Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 19. 06:57 Állam, Tech

A történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésre

Tavaly 9 százalékkal kevesebb pénzt költöttek Magyarországon kutatás-fejlesztésre a KSH múlt héten kiadott adatai alapján, mint egy évvel korábban. Ahogy megírtuk, a csökkenés elsősorban arra vezethető vissza, hogy állami pénzből, beleértve a szintén közpénz uniós forrásokat, jóval kevesebb jutott kutatásra. Most pedig azt néztük meg, hogy mennyire rendkívüli a tavalyi visszaesés.

A 2016-os visszaesés azt jelenti, hogy az elmúlt húsz évben először csökkent az előző évhez képest a K+F-re fordított összeg, ha nem vesszük figyelembe az inflációt.

 

Ahogy a múlt héten már írtunk róla, a csökkenés fő oka, hogy a 2015-ös 162 milliárd forintról mindössze 112 milliárdra csökkentek a felhasznált állami források kutatás-fejlesztésre.

Az állami támogatás az összesen K+F-re fordított 427 milliárd forint 26 százaléka volt tavaly. A visszaesés azt jelenti, hogy ugyan a kutatás-fejlesztésre költött összeg GDP-hez viszonyított aránya 2010 óta jelentősen nőtt, a tavalyi csökkenés miatt ez az arány visszaesett az öt évvel ezelőtti szintre.

 

A korábbi látványos növekedést a magánszektor hajtotta. A magáncégek – és itt főleg magyarországi kutatóbázissal rendelkező külföldi tulajdonú nagyvállalatokról van szó – először 2007-ben fordítottak több pénzt kutatásra az államnál, azóta már jelentősen túllépik az állami költéseket. Míg az állami ráfordítások a tavalyi zuhanással nominálisan sem nőttek a 2008-as szinthez képest, addig a vállalati szféra költései majdnem megduplázódtak.

 

Az állami költések csökkenése mögött elsősorban az uniós források átmeneti elapadása áll. Az EU-s operatív programokból származó összeg 60 milliárdról 18 milliárdra esett, és ezt nem pótolták közvetlen állami forrásból. Az uniós pénzek visszaesésének az az oka, hogy 2016-ban már nem voltak kifizetései a 2007-2013-as uniós költségvetés pályázatainak.

Az állami források visszaesése azonban nem csak az EU-s pénzek csökkenésére vezethető vissza. A magyar állami forrásokat felhasználó Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) ráfordításai is 35 százalékkal csökkentek, 31-ről 21 milliárd forintra. Az alapot felügyelő NKFIH szerint a csökkenésnek két oka van. Egyrészt a kifizetések jelentős része 2016 második felében történt, így a kedvezményezettek még nem számolták el azt ráfordításként. Másrészt a források felhasználása “intézményi nehézségekből adódhat”, de azt nem fejtették ki bővebben, hogy ez pontosan mit jelent.

Ami hosszabb távon fog gondot okozni, az az a tény, hogy a kormányzati források aránya a K+F összes forrásán belül már alig 26 százalék

– mondta nekünk egy neve elhallgatását kérő innovációpolitika-kutató. Ez az arány 2008-ban még 40 százalék fölött volt. Szerinte általánosan azt tekintik hasznosnak, ha a források nagyobb része vállalkozásoktól jön, a közfinanszírozás aránya viszont így az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Ez világosan kiderül az EU innovációs eredménytáblájából (European Innovation Scoreboard) is. Ez egy olyan mutatószám, amellyel összevethető a tagországok innovációs teljesítménye. Ez alapján az állami költések K+F-re Írország után Magyarországon estek vissza leginkább 2010-hez képest. Az kormányzati arányt tekintve csak Írországot, Ciprust, Romániát és Bulgáriát előzzük meg az EU-tagok közül a GDP 0,39 százalékát kitevő értékkel (egyébként a teljes pontszámban is jelentős a magyar visszaesés 2010 óta; a kevés állami pénz mellett a kkv-k gyenge innovációs teljesítménye miatt van a pontszám az EU-s rangsor legalja közelében).

Több kutató szerint is az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy a felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai trendszerűen csökkennek. Az előző évhez képest 2016-ban 16 százalékkal kevesebbet, 47 millárd forintot költöttek a felsőoktatási intézmények kutatásra. “Nálunk folyamatosan csökkennek a szektor K+F ráfordításai, holott Európában ez az egyik legfontosabb tudásteremtő szektor” – mondta az innovációpolitika-kutató.

 

Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem tanára azt mondta nekünk, a felsőoktatási kutatásokra alapvetően már csak projektalapon lehet pénzt kapni. Szerinte emiatt hullámzó, hogy mikor és mennyi pénzt tudnak szerezni. Mostanában éppen “rájuk esett a pénzeső”, de jobban örülnének, ha az alapkutatásaikat kiszámíthatóbban finanszíroznák.

Az NKFIH szerint folyamatosan nő az alapkutatásokra pályázható éves keretösszeg, a 2014-es 6 milliárd forint a mostani évre megduplázódott. A hivatal azért preferálja a normatív támogatás helyett a pályáztatást, hogy “mindig azok jussanak a forrásokhoz, akik a szakértő testületek értékelése alapján, a téma, a célkitűzések  és korábbi eredményeik, valamint nemzetközi publikációik alapján a legerősebb pályázatot nyújtják be”.

Az NKFIH szerint a jövőben jelentősen emelkedni fognak a kutatásra szánt állami pénzek. A hivatal szerint  2015 és 2017 között eddig 550 milliárd forint keretösszegről született támogatói döntés, azaz ennyi forrás jut vagy jutott már el a nyertes pályázókhoz projektek megvalósítására. Az NKIH szerint a “korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett kifizetés még nem generált olyan mértékű forrásfelhasználást, ami a statisztikákban is visszatükröződik” (hiába történt sok kifizetés az alapból, a statisztikában csak akkor jelennek meg ezek az összegek, ha a kedvezményezettek elköltik a pénzt). 

A kormány korábban bejelentett célja, hogy a tavalyi 1,22 százalékos arányról 2020-ig a GDP 1,8 százalékát fordítsuk kutatás-fejleszésre. Orbán Viktor azt mondta, ennek érdekében 1200 milliárd forintot fognak költeni K+F-re. Az NKFIH szerint a cél elérése “a rendelkezésre álló pályázati forrásoktól, részben ezek ütemes felhasználásától függ”, és főleg az fontos, hogy a források 2019-2020-ban “jelentősen bővüljenek”.

(Fotó: AFP/Europress)

Állam Tech K+F költségvetés KSH kutatás-fejlesztés NKFIH Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Jandó Zoltán
2018. november 13. 14:42 Állam

Ott is vannak Európában halálutak, ahol kevésbé várnád

Kelet-Európában – és ez alól Magyarország sem kivétel – kevesebb személyi sérüléssel járó balesetben halnak meg jóval többen, mint nyugaton.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.