Váratlanul bezuhant a magyar mezőgazdaság termelékenysége
Eddig nem tapasztalt mértékben, 15,5 százalékkal csökkent 2024-ben a magyar mezőgazdaságnak egy európai szinten egységesen mért termelékenységi mutatója.
Románia (-16,8%) után a magyar volt a második legnagyobb csökkenés az egész unióban.
Tágabb kontextus: az Eurostat által 2015 óta közölt termelékenységi index annak az éves változását mutatja meg egységes módszertannal, hogy a szektor teljes bevétele hogyan aránylik a teljes időben foglalkoztatott egységnyi munkaerőhöz. Az indexnél figyelembe veszik az egyes országok eltérő éves inflációját is.
Számokban: a magyar index 2015-ben (2014-hez képest) rögtön kis mértékű csökkenéssel nyitott, de azóta egészen 2023-ig pozitív tartományban volt, akkor kis csökkenést ért el, idén azonban bezuhant.
Az uniós átlag 1,6 százalékkal nőtt, 2015-höz képest pedig az EU mezőgazdaságának termelékenységi átlaga 37 százalékkal javult.
Miért fontos ez? Korábbi tanulmányában a Magyar Nemzeti Bank bemutatta, hogy a 2021-23 közötti nagy élelmiszer-drágulás egyik kiváltó oka a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége, amely az EU-b belül csak Bulgáriáét előzi meg.
A mezőgazdaság termelékenységének romlása – különösen, ha tendenciaszerűvé válna – hasonló kockázatokkal jár, azaz végső soron drágább élelmiszerekben csapódhat le.
Ezek árszínvonala – szintén az MNB szerint – már elérte az uniós átlagot, miközben például a román és lengyel árszint továbbra is érdemben alacsonyabb.
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Szerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.