Drágult a fővárosi vonaljegy: az eddig 350 forintos jegy 2013 óta kerül ennyibe, és most kevesebb mint 30 százalékkal emelték fel az árát, 450 forintra. Az emelkedés mértéke nem éri el a 2013 és 2022 közötti összesített infláció értékét, ami mintegy 38 százalék – és ebbe nem számoltuk a 2023-as pénzromlást.

Egy tucat európai főváros egy utazásra szóló jegyárait összevetve csak Zágrábban, Bukarestben, és Pozsonyban olcsóbb ennél a vonaljegy, és ha a bérletárakat nézzük, amin most nem változtatott a BKK, az csak Bukarestben kerül kevesebbe.

(Frissítés/kiegészítés: mint több olvasónk felhívta rá a figyelmet, a jegyekkel kapcsolatos összehasonítást torzítja, hogy Budapesten kívül mindenhol időalapú jegy van, és azon belül tetszőleges alkalommal át lehet szállni, míg Budapesten csak a metróhálózaton belül van erre lehetőség.)

Csakhogy egészen más kép rajzolódik ki a tömegközlekedés költségeiről, ha az adott város nettó átlagfizetése szerint nézzük a jegy- és bérletárakat. Így ugyanis Budapest Berlinnel kerül egy kategóriába, ugyanis – hiába majdnem háromszoros az átlagfizetések közötti különbség – mindkét városban mintegy 950 vonaljegyet vásárolhatunk a nettó átlagfizetésből. ^*Mind a városi nettó átlagfizetések, mind a jegy- és bérletárak alapadatait a numbeo.com adatbázisából vettük. 

Ezzel szemben például Pozsonyban 1274, de Bécsben is 1151 jegyet lehet venni az átlagbérből. A koppenhágai, bécsi, bukaresti, zágrábi lakosoknak átlagosan a fizetésükből kisebb arányt kell vonaljegyre költeniük, ha felszállnak egy járatra, mint a budapestieknek.

A budapesti bérletár ugyanebben az összehasonlításban már kicsivel közelebb van középmezőnyhöz: a nettó átlagfizetésből mintegy 45 bérletet lehet venni, ez hasonlóan alakul Pozsonyban és Koppenhágában. Ugyanakkor Bécsben, Bukarestben és Berlinben is több bérletet lehet vásárolni az adott város átlagbéréből, mint Budapesten. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bkk buszjegy infláció tömegközlekedés Olvasson tovább a kategóriában