Hírlevél feliratkozás
Kabos Eszter
2022. november 12. 17:33 Adat, Vállalat

Van értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példáján

Az Agrárminisztérium egy 2013-as rendelet alapján minden héten összegyűjti néhány élelmiszerről, hogy hetente mennyit adtak el belőle a kiskereskedelmi láncok, illetve a termelők, milyen áron, és néhány terméknél még az az információ is fellelhető, hogy a kiskereskedelmi láncok mennyiért szerzik be és értékesítik az adott terméket.

A 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tejek esetében minden említett információ végigkövethető a Piaci Árinformációs Rendszerben (PÁIR). Ezek a termékek azért érdekesek, mert bár nagyon közeli helyettesítői egymásnak – a legtöbb fogyasztót valószínűleg nem nagyon érdekli, hogy melyiket veszi meg -, a 2,8 százalékos tej árát maximálta a kormány, az alacsonyabb zsírtartalmúét viszont nem, ezért azt érinti az utóbbi egy évben felpörgött élelmiszerár-infláció.

A PÁIR adataiból láthatjuk, hogy bár mindkét fajta tej felvásárlási ára 300-310 forint/liter körül mozog jelenleg, a fogyasztói árak eltávolodtak egymástól: míg a gyártói márkás 2,8 százalékos tej átlagára a 2021. október közepi szint alapján meghatározott 310 forint, addig a nem ársapkás tejé már az 500 forintot is meghaladta októberben. A kereskedelmi láncok az ársapkás tejet minden költséggel együtt már veszteséggel forgalmazzák, míg a 1,5 százalékos tejre ráteszik a szokásos kereskedelmi felárat – vagyis egy ideje annál már többet:

Ha megnézzük a két termék árrésének alakulását, a hatósági ár bevezetésének dátuma akkor is kitalálható lenne, ha nem tettük volna rá a grafikonra. És ez azt sugallja, hogy az ársapkás tejnél elbukott profitot részben igyekeznek a nem hatósági árasnál visszahozni a boltok.

Ezt megerősíti, ha megnézzük a 1,5 százalékos UHT tej termelői és a fogyasztói árának alakulását:

A PÁIR-ban a termelők és a kereskedelmi láncok bejelentései alapján az eladott, illetve a kiskereskedelmi láncok által felvásárolt termékek mennyisége is látszik. Az egy év alatt majdnem duplájára dráguló 1,5 százalékos tej heti értékesítése az elmúlt évben folyamatosan a heti 2-3 millió literes sávban mozog. Eközben a 2,8 százalékos tej értékesítése – ami 2017-2021 között heti 0,5-1,5 millió liter között mozgott –, folyamatosan nő, idén októberben volt olyan hét, hogy meghaladta a 3 millió litert. Ez a korábbi átlagértékesítéshez képest háromszoros, az egy évvel ezelőtti számokhoz képest pedig kétszeres növekedés.

Bár a 2,8 százalékos UHT tej többi termékhez viszonyított fogyasztói ára erősen csökkent, ez a mennyiségnövekedés a megszokottnál jóval nagyobb fogyasztói árrugalmasságot mutat. Az alapvető tejtermékeket árrugalmatlannak tartják a közgazdászok – vagyis elvileg az árától függetlenül nagyjából ugyanannyit vásárolnak belőle az emberek -, de ez most a magyar adatok szerint nincs így. Ez azt jelenti, hogy vagy eddig vásároltak tejből az igényeikhez képest túl keveset a magyarok – ami nem valószínű –, vagy ekkora számban jelentek meg az egyéb, például külföldi vagy továbbértékesítésre felvásárolók, vagy jelenleg más termékeket, például sajtot helyettesítenek tejjel.

Az utóbbihoz kapcsolódóan vannak olyan gazdasági elméletek, amelyek a hasonló jelenségeket a fogyasztók makrotápanyagok iránti viszonylagosan fix keresletével magyarázzák, vagyis azzal, hogy más proteinben gazdag termékek fogyasztását helyettesítik tejjel. Ennek igazságtartalmára utalhat, hogy a PÁIR adatai alapján tehéntúróból és sajtokból lényegesen kevesebbet értékesítenek a termelők, mint egy évvel ezelőtt. Igaz, a joghurt, a tejföl vagy a kefir értékesítése nem csökkent, sőt, a joghurté még meredeken nőtt is a magasabb tejértékesítés mellett, pedig ezen termékek fogyasztói ára is emelkedett az elmúlt évben.

Ehhez a keresletoldali változáshoz jön még hozzá az a kínálati oldali torzulás is, amiről a napokban Heiszler Gabriella, a SPAR vezérigazgatója nyilatkozott. Szerinte a trappista sajt ára azért duplázódhatott meg, mert a gyártók a folyótejbe tesznek (vagy hagynak) több tejzsírt, ahogy a 2,8 százalékos UHT tej kereslete megnő, ami csökkenti a sajtok kínálatát és drágítja azokat.

Összességében tehát a részben a hatósági ár miatt dráguló egyéb tejtermékek még nagyobb kereslethez vezethetnek az ársapkás tej esetén, nehezen követhető spirált okozva a magyar élelmiszer-gazdaságban. Ebből a szempontból is érdekes a kormány szerdai bejelentése, miszerint a burgonya és a tojás is hatósági áras lesz. A fentiek alapján egyrészt az várható, hogy mindkettőnek fellendül majd a fogyasztása, különösen a tojásé, amelynek árát majdnem meg kell felezniük a boltoknak, hogy visszatérjenek a szeptember végi árszintre.

Másrészt viszont, ha egy fogyasztó nem kizárólag árrögzített termékeket tesz a kosarába – és nehezen hihető, hogy valaki kizárólag ezen a nyolc terméken éljen -, jó eséllyel egyből elkezdi megfizetni az azoknál hatóságilag lemorzsolt kiskereskedelmi árrést. A termelők egyelőre jól járnak a változásokkal, ám ez csak addig marad fent, amíg a kereskedők úgy döntenek, hogy kiszolgálják a megnövekedett fogyasztói igényeket azon termékek esetén is, amin már veszteségük keletkezik.

Ebben a mozgásteret természetesen befolyásolja, hogy a kormány előírta, hogy a boltoknak legalább akkora készletet kell tartaniuk ezekből a termékekből, mint az árrögzítés előtti időszakban. Ám mint a 2,8 százalékos UHT tej esetében látszik, ezt felül is lehet múlni, talán a vásárlók becsalogatásának szándékával. (Inkább mennek be az emberek olyan üzletbe, ahol jobb esélyük van arra, hogy megtalálják a hatósági áras termékeket. Ha pedig már ott vannak, akkor vásárolnak mást is.)

Másrészt viszont – főleg a kisebb, független szereplőknél – akár a bolt bezárása is felmerülhet, ha nem sikerül más termékeknél kompenzálni az árstopos körnél elszenvedett veszteséget. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség tett is már erre utalást az utóbbi napokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tojás árának majdnem a felére kellene csökkennie az árstop miattAdataink szerint a tojás árstopja sokkal jobban fájhat a boltoknak, mint a burgonyáé, amely inkább a jelenlegi árszintet fagyasztja be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz utcán söpörték a pengőt, amikor ennél is magasabb volt az élelmiszer-inflációA Rákosi-korszak hatósági árainak bevezetésénél lehetett még hasonló ársokk, de a mostaninál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulás az elérhető adatok szerint a forint történetében nem volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtven százalék felett az élelmiszerek drágulása, és akkor még jóindulatúan számoltunkA saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat árrögzítés árstop élelmiszerárak infláció joghurt kefir sajt tej tejföl Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 10:52 Adat

Volt javulás, de még mindig korán halnak a magyarok

Tíz év alatt alig emelkedett a születéskor várható élettartam Magyarországon.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.