevonásával növelhető.
● Létrehozzuk a Nemzet Csalásellenes Hivatalt (NCH), amely egy olyan specializált szervet jelent, amelynek egyetlen feladata a korrupciós bűncselekmények felderítése és megakadályozása. Egy önálló költségvetési szervként működő, az országgyűlésnek alárendelt, mind kemény, mind puha hatáskörökkel felruházott „nemzeti csalás elleni hivatal” nem csupán a jelen elszámoltatás kulcsszereplője lehet, hanem a jövőben is garancia arra, hogy az állami erőforrásokat egyetlen hatalmi és érdekcsoport se használja visszaélésszerűen. Nem elegendő ugyanis a jelen korrupciós ügyeit feltárni, de annak is elejét kell venni, hogy a jövőben soha többé egyetlen érdekcsoport se ejthesse rabul az államot és fordítsa az állami erőforrásokat saját egyéni érdekeinek előmozdítására. .
Meglévő (keret)rendzer és eszközök módosítása, szigorítása:
● Szigorúan korlátozzuk a zárt és a meghívásos közbeszerzési eljárások lehetőségét. Felül kell vizsgálni, és törvénnyel kell szabályozni azokat a speciális eseteket, amikor kivételesen meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárást lehet kiírni. Hiába gyorsabbak, olcsóbbak ezek a nyílt közbeszerzési eljárásnál, jelenleg visszaélésekre ad lehetőséget a gyakori alkalmazás lehetősége. Meg kell vizsgálni azoknak a speciális eseteknek a körét, amikor a meghívásos eljárás alkalmazása elkerülhetetlen. Minden más esetben nyílt közbeszerzési eljárás kiírása lenne szükségszerű. A nyílt eljárások alkalmazásának elősegítése serkentené a versenyt és csökkentené a korrupciós kockázatokat. Jelentősen csökkenne azoknak az eseteknek az aránya, amikor az állam egyes szereplői bizonyos vállalatoknak kedveznek a kiírás során. Mindemellett meg kell vizsgálni azokat a plusz költségeket vagy bizonytalansági tényezőket, amelyek miatt a kiírók kifejezetten preferálják a nem nyílt közbeszerzéseket (pl. egy ismeretlen és így „kockázatosabb” vállalat adja a legkedvezőbb ajánlatot).
● Közérdekű bejelentés rendszerének reformja. Célunk, hogy a korrupciós és egyéb visszaéléseket tapasztaló állampolgárok megfelelően ösztönözve legyenek a bejelentések megtételére. Ehhez az szükséges, hogy a bejelentéseket fogadó intézményrendszer hatékonyan fel tudjon lépni a visszaélések ellen és meg tudja védeni a bejelentőket az esetleges retorzióktól. Habár az erre vonatkozó felmérés szerint a magyar lakosság 99%-a szerint komoly probléma a közszférában tapasztalható korrupció, mégis az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne. Ez nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány. A helyzet javítását segítheti a megfelelően létrehozott és működtetett közérdekű visszaélés-bejelentő rendszer, amire a Momentum a korrupció elleni harc egyik fontos eszközéként tekint. Mivel Magyarországon az ezzel kapcsolatos jogi keret meglehetősen gyenge, szükségesnek tartjuk a kérdéskört szabályozó 2013. évi CLXV. törvény módosítását szakértők bevonásával. A Momentum szerint elengedhetetlen, hogy valamely állami hatóság elsődleges felelősséget viseljen a közérdekű bejelentők védelméért. Emellett az alapvető jogok biztosának a hatáskörében hagynánk a közérdekű visszaélés-bejelentések feldolgozását. A jelenlegi helyzettel szemben, kötelezettséget teremtenénk a bejelentések házon belüli kivizsgálására is. A módosított törvény megteremtené a szükséges belső erőforrásokat egy egységesen szabályozott és hatékony „közérdekvédelmi eljárás” lefolytatására, melynek keretében a szerv, a tanúvédelmi szolgálat mintájára, maga gondoskodna a kőzérdekű bejelentők és családtagjaik anonimitásáról és védelméről. Szorosabb együttműködést írnánk elő a bejelentő védelmi rendszer és az ügyészségek között. Az alapvető jogok biztosát pedig felruháznánk önálló szankcionálási mechanizmusokkal is. Mindemellett szükségszerűnek tartjuk, hogy a nem közhatalmat gyakorló szerveknél foglalkoztatott dolgozókra is kiterjedjenek ugyanezen védelmi garanciák.
● Erősítjük a közérdekű adatnyilvánosság intézményi garanciáit. Az adatnyilvánosság csak akkor működik jól, ha megteremtjük az annak feltételeként szolgáló független és hatékony intézményrendszert. A Momentum az adatvédelem és információszabadság jelenlegi hatósági formája helyett a korábbi adatvédelmi országgyűlési biztosi gyökerekre építő, de az ombudsmani szervezetrendszertől független információs biztosi tisztséget vezet be. Az információs biztos proaktív szereppel bírna a közérdekű adatok közzétételének ellenőrzése kapcsán: hivatalból eljárást kezdeményezhetne azon szervekkel szemben, akik nem tesznek eleget az átlátható gazdálkodás és adatnyilvánosság követelményeinek. A biztos függetlenségét az országgyűlési pártok képviselőiből álló paritásos bizottsági jelölés és az országgyűlési képviselők kétharmada általi megválasztás, szigorú összeférhetetlenségi szabályok, valamint ciklusokon átívelő mandátumidő biztosítaná. A biztos intézményében egyensúlyba kerülnek az elsősorban adatvédelemmel összefüggő alapjog-védelmi, valamint az átláthatóság biztosítására is szolgáló hatósági funkciók. A biztos erős szankciós hatásköröket kap, amik segítik a közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelezettségek kikényszerítését. Emellett megteremtjük a költségvetési szervek vezetőinek adatnyilvánossággal kapcsolatos felelősségét.
Milyen lépéseket tennének azért, hogy javuljanak az állami szervek, intézmények és cégek adatközlési eljárásai, a közszféra átláthatósága?
Az adatközlési eljárások javítását célzó intézkedéseink a közpénzek elköltésének ellenőrzését, a kedvezményezettek és kifizetők azonosítását célozzák:
● Erősítjük a közérdekű adatnyilvánosság intézményi garanciáit. Az adatnyilvánosság csak akkor működik jól, ha megteremtjük az annak feltételeként szolgáló független és hatékony intézményrendszert. A Momentum az adatvédelem és információszabadság jelenlegi hatósági formája helyett a korábbi adatvédelmi országgyűlési biztosi gyökerekre építő, de az ombudsmani szervezetrendszertől független információs biztosi tisztséget vezet be. Az információs biztos proaktív szereppel bírna a közérdekű adatok közzétételének ellenőrzése kapcsán: hivatalból eljárást kezdeményezhetne azon szervekkel szemben, akik nem tesznek eleget az átlátható gazdálkodás és adatnyilvánosság követelményeinek. A biztos függetlenségét az országgyűlési pártok képviselőiből álló paritásos bizottsági jelölés és az országgyűlési képviselők kétharmada általi megválasztás, szigorú összeférhetetlenségi szabályok, valamint ciklusokon átívelő mandátumidő biztosítaná. A biztos intézményében egyensúlyba kerülnek az elsősorban adatvédelemmel összefüggő alapjog-védelmi, valamint az átláthatóság biztosítására is szolgáló hatósági funkciók. A biztos erős szankciós hatásköröket kap, amik segítik a közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelezettségek kikényszerítését. Emellett megteremtjük a költségvetési szervek vezetőinek adatnyilvánossággal kapcsolatos felelősségét.
● Elérhetőbbé teszük a közérdekű adatigénylés lehetőségét. A közérdekű adatigénylések kapcsán eltöröljük az adatigényléssel összefüggő munkaerő-ráfordítás és felhasznált eszközök költségigényét. Az adatigényléssel élőknek a továbbiakban nem szükséges az adatigényléssel járó esetleges munkaköltséget vagy az adathordozók költségeit állni: ezen költségeket az adott állami szerv visszaigényelheti az erre a célra biztosított költségvetési keretből. Ezen rendelkezés biztosítaná, hogy azok is élhessenek a közérdekű adatigénylés jogintézményével, akik pénzügyi okokból ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak. A közérdekű adatigénylések korlátozása kapcsán rendszeresen felmerül például az üzleti titokra vagy nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás, esetenként valós indok nélkül, pusztán az adatigénylés megnehezítése céljából. A közérdekű adatigénylést korlátozó tényezőket és az ezek megállapítására irányuló eljárásokat felülvizsgáljuk, és egy pragmatikus, ellenőrizhető, a közérdekű adatigényléseket csak valóban szükséges esetben korlátozó rendszert alakítunk ki. Eltöröljük az egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylések tilalmát, az üzleti titkot mint megtagadási okot pedig kizárólag olyan gazdasági, technológiai és szervezeti eljárásokra, technológiákra és know-how-kra szűkítjük, amiknek felfedése valódi és legitim érdeksérelmet okoz.
A közszféra átláthatóságát célzó intézkedéseink elsősorban a közpénzek elköltésének megelőző és utólagos kontrollját célozzák:
● Az e-közbeszerzést bevetjük a korrupció elleni küzdelemben. 2018-tól a közbeszerzési eljárásokat elektronikus alapon folytatják le, ami jelentősen csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket, illetve jobban átlátható, visszakereshető tendereztetéshez fog vezetni. Emellett könnyebb lesz feltölteni a közbeszerzési adatbázist is. Ez egy jelentős lépés a helyes irányba (amennyiben 2018. januárjában valóban beindul a rendszer, hiszen az e-közbeszerzés bevezetését eddig több alkalommal is tervezték). Az átláthatóság javítása érdekében javasoljuk a közzétételi kötelezettségek elmulasztásának szigorú és objektív szankcionálását. Javasoljuk, hogy a közbeszerzés révén kötött szerződések feltöltésének elmulasztása a kifizetések felfüggesztését, illetve a visszafizetés kötelezettségét vonja maga után. Az e-közbeszerzéseken olyan közbeszerzési azonosítót javaslunk bevezetni, amely segítségével könnyebben átláthatóvá válik a tulajdonosi háttér, és követhetővé válnak az egyes érdekcsoportokhoz köthető cégátalakulások.
● Kötelezővé és számon kérhetővé tesszük költségvetési szervek szerződéseinek közzétételét. A Momentum a költségvetési szervek által kötött szerződések átlátható, könnyen elérhető és kereshető formájú alapértelmezett közzétételének előírásával segítené elő a közpénz-költések állampolgári ellenőrizhetőségét. A szerződések elérhetővé tétele pedig a szerződésben foglaltak teljesítésének előfeltétele lenne: nyilvánosság nélkül egy adóforint sem kerülhet jogszerűen felhasználásra. A közérdekű adatok bárki számára hozzáférhetők lesznek online, hatékony keresőmotorok és fájlformátumok használatával. Jelenleg a közérdekű adatigénylések „fizetős” volta megakadályozza a hatékony alapjog-érvényesítést és az átláthatóság állampolgári ellenőrzését. A közérdekű adatigénylést mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
● Elérhetővé tesszük a közbeszerzéssel kapcsolatos információkat. Ahhoz képest, hogy közbeszerzésen keresztül történik az állami kiadások kb. 28%-a (OECD-becslés alsó határa), ezek a kiadások jelenleg nagyon rossz minőségben vannak dokumentálva. A jelenleg nyilvántartott és publikált közbeszerzési információk köre hiányos, az adatok pontatlanok és követhetetlenek, így elemzésre való alkalmasságuk, használhatóságuk kérdéses. Az adatok minőségének javítása két okból fontos. Az egyik, hogy a potenciálisan piacra lépő vállalatok pontos információk alapján tudják eldönteni, hogy belépjenek-e az adott piacra vagy sem (problémák pl.: rosszul kategorizált termékkódok, helytelen becsült ár, a tender leírásának hiánya, drága vagy nem teljes tender dokumentáció). A másik ok, hogy megbízható adatok híján nehézkes bármely hatásvizsgálat végrehajtása.

10. Intézmények

G7: Milyen eszközökkel javítanák a gazdaságpolitika hitelességét és kiszámíthatóságát? Szükség van a kormánytól független állami intézmények erősítésére? Ha igen, milyen konkrét intézkedésekkel erősítenék őket? Visszaállítanák a költségvetési tanácsot, vagy hoznának létre más, a kiszámíthatóságot vagy a jogbiztonságot javító intézményeket? Hogyan erősítenék az állami tisztviselők politikától való függetlenségét?

DK*Kormányváltás után az igazságtétel mellett gondoskodni fogunk a közpénzügyek megfelelő ellenőrzéséről az átláthatóságot garantáló szabályokkal, független intézményekkel és a civil kontroll erősítésével. Ennek keretében meg fogjuk alkotni az új párt- és kampányfinanszírozási törvényt a különböző civil szervezetek javaslatainak figyelembevételével. A kampánycélú kifizetések teljesítésére bevezetjük a kötelező kampányszámlát. Növeljük a pártok állami támogatását, és annak egy részét a párt által kapott civil támogatásokhoz kötjük, hogy harcoljunk a jogellenes finanszírozástól való függés ellen. Választási időszakban megtiltjuk a kormány és az önkormányzatok politikai tartalmú hirdetéseit is. Az Állami Számvevőszéket függetlenségének visszaállításával és törvényes eszközeinek bővítésével újra alkalmassá tesszük a pártok valódi vizsgálatára. Bevezetjük az állam, az önkormányzatiok, valamint intézményeik és vállalataik által kötött szerződések kötelező nyilvánosságra tételét. Az üzleti titokra történő hivatkozás az adott szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Bevezetjük a politikai plakátok, rádió- és tv-hirdetések árainak kötelező közzétételét, és a pártok folyó kiadásaiban is érvényesítjük a nyilvánosság elvét. Új technológiákkal biztosítjuk, hogy az állampolgárok is részt vehessenek az állami és önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésében, emellett visszaállítjuk a bejelentő-védelem korábbi szintjét a 2010 elején elfogadott szabályok szerint.
Az elviekben független ügyészség az Orbán-rendszerben pártpolitikai befolyás alatt dolgozott, ezért kormányváltás után tiszta alkotmányjogi helyzetet teremtünk az ügyészség irányításában és felügyeletében. Csatlakozunk az Európai Ügyészi Szervezethez, és ezzel biztosítjuk az uniós forrásokat érintő korrupciós ügyek kivizsgálását. Emellett létrehozunk egy független új hazai ügyészi szervezetet, a Különleges Ügyészi Hivatalt, létrehozását a politikusok korrupciós és egyéb büntetőügyeinek felderítésére.

Együtt*A Költségvetési Tanácsot a korábbi, 2010 előtti status quo szerint helyre kell állítani. A lehető legtöbb területen ágazati megállapodást kell kötni a ciklus felére vagy egészére. A COFOG-nyilvántartás szerinti költségvetési átláthatóságot a kiadás- és bevételszerkezet területén helyre kell állítani.
A nemzetközi uniós költségvetési elvárások teljesítéséről szóló kommunikációt átláthatóbbá kell tenni, a költségvetési jelentések rendszeres publikálását újra meg kell teremteni. A zárszámadással történő utóköltségvetés-készítést meg kell szüntetni, és szűkíteni kell a kormány mozgásterét a parlamenti döntés nélküli költségvetési átrendezések területén is.

MSZP-PM*A magyar gazdaságban az elmúlt nyolc évben tapasztaltnál nagyobb növekedési potenciál rejlik, amit egy felelős gazdaságpolitikának jobban kell hasznosítania – azegész társadalom javára. Hogy így legyen elengedhetetlen a kiszámíthatóság, a jogbiztonság megerősítése, a termelő és szolgáltató beruházások növelése, a pazarlás és a korrupció megszüntetése, a szakszerű innovációs és fejlesztés-politika, a munkaerő jobb megbecsülése, valamint az előrelépés az oktatás, képzés területén.
A gazdaságpolitikában néhány kérdésben alapvető fordulatra van szükség, amelynek lényeges részét az egyéb politikákban szükséges fordulatok jelentik: a jogállam helyreállítása, a gazdaságirányítási intézményrendszer szakmai alapokra helyezése, az intézmények függetlenné tétele (beleértve a jegybankot, a bíróságokat és a Költségvetési Tanácsot is), a korrupció radikális visszaszorítása, az átláthatóság megteremtése, az egyeztetéses döntés-előkészítés helyreállítása, a kiszámítható kormányzás. Szükség van arra is, hogy felülvizsgáljuk minden olyan állami hivatalban (GVH, ÁSZ, NMHH, MEKH) dolgozó vezető felelősségét, aki részese volt a költségvetési, versenyjogi és támogatási döntéseknek.
A III. Magyar Köztársaság nem létezik többé. Csak köztársasági elnökünk van, köztársaságunk nincs. Most új, sikeresebb korszakot indíthatunk el együtt, amely megteremti a jólét, a szabadság és az igazságosság Magyarországát.
Ennek érdekében:
• Új köztársaságot akarunk, kikiáltjuk a IV. Magyar Köztársaságot! A IV. Magyar Köztársaság független, demokratikus, szociális jogállam, az Európai Unió tagja.
• Bevezetjük a közvetlen elnökválasztást, hogy soha többet ne foglalhassa el a köztársasági elnöki széket olyan személy, aki a kormányt szolgálja a nép helyett.
• A külföldön dolgozó, hazai állandó lakcímmel rendelkező honfitársaink számára biztosítjuk a levélben történő szavazás lehetőségét.
• Az egypárti alaptörvény helyett új Alkotmányt fogadunk el, amelyről népszavazáson dönthet a nép.
• Garantáljuk a bíróságok függetlenségét.
• Korrupcióellenes ügyészi hivatalt hozunk létre, támogatjuk az Európai Ügyészség felállítását.
• Visszaállítjuk az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét.
• Eltöröljük a civilszervezeteket megbélyegző törvényt.
• A hazai civil szervezetek működésének támogatására Országos Non-profit Alapot hozunk létre.
• Átalakítjuk a közmédiát, hogy valóban a közösséget és ne egy párt akaratát szolgálja.
• Az önkormányzatokat ismét a helyi ügyek felelősévé tesszük.
• Az érdekegyeztetés új, törvényben garantált mechanizmusát alakítjuk ki. A közösségek érdekvédelmét, a szakszervezetek jogait megerősítjük.
• Szolgáltató, modern közigazgatást és digitális közszolgáltatást hozunk létre.
• Megerősítjük a hazai nemzetiségi kisebbségek jogait és választott önkormányzatait.
• Növeljük a nők részvételét a politikai és társadalmi döntéshozatalban, valamint az állami vállalatok és háttérintézmények vezető testületeiben.
• Új közmegegyezésre törekszünk, az együttműködés új lehetőségeit alakítjuk ki roma honfitársainkkal és szervezeteikkel.
• Támogatjuk a határokon kívül élő magyar kisebbségek törekvéseit, a belügyeikbe való beavatkozás nélkül.
• Azt akarjuk, hogy világnézete vagy éppen szexuális beállítódása miatt senkit se érjen hátrányos megkülönböztetés.
• Fellépünk a nők – adott esetben a férfiak – elleni erőszak, szexuális zaklatás minden megnyilvánulása ellen.
Csak egy demokratikusan, tisztességesen működő állam képes megóvni a köz- és polgárai vagyonát, szavatolni a biztonságot, a félelem és kiszolgáltatottság nélküli, biztonságos életet. Véget vetünk a kiskirályok és oligarchák önkényének, Magyarország lerablásának, felszámoljuk az államhatalom eszközeivel visszaélve felépített klientúra politikai és gazdasági hatalmát.
• Megtörjük az intézményesített korrupciót, és biztosítjuk az állam hatalmának demokratikus kontrollját. Ennek érdekében növeljük a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyt, megakadályozzuk az összejátszást és a túlárazásokat. Előírjuk, hogy a nem alanyi jogon járó támogatások odaítélése csak nyilvános pályázat alapján történhet. Megteremtjük a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságát. A nyilvánossági szabályok megsértését szigorúan szankcionáljuk, ami akár a szerződések semmisségét is eredményezhetik.
• Visszavonjuk az információszabadságot korlátozó törvényi rendelkezéseket, bővítjük és megkönnyítjük a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetőségét. Megszüntetjük az állami hírmonopóliumot. Az egyoldalú, látszólag ingyenes hírszolgáltatás akkor is rombolja a demokráciát, ha azt nem törvénnyel, hanem költségvetési eszközökkel, tiltótarifákkal tartják fenn.
• Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetünk be. Pénzemberek, oligarchák, biztonsági ellenőrzésen fennakadt érdekkijárók sem tanácsadóként, sem kormánybiztosként, sem más szerepben nem tevékenykedhetnek az állami szervekben.
• A politikusok és családtagjaik tényleges vagyongyarapodásának nyomon követésére alkalmas vagyonbevallási rendszert alkotunk. Visszaszerezzük az államnak, az adófizetőknek a bizonyíthatóan jogtalanul elvett közpénzeket, felszámoljuk a mutyikat.

Momentum*
● A piaci szereplők a gazdasági környezetbe vetett bizalmuk, ezáltal a beruházási hajlandóságuk egyik alapvető sarokköve a közép- és hosszútávon kiszámítható adórendszer. Elfogadhatatlan az adóéven belüli többszöri adótörvény-módosítás! Új adónem csak évente egyszer, egy csomagban vezethető be, a szabályozási változásokat pedig össze kell hangolni éven belül.
● Az állam a saját működésének finanszírozása során nem élhet vissza az erőfölényével, nem járhat el önkényesen. Ennek megfelelően a törvényhozásnak világosan és átláthatóan megfogalmazott, tartalmában a jogállamiságnak megfelelő törvényben (nem „salátatörvényben”), meghatározott türelmi időszakokat és a jelenleginél hosszabb felkészülési időt hagyva kell jogszabályokat alkotnia. Az államnak és ezen belül az adóhatóságnak az elhibázott adószedési tevékenység miatt okozott károkért egyértelműen felelősséget kell vállalnia és a sértett adózót kártalanítani kell.
● A haveri cégek érdekében hozott szabályozások lebontása: meg kell szüntetni a szolgáltató vállalkozások elleni hadjáratot. A kormány szisztematikusan bünteti a szolgáltatások piacán levő cégeket, nemcsak különadókkal, hanem kiszámíthatatlanul változó szabályozásokkal és az ágazatba belépés korlátozásával is. Ez nemcsak diszkriminatív, de a termelők számára is káros, mivel a szolgáltató szektor azok számára is szolgáltat. A káros szabályozások megszüntetése többek között a trafikpiacon vagy a kiskereskedelemben a haveroknak juttatott járadékok felszámolását is jelenti.
● Megerősített versenyhivatal és szabályozó hatóságok: Mint sok más területet, mára a szabályozásra létrehozott hatóságokat is egyre inkább érinti a tapogatózó háttéralkukra épülő kultúra, ami gátat szab a gyors, hatékony és független döntéshozatalnak. A szabályozói intézményeken belül meg kell adni a lehetőséget az önálló munkára, a szakmai vélemény szabadságára. A szabályozó hivatalok vegyenek részt aktívabban a szakmai életben, konferenciákon és tudományos munkában, mert ezekkel a társadalmi kontroll is javul. A döntések alaposabb és a nagyközönség számára is megismerhető indoklására van szükség.
● Biztosítjuk állami számvevőszék függetlenségét: A Fidesznek sikerült maga alá gyűrnie a parlament szakosított ellenőrző szerveit is. Különösen fájó a közpénzek felhasználásának törvényességi és gazdaságossági szempontú vizsgálatára hivatott Állami Számvevőszék Fideszes elfoglalásat. Fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az Állami Számvevőszéket a Fidesz és az MSZP kiegyezésének eredményeképp két volt pártkatona vezesse, hiszen ennek eredménye, hogy a Számvevőszék bemondásra, pusztán formai szempontok alapján fogadja el a pártok kampányköltéseiről szóló beszámolókat – bármiféle érdemi vizsgálódás nélkül, és a későbbiekben ad-hoc jelleggel, politikai megrendelésre szankcionálja a visszaéléseket.
● A Számvevőszék politikai vezetése által okozott másik súlyos probléma, hogy az elnök – együtt a Nemzeti Bank elnökével és a Köztársasági Elnök által kinevezett elnökkel – tagja a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács vétójoggal bír a költségvetési törvénnyel kapcsolatban. A költségvetési törvény megalkotásának elmaradása pedig elvezethet az országgyűlés feloszlatásához.
● Elengedhetetlen az Állami Számvevőszék vezetője megbízatásának felülvizsgálata, hiszen megválasztására bár formai értelemben a megkövetelt 2/3-os szavazataránnyal került sor, azonban nem teljesültek azok a feltételek, amelyeket a 2/3 jelképez. A Számvevőszéknek olyan vezetőre van szüksége, akinek legitimitása nem csupán formális, de megválasztása a társadalom széles rétegeit reprezentáló politikai konszenzuson nyugszik. Elengedhetetlennek tartjuk az Állami Számvevőszék működésének teljes felülvizsgálatát: a számvevőszéki ellenőrzés nem degradálható puszta formalitássá, ezért az intézmény hatásköreinek, szervezetének, munkamódszerének újragondolása, működéséhez a megfelelő anyagi és humán erőforrások biztosítása szükséges.
● Megreformáljuk a Költségvetési Tanács működését: Egyetértünk a Velencei Bizottság azon kritikájával, hogy a Költségvetési Tanács tagjainak megválasztási/kinevezési módja miatt egy későbbi, eltérő politikai összetételű parlamenttel és kormánnyal szemben az intézmény egy túlságosan erős, ámde alacsony legitimitású féket fog jelenteni. A Költségvetési Tanács jelenleg nem rendelkezik saját apparátussal, így nem tekinthető a feladatai ellátására önállóan képes szervnek. A Számvevőszék elnökét bár maga a szervezet támogatja a Költségvetési Tanácsban végzett feladatai ellátásában, az Állami Számvevőszék hatáskörét a szabályozás nem nevesíti. Az MNB elnökének részvétele a jegybanki függetlenség szempontjából aggályos, hiszen ily módon felelősséget vállal a kormány fiskális politikájáért, amely nem fér össze a monetáris politikáért viselt felelősséggel. Problémás, hogy a Költségvetési Tanács döntéseinek indokolása elégtelen, érdemi számításokat és módszertant nem tartalmaznak. Döntései ezért nem transzparensek, legitimitásuk megkérdőjelezhető, amely egy esetleges vétó esetén alkotmányos válsághoz vezethet.
● A Momentum szükségesnek látja a Költségvetési Tanács szervezetének újragondolását, az intézmény mellé valós szakmai apparátus felállítását, eljárásának pontos szabályozását, módszertanának átláthatóvá tételét.
● A Momentum céljául tűzi ki egy erős és átfogó lobbitörvény megalkotását, amely mind a kormány magas szintű tisztségviselőit, mind az országgyűlési képviselőket kötelezné arra, hogy az üzleti szférával folytatott találkozóik tényét online elérhetővé tegyék a nyilvánosság számára. Továbbá a törvény azt is előírná, hogy a jogszabálytervezet mellé jelentésbe kelljen foglalnia a kezdeményezőknek azt, hogy a tervezet kialakítása során milyen lobbiérdekekkel érintkeztek.
● A Momentum elengedhetetlennek tartja a lobbiszabályozás hatékonysága érdekében, hogy a törvény alkalmazását és betartását egy független állami intézmény ellenőrizze, aminek megfelelő vizsgálati és szankcionálási jogkörei vannak, ezért szorgalmazzuk egy lobbi ombudsmani hivatal felállítását. A lobbisták számára pedig a törvény előírná, hogy magukat regisztrálják egy felállítandó „átláthatósági névjegyzékbe”, amelyben közé kell az általuk egy évben lobbizásra fordított összeg mértékét, valamint az általuk lobbizott szakpolitikai területeket és jogszabálytervezeteket.

+1 NER-projektek

A jelenlegi kormány következő emblematikus projektjei és létrehozott intézményei közül melyikeket tartanák meg, állítanák le vagy alakítanák át?
– Paksi bővítés,
– Terrorelhárítási Központ
– Liget projekt
– Nemzeti Hauszmann terv
– Stadion-, sportcsarnok- és egyéb sportlétesítmény-építések
– Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
– Magyar Művészeti Akadémia

DK*Ezeket a projektek illetve intézményeket mind leállítanánk, illetve megszüntetnénk.

Együtt*1. Paksi bővítés: leállítanánk, a nemzetközi szerződést lezárnánk. 10-15 éves távon nem kell dönteni új blokk építéséről. A régiek üzemidő-hosszabbítását végig kell vinni, és meg kell vizsgálni a fenntartható energiatermelési szerkezetet. Több megújuló energiára, rugalmasabb termelési szerkezetre van szükség, és utána kell megválaszolni, hogy ebben van-e helye nukleáris kapacitásnak.
2. Terrorelhárítási Központ: a szó legszorosabb értelmében van szükség centralizált terror ellenes intézményre. Azonban annak kitüntettet nemzetbiztonsági nyomozati és ellenőrzési feladatait szűkíteni kell, a koordináció mai formája valójában nem működik. A Terrorelhárítás tényleges feladata az aktív, élőerős terrorelhárítás, krízishelyzetek megelőzése és felszámolása. A személyi biztosítást, a titkosszolgálati szerepvállalást azonban el kell venni ettől az intézménytől.
3. Liget projekt: a Városliget mint park modernizálása és felújítása szükséges, bővíteni kell a zöldfelületet, a belső aszfaltutakat és felszíni parkolókat meg kell szüntetni, a szükséges közlekedésszervezetési átalakításokat végre kell hajtani. Azonban az új épületek építését le kell állítani, az elhelyezendő intézmények számára barnamezős területeken kell helyszínt választani.
4. Nemzeti Hauszmann Terv: ebben a formában szükségtelen, drága terv, a kormánynak nem kell a várba költöznie. A projektet le kell állítani, és a Budavári Palota mint turista látványosság és kulturális központ fejlesztését kell újragondolni, jóval szűkebb költségvetési kiadások mellett.
5. Stadion-, sportcsarnok- és egyéb sportlétesítmény-építés: le kell állítani, a már megépített, de piaci alapon fenntarthatatlan stadionokat át kell adni a sportklubboknak vagy sorsukra kell hagyni. Teljesen értelmetlen volna feleslegesen fenntartani ekkora, szükségtelen infrastruktúrát.
6. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap: a mai formájában meg kell szüntetni, maximum 10 milliárdból kell közmédiát működtetni, hír és kulturális/oktatási profillal, a sportot és egyéb szórakoztató elemeket meg kell szüntetni a csatornaportfólióban. A mai intézményirányítás átláthatatlan, a parlamenti, többpárti bizottsági kontrollt kell megerősíteni.
7. Magyar Művészeti Akadémia: a mai formájában megszüntetjük, összhangot teremtünk az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával, úgy hogy az erre a területre érkező források ne vesszenek el, tagságával és működésével pedig megjelenítse a művészeti élet sokszínűségét.

MSZP-PM*– Paksi bővítés: Felmondjuk a Paks 2 szerződést, mert gazdaság- és biztonságpolitikai kockázatokat hordoz, energetikai szempontból pedig jelenleg nincs szükség másik atomerőműre, hiszen még legalább 15-20 évig működik a jelenlegi 2000 MW-os kapacitású jelenlegi Paks 1. Új atomerőművet csak népszavazás alapján szabad építeni.
– Terrorelhárítási Központ: Azt valljuk, hogy mindenkinek joga van félelem és kiszolgáltatottság nélkül élni. Az egyik legfőbb baloldali értéknek tartjuk a mindennapok biztonságának megteremtését az ország minden polgára számára. Ezért a közbiztonság garantálását kiemelt célkitűzésnek tekintjük. Olyan országban akarunk élni, ahol a közbiztonság, mint legalapvetőbb közszolgáltatás minden magyar polgár számára biztosított társadalmi helyzetre, lakóhelyre való tekintet nélkül. Mert a biztonság nem lehet csupán a gazdagok és a politikai hatalmasságok kiváltsága! Ugyanúgy megilleti a külvárosi lakótelepek és a kisfalvak lakóit, mint a jogi védelmet és a privát biztonsági szolgáltatásokat megfizetni képes medencés villákban élőket. Az elmúlt évek tanulsága az, hogy az Új Magyar Köztársaság csak akkor lesz képes megvédeni önmagát és polgárait, ha a szabadság és a biztonság új egyensúlyát alakítjuk ki. Hiszen a szabadságot megélni, és azt megvédeni csak azok tudják, akiknek megadatik a mindennapok biztonsága.
Ennek érdekében:
• A rendvédelem erőforrásait a helyi közbiztonság megteremtésére koncentráljuk.
• Megháromszorozzuk a lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló körzeti megbízottak számát, javítjuk felszereltségüket. Egy új szervezeti és szolgálati rend keretei között a létszám, az erő és a feladatok radikális újraelosztásával megerősítjük a végrehajtó állományt.
• Megteremtjük a közösségi típusú rendőrségi működés feltételeit. A helyben lakókat és gondjaikat jól ismerő, elérhető rendőr lesz minden településen.
• Anyagilag és erkölcsileg kárpótoljuk a visszamenőleg jogalkotással sújtott szolgálati nyugdíjasokat. Ezért visszaállítjuk nyugdíjas státuszukat, és megszüntetjük a juttatásokat sújtó 15 százalékos levonást.
• Az állami rendvédelmi szervek mellett a vagyonbiztonság megóvásában fontos szerepet játszik a magánbiztonsági szektor is, aminek működését ma számos anomália jellemzi. Ezért a személy- és vagyonőrök munkajogi és egzisztenciális kiszolgáltatottságának megszüntetése és az ágazat kifehérítése érdekében szakmai kompetenciájukat és társadalmi tekintélyüket erősítő intézkedéseket vezetünk be. Bekapcsoljuk őket a közterületi jelzőrendszerbe.
– Liget projekt: Szükséges a Liget-projekt felülvizsgálata és a Városliget beépítésének elkerülése.
– Nemzeti Hauszmann terv: A vár felújítása és helyreállítása helyes. A rekonstrukció célja ugyanakkor elfogadhatatlan, mert a műemléki védettség alatt álló évszázados épületegyüttes nem alkalmas kormányzati feladatok ellátására.
– Stadion-, sportcsarnok- és egyéb sportlétesítmény-építések: Stadionok helyett iskolai szabadidős sportlétesítményeket építünk és kórházakat korszerűsítünk. A már megépült stadionokat a kluboknak kell üzemeltetni, az egyéb sportlétesítmények üzemeltetésére pályázatot írunk ki, amelyen előnyt élveznek az iskolai és a tömegsportnak helyet adó pályázók.
– Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap: Átalakítjuk, és – a nemzetközi mintáknak megfelelően – pártkatonáktól mentes, független, hatékony intézményként működtetjük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. A jelenlegi 35 milliárd Ft-os költségvetés felét megtakarítjuk, és az egészségügyre csoportosítjuk át. Jelenlegi formájában megszüntetjük a propagandagyárként és a haverok megrendelőjeként működő MTVA-t. Törvényt hozunk arról, hogy a közszolgálati média költségvetése egyetlen évben sem haladhatja meg a teljes médiapiaci források 20%-át Az így megtakarított több, mint 50 milliárd Ft-ot az egészségügyre fordítjuk.
Megszüntetjük azt az abszurditást, hogy a kormány a legnagyobb hirdető a teljes reklámpiacon a maga több, mint 35 milliárdos költésével. A kormányváltás után az állam csak indokolt esetben, valóban társadalmi célú hirdetéseket tehet közzé. Ezeket a társadalmi célú hirdetéseket kizárólag nyilvános árlista alapján, közvetlenül a médiumoknál, mindenféle közvetítő mellőzésével rendelheti meg.
– Magyar Művészeti Akadémia: Nemzeti identitásunk, önazonosságunk legfőbb kifejezője a kultúránk. Évezredes hagyomány őrzése, a tradíció az egyik oldalról, nyitottság az újra, innováció a másikról, e kettősség egysége a magyar kultúra alapja. Az a kulturális politika a helyes, amely érzi és értékeli ezt, s bármely más, amely egyoldalú, vagy elveszti a megfelelő mértéket és arányt, nem teljesíti jól feladatát. Márpedig az utóbbi évekre a teljes aránytévesztés a jellemző! Olyan kulturális politikát valósítunk meg, amely büszke a múlt értékeire, egyszersmind lehetőséget biztosít az új, a szokatlan számára is.
Ennek érdekében:
• Helyreállítjuk a művészet, a kulturális alkotás szabadságát. Garantáljuk ennek szakmai és intézményes érvényesülését!
• A kultúra mindenkié! Ezért jelentős kedvezményeket biztosítunk a rászorulóknak, hogy különböző, színvonalas kulturális eseményeken részt vehessenek.
• Megszüntetjük a Magyar Művészeti Akadémia kizárólagosságát! Lehetőséget biztosítunk más művészeti csoportosulások, szerveződések működésére is, külön figyelmet fordítva az új alternatív művészeti ágak és csoportok szabad tevékenységére.
• A Nemzeti Kulturális Alap közös értékünk, fenntartása épp olyan fontos, mint önállóságának, szellemi autonómiájának biztosítása. Ennek érdekében megváltoztatjuk a döntéshozatali fórumok összetételét, helyreállítjuk a szakma elsődlegességét a politikával szemben.
• A kultúra finanszírozását többforrásúvá tesszük. A központi költségvetési támogatás növelése mellett bővítjük az adózási források, különösképpen a szerencsejáték adók, társasági adó bevonását, továbbá segítjük olyan partneri viszonyok kiépítését, amelyben az állami források és a magánforrások együttesen valósítanak meg kulturális célokat.
• Bővítjük és korszerűsítjük a vidék kulturális infrastruktúráját. Európai Uniós források bevonásával folytatjuk az integrált kulturális szolgáltató terek megszakított fejlesztési programját.
• A határon túli és szórványmagyarság hagyományait, kultúráját kötelességünk ápolni, támogatni, és érdemes szélesebb körben bemutatni, különösképpen újfajta együttműködésben a magyarországi közoktatással.
• A magyar kultúra nemzetközi megismertetése az országunk egész megítélésére kihat. A külföldi magyar kulturális intézeteket ismét a hagyományos és a modern magyar kultúra külföldi központjaivá tesszük.
• Újjászervezzük a kulturális örökségvédelem rendszerét.
• Ne foglalja el a kormány a Budai Várat! A vár felújítása és helyreállítása helyes. A rekonstrukció célja ugyanakkor elfogadhatatlan, mert a műemléki védettség alatt álló évszázados épületegyüttes nem alkalmas kormányzati feladatok ellátására.

Momentum*Paksi bővítés
● Paks-2 felépítése demokratikus, nemzetbiztonsági és energetikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan.
○ Azzal, hogy a kormány titkos szerződésben vett fel hitelt egy becslések szerint 3800 milliárdos beruházásra az egyre inkább zsarnoki Oroszországtól, úgy árulta el az országot mint Bős-Nagymaros óta egyik kormány sem. Ahelyett hogy gigaberuházással szolgáltassuk ki egy megbízhatatlan nagyhatalomnak az országot a fejlődés kulcsát elsősorban az egyre olcsóbbá váló megújuló energiaforrásokban látjuk, és az atomenergia használatának kérdését egy ehhez illeszkedő, átgondolt energiastratégia megalkotásán keresztül döntjük el.
○ Szakmai szempontok alapján is felelőtlennek tartjuk egy ilyen léptékű atomerőmű beruházás mostani megkezdését, amely 60 évre kötelezné el az országot egyetlen technológia mellett. Az említett kisebb méretű atomerőművek gyorsan fejlődnek, és mind pénzügyileg, mind energiapolitikailag jobb, rugalmasabb és megtérülő beruházási alternatívát kínálhatnak. Ha egy atomerőmű beruházás mellett döntünk, akkor a nukleáris fűtőanyag elhelyezéséről is felelősen kell gondoskodni – ahelyett, hogy az elvileg ideiglenesen, de valójában állandósult módon Pakson, az atomerőmű mellett tároljuk a legveszélyesebb anyagokat, folyamatos veszélyforrást teremtve a közelében élő lakosságnak.
○ A jelenlegi tervek alapján ráadásul Paks-1 még 15 évig tud üzemelni, tehát a magyar lakosságnak van ideje eldönteni, hogy milyen forrásból akar áramot termelni a következő évtizedekben.
● Felmondjuk Paks-2 szerződéseit. A mai formájában Paks-2 tehát nem valósulhat meg. A szerződés titkossága ráadásul azt sejteti, hogy annak egyes elemei Magyarország érdekeivel ellentétesek. Márpedig egy ekkora beruházás feltételeit az egész országnak ismernie kell. Az összes Paks-2 beruházással kapcsolatos szerződést nyilvánosságra hozzuk, és az ország érdekeinek legjobban megfelelő módon felmondjuk azokat. Az átláthatatlan megvalósítás leállításával egyben megakadályozzuk a 21. századi Magyarország legnagyobb korrupciós próbálkozását is.
Terrorelhárítási Központ
A TEK kapcsán azt az anomáliát kell megszüntetni, hogy rendőrségi szervként végez titkosszolgálati munkát, előbbi szemüvegén keresztül. Vitathatatlan, hogy a terrorelhárítás az állam elsődleges feladatai közé tartozik, a belbiztonság garantálásának sarkalatos pontja, ugyanakkor a titkosszolgálatok átszervezése során nem sikerült garantálni, hogy a szakértelem és a nemzetközi kapcsolatok egy kézben összpontosuljanak. A TEK esetében további probléma, hogy míg vidéki rendőrkapitányságokról hallani olyan eseteket, amikor az állomány kell saját költségen gondoskodjon vécépapírról és az összes járőrre jut egy számítógép, amin dolgozhat, addig a TEK részéről iszonyatos pazarlás folyik. A sorozatos erődemonstrációk egyértelműen a lakosság félelemérzetének növelését célozzák. Nem szabad elvitatni, hogy a TEK mint végrehajtó szerv, magas színvonalon és profin dolgozik, munkájukra mindenképp szükség van, ugyanakkor alapvetően szét kell választani a titkosszolgálati tevékenységet az effektív beavatkozástól. Helyre kell állítani Magyarország euroatlanti megítélését, amelynek első lépése, hogy a TEK nem működhet tovább a jelenlegi formájában, továbbá le kell zárni azt az utat, amelyen haladva Magyarország a Kreml előretolt ékeként funkcionál. Összességében tehát a TEK létezése szükséges, ugyanakkor feladatkörét és finanszírozását tekintve reformra szorul.
Liget projekt
Városliget: ami folyik, igenis beépítés, igenis zöldterület-csökkentés, aminek a gazdasági, kulturális és környezeti célszerűségét semmi nem igazolja. Az „illetékesek” csúsztatásai ellenére zöldterület-csökkentés zajlik, amit egy időszakosan vízzel feltöltött műséges betonteknő, a csónakázó tó kiterjesztésével próbálnak leplezni. Elhanyagolt, pusztuló növényzet, antidemokratikus döntéshozatal egy hozzá nem értő közgazdász-filozófus, Baán László vezetésével. A főigazgatónak se múzeológusi, se művészettörténészi, se építészi végzettsége nincs; csupán egy sikeres kiállításszervező, aki látható módon nagyon szeretné irányítani és fizikailag is maga körül tudni Magyarország minél több fontos múzeumát.
Forrás: http://momentum.blog.hu/2017/10/18/romai_part_kopaszi_gat_varosliget_budai_var_a_budapesti_varostervezes_6_legfontosabb_problemaja#comments
Nemzeti Hauszmann terv
Budai Vár: A Királyi Palota és környékének kormányzati negyeddé alakítása a város egyik legjellegzetesebb pontjának kivonását jelenti a kulturális és idegenforgalmi szférából. Ez önmagában is szarvashiba. Ráadásul az, hogy a középkori független Magyarország gótikus és reneszánsz emlékeinek felmutatása helyett egy XX. század eleji eklektikus állapotot, a Habsburg-uralom szimbólumát tekintik a műemléki helyreállítás céljának, az egyszerre vall a történelmi értéktudat-homályára a kormányzati fejekben és szimpla ízlésficamra. A tervezettnél sokkal jobb a mai állapot, ami néhány kurzus-értelmiségi véleményével szemben nem „szocreál”, hanem a történetiséget, a múzeumi kultúrát és az áttekinthetőséget szolgáló visszafogott építészeti foglalat, az 50 évvel ezelőtti hazai építészet és belsőépítészet legjobbjainak műve. Ezt kellene rendbehozni, ablakcserékkel és belsőépítészeti felfrissítéssel korszerűsíteni. Az éppen futó projekt viszont egy emlékezetpolitikai és építészeti tévedés.
Forrás: http://momentum.blog.hu/2017/10/18/romai_part_kopaszi_gat_varosliget_budai_var_a_budapesti_varostervezes_6_legfontosabb_problemaja#comments
Stadion-, sportcsarnok- és egyéb sportlétesítmény-építések
● A támogatások fele tömegsportra, fele élsportra. A TAO-rendszer reformja mellett a Momentum vállalja, hogy az állami források központi elosztásakor törekszik az 50-50%-os elosztási arányra a lakossági sport és a versenysport között.
● Megoldjuk a létesítmény-üzemeltetés kihívásait. Semmi sem lenne károsabb annál, mint ha hagynánk leromlani a komoly befektetések árán létrehozott infrastruktúrát, ugyanakkor nagyon fontos, hogy amennyire lehet, piaci alapokra helyezzük az üzemeltetést. További létesítményfejlesztés esetén alapvető követelménnyé tesszük a racionalitást és a tervezhetőséget: komplett üzleti terv benyújtását kérjük azoktól a pályázóktól, akik infrastrukturális fejlesztéshez állami forrást kívánnak felhasználni, illetve megakadályozzuk, hogy szomszédos településeken egymással rivalizáló, így pedig hosszú távon nem fenntartható létesítmények épüljenek. Az újonnan létrejövő sportlétesítményeknek többfunkciósoknak kell lenniük, és működtetésük során teljesülnie kell annak az alapelvnek, hogy széles körben, azaz nemcsak a versenysport, hanem a helyi szabadidős sportklubok vagy bármely sportolni vágyó személy számára hozzáférhetőnek kell lenniük.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
● Az összefoglalóan állami médiának nevezhető médiaszolgáltatók a renszerváltást követően sem tudtak szabadulni abból a szerepből, hogy birtoklásuk a mindenkori hatalom érdekét szolgálja. Kijelenthető, hogy az organikus fejlődést, a változó világ és kommunikáció jelentette kihívások teljesítését gyakorlatilag ellehetetlenítette a ciklikus és rendre ellentétes irányú változás. A jelenlegi médiaszabályozás több szempontból is vitathatatlan előrelépés, első sorban a fenntarthatatlan kuratóiumi rendszerrel való szakítás miatt. Az MTVA jelenlegi finanszírozása nem túlzó, a strutkúrával kapcsolatban ugyanakkor lehet tennivaló.
● A jelenlegi struktúra figyelmen kívül hagyja, hogy a közszolgálati média nem fog tudni érdemben versenyezni szinte semelyik szegmensben a tematikus csatornákkal. A külső tartalomgyártás ettől függetlenül meg kell maradjon, minthogy lényegesen olcsóbb, viszont a korrupciós kockázatot a minimálisra kell szorítani. Jelenleg a külső tartalomgyártás gyakorlatilag kifizetőhelynek tűnik, pedig az egyes műsorszámokba nincs kódolva, hogy silány minőségű és alacsony nézettségű lenne. Ennek kizárására lehet alkalmas a tartalomgyártási szerződések automatikus nyilvánosságra hozatala, valamint a nézettségi elvárás minimumának megszabása. Itt figyelemmel kell lenni a piaci viszonyokra, valamint arra, hogy a közszolgálati média szempontjából nem lehet a nézőszám az egyetlen szempont, ugyanakkor a nyíltan bukást jelentő műsorok esetében szükséges lehet a szerződés alapján eljárni a tartalom előállítójával.
● Összefoglalóan kijelenthető, hogy a jelenlegi csatornastruktúra nem igényel számottevő változást, igaz, a tematikus adók szükségessége kérdéses.
● Sokkal relevánsabb kérdés a finanszírozás. Ennek gyenge pontja a közszolgálati hozzájárulás, amelyen keresztül hatást lehet gyakorolni a tartalomra is. Az előfizetési díjak megszüntetésével bevételkiesés történt, amelyet horribilis költségvetési forrással pótoltak, amely összegeket csak részben indokolja a megnövekedett feladatmennyiség. Ezt kiküszöbölendő, bizonyos állami bevételek esetén hozzárendelhető lehet a közszolgálati média finanszírozása, így egy meghatározott mértékű bevétellel minden évben számolni lehet.
● Itt fontos kitérni az MTI helyére és szerepére. A Momentum álláspontja szerint az ingyenes állami hírügynökség a jelenlegi formájában nem fenntartható, a szolgáltatásért cserébe valamennyi igénybe vevő köteles fizetni. Ez hosszútávon az MTI természetes monopóliuma ellen hathat, ugyanakkor nem várható ettől az intézkedéstől, hogy tömegesen jelennének meg a – külföldön is – hitelesnek tekintett privát hírügynökségek, ellenben a hírek valóságtartalmának megfelelő ellenőrzése visszakerülhet a hírverseny elemei közé. Az MTI által kész csomagként árult hírblokkokat meg kell szüntetni. A jelenlegi gyakorlat minden szempontból káros, még oly módon is, hogy a helyi rádióknak ez anyagi szempontból megéri, hiszen saját bevételre a hirdetési piac torzulásának köszönhetően alig tudnak szert tenni.
Magyar Művészeti Akadémia
Az olyan intézmények, mint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nem átláthatóak, működésük és finanszírozásuk kézivezérelt. Működésük ebben a homályos szerepkörben nem folytatódhat, a költségvetésben elfoglalt kiemelt helyüket meg kell szüntetni.

Állam országgyűlési választások párt pártprogram politika Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. szeptember 22. 10:10 Állam, Pénz

Beteg gyerekeknek és állatoknak adtuk az 1 százalékok nagy részét

A kormányközeli alapítványok viszont ezúttal sem taroltak, úgy tűnik, az emberek többsége szerint ezeknek jut elég forrás máshonnan.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 21. 07:58 Állam, Pénz

Megújul a Blaha, hosszabb lesz a 3-as metró, de a biciklis fejlesztések elmaradnak

A 3-as metró bővítésének csak a tervezése 3 milliárdba kerül, a biciklis projektek pedig pont akkor buktak, amikor felmérték, hogy mennyire fontosak lennének.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 20. 15:34 Állam, Világ

Viszlát, gyors globális gazdasági növekedés

A politikusok rontották el.

Fontos

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.