Ingoványos talajra lép a kormány ha megszorongatja a gyógyszeripari ellátási láncot, mert könnyen ronthatja a lakossági hozzáférést is.
1400 milliárdot költ az állam gázra és áramra, gyakran még sincs éles verseny, így a központosított beszerzési rendszer nem tűnik túl gazdaságosnak.
A várakozásokat még mindig felülmúlja a drágulás üteme, de kormányzati parancsszóra vagy nyomásra a drogériák és a biztosítók is csökkentik áraikat.
Fontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
A kormány is látja, hogy megint főleg a kisboltokat hozta nehéz helyzetbe.
Bár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.
Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.