A tejek és tejtermékek drágulásának hátterében egyrészt nemzetközi tényezők állnak (nyerstej áremelkedése az aszály és a takarmány-áremelkedés miatt, csökkenő tejhozam), másrészt kiskereskedelmi árrésemelkedés is azonosítható, közölte a kormány, miután a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal egyeztetett.

• Az online árfigyelő rendszer további tejtermékekkel való bővítését is kilátásba helyezték.

Igen, de: az alábbi grafikon azt mutatja be, hogy a boltok kiskereskedelmi árrése a tejeknél és a trappista sajtnál 2023 tavasza óta érdemben nem változott. Az adatok az állami AKI Agrárközgazdasági Intézettől származnak.

• A trend ezen az időtávon egyértelműen csökkenő, kivéve a 2,8 százalékos UHT tejeket, mert azok ára a mesterséges torzítás, vagyis az árstop és a kötelező akciózás alól csak tavaly szabadult fel.
• Látványos, hogy a 2,8-as tejek erősen negatív értékekről indulnak, majd egyszerre helyükre ugranak, és onnantól már csak kis mértékben korrigálnak. (Az egyes termékek külön is böngészhetők a grafikonra kattintva.)

Számokban: a vásárlók alapvetően nem azért szembesülnek magasabb tejárakkal a boltokban, mert az üzletek arányaiban nagyobb hasznot tesznek a beszerzési árra, hanem azért, mert maga a beszerzési ár emelkedik.

• Az emelkedés üteme azonban nem nagy, 2023 tavaszán magasabb árak jellemezték a piacot.
• Ugyanez látszik a trappista sajtnál is:

Tágabb kontextus: a fenti grafikonok azt is jól mutatják, hogy a saját márkás és a gyártói márkás termékek beszerzési árában lényegében nincs nagy különbség, vagyis a saját márkás azért olcsóbb, mert kisebb rajta az árrés.

• A kormány közleménye megjegyzi, hogy „az árak alakulásának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a saját márkás és a gyártói márkás tejek és tejtermékek között jelentős eltérések vannak a kiskereskedelmi árrés tekintetében”.
• Ez azonban a modern kiskereskedelem egyik alapvetése, mindig a saját márkás termékek az olcsóbbak, akkor is, ha ugyanaz van a dobozban, mint a gyártói márkásoknál. Ebben semmilyen változás nem történt.
• A nagyobb boltláncok általában hosszabb távú szerződésekkel dolgoznak, amelyekben rögzítettek az árak, ettől eltérni csak erősen indokolt esetben lehet, így a hirtelen árváltozások általában nem jellemzőek.

Felülnézet: a nyerstej áremelkedése nemzetközi tényező, sok oka van, de egy olyan közvetett hatása is, amit a kormány közleménye nem említ meg: a magyar termelők is euróban követik az árakat.

• A magyar termelő nem adja olcsóbban a tejet a magyar vevőnek annál, mint amennyiért külföldre is eladhatja. Ha a forint gyengül, az euróban számolt nyerstejár pedig felfelé mozdul, akkor ez duplán emeli a végül forintban meghatározott fogyasztói árat.
• A helyzeten az Árfigyelő aligha fog segíteni, a forintnak kellene erősödnie, hogy a boltok megpróbálják letárgyalni az alacsonyabb beszerzési árakat, de ez nem lenne egyszerű, mert nem érdeke a levegőhöz alig jutó termelőknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk60 százalékkal kerül többe a korábban árstopos tej, és nincs még vége a drágulásnakA mesterségesen alacsony árú tejről gyorsan visszaálltak a vásárlók a tényleg olcsóbbra, de hamarosan újabb drágulási hullám jöhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat drágult a korábban hatósági áras tej, de mennyit keresnek rajta a boltok?A kormány felrótta a hirtelen áremelést a kötelező akciók megszüntetése után, ezért megnéztük, hogyan alakult két, eltérően szabályozott tej árrése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példájánA termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat áremelés árrés beszerzési ár élelmiszer-infláció infláció sajt tej trappista Olvasson tovább a kategóriában