Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. április 17. 04:34 Adat

Többen szállnak buszra, ahol ellenzéki a polgármester, és lecserélték az állami Volánt

Az országos vasúti és buszközlekedésről gyakran esik szó, ahogy a fővárosi közösségi közlekedésről is, a vidéki városok helyi közlekedéséről viszont alig-alig lehet hallani, főként nem ezek összehasonlító elemzéséről. Pedig ezek hatékonyabb szervezése nagyon sokat tehetne azért, hogy jelentősen csökkenjen az autózás, ezáltal a károsanyag-kibocsátás.

Összességében a közösségi közlekedés utaskilométerben számított teljesítményének 74 százalékát a városközi buszos és vonatos forgalom adja, 20 százalékát a fővárosi helyi forgalom, a vidéki nagyvárosok helyi közlekedése a teljes utasforgalom 6 százaléka.

A kötött pályás közlekedés (villamos, vasút, troli, HÉV) adja az összes közösségi közlekedési teljesítmény 39 százalékát, a fővárosban 54 százalék az arány, a helyközi közlekedésben 37, a megyei jogú városokban azonban csak 10 százalék.

Igaz, ezek az adatok alapvetően még 2021-esek*A cikk írásakor a KSH-nál a 2021. IV. negyedév adatai még nem voltak elérhetőek. Ezért 2021-re az I-III. negyedévek alapján, a 2020-as IV. negyedév adatai alapján arányosítottuk a várható utasszámot., amikor a koronavírus-járvány a vidéki városokban is alaposan elvette az utasok kedvét a közösségi közlekedéstől. 2019-hez képest 2021-ben az utasok száma 38, az általuk megtett távolság pedig 39 százalékkal csökkent. Mindez még kicsit nagyobb visszaesés is, mint a fővárosban regisztrált 41 százalékos visszaesés.

Bár a megyei jogú városok átlaga nagyon közel áll a budapesti adatokhoz, elég nagy a szórás. (Az elemzésben a megyei jogú címet tavaly visszaszerző Baja és Esztergom nem szerepel.) Az alábbi térképen látható, hogy Tatabányán volt a járvány alatt a legkisebb visszaesés 13 százalékkal, míg a legnagyobb 72 százalékkal Hódmezővásárhelyen. Mindkét városban szolgáltatóváltás is kapcsolódott az eseményekhez.

Tatabányán a városi tulajdonú TBusz Tatabányai Közlekedési Kft. 2018-ban főként új buszokkal váltotta a korábbi elaggott flottát üzemeltető volán céget. Emellett a vidéki városok közül elsőként vezették be a mobiljegyet.

A magyarországi helyi közösségi közlekedés nagyon koncentrált: az alábbi térképen a körök mérete azt mutatja meg, hogy 2021 első három negyedévében mennyi utaskilométer volt a teljesítmény az egyes városokban, Budapest jól láthatóan kiemelkedik. A hazai közösségi közlekedés alapvetően a buszokra épül: a fővároson kívül Debrecenben és Szegeden közlekedik troli és villamos, míg Miskolcon az utóbbi van. Mindháromban a buszok aránya 75 százalék körül alakul, míg a fővárosban a HÉV-eket is beleértve*Ebben a fővároson kívül szakaszok is benne vannak, de az utasteljesítmény döntő többsége a fővároson belüli. Nem szerepel viszont az adatokban a városon belüli vasúti közösségi közlekedés értéke, ami csak a fővárosban érdemi, de itt is csak a teljesítmény néhány százaléka. ez csupán 46 százalék.

A Baja és Esztergom „előléptetése” előtt 23 megyei jogú városban 1,9 millióan laknak összesen, ami több, mint a főváros 1,7 milliós lélekszáma. A közösségi közlekedés teljesítménye mégis háromszor magasabb a fővárosban, mint a megyei jogú városokban. A vidéki városi közlekedésben 90 százalék a buszok aránya, még a helyközi közlekedésben is 63 százalék.

A fenti adatok arra utalnak, hogy jelentős tér lenne a vidéki villamos- és trolibuszhálózat növelésére. A hazánkhoz hasonló méretű Csehországban például nyolc városban működik villamos, Ausztriába pedig ötben. Az uniós csatlakozás után tervben volt Pécsen a villamosközlekedés felélesztése, illetve Győrben is terveztek ilyet, de azóta elsüllyedtek ezek az ötletek.

Két szolgáltató, kevés utas

Egyetlen városban épült új villamos: Hódmezővásárhelyen azonban a vasút-villamos (itthon is meghonosodott angol nevén tram-train) nem a helyi közlekedést segíti leginkább, hanem a szegedi ingázást.

A településen előremutató kezdeményezésbe kezdtek: a magyar városok közül egyik elsőként ingyenessé tették a közösségi közlekedést a helyi lakosoknak Márki-Zay Péter polgármestersége során 2021. március 1-jétől. A használatához az évente kétezer forintba kerülő városkártya kiváltására van szükség.

Nem is csoda, hogy korábban nem volt nagy kereslet a buszokra: csupán kétóránként jártak a volán üzemeltetésében. Egy új közbeszerzés keretében a Jovány Busz Kft. nyerte el az immár óránként induló járatok üzemeltetését – a feleslegesen nagy és drága, elaggott Ikarusok helyett midibuszokkal.

Három nap működés után a sejtések szerint politikai okok miatt a helyi kormányhivatal felfüggesztette a cég működési engedélylét, majd kijelölte az állami volántársaságot a buszok üzemeltetésére. A politikai motivációval kapcsolatos elméletet erősíti, hogy a kormányhivatal Csongrád-Csanád megyében nem akarta fogadni a céget az alkalmassági felülvizsgálatokra, amelyekkel kiválthatta volna újra a működési engedélyeket. Végül más megyében sikerült a cégnek megszereznie ezeket, azóta folyamatosan szolgáltatnak – mondták el kérdésünkre a hódmezővásárhelyi városházán. Három hónap után térhetett vissza az eredeti szolgáltató.

Annyira zavaros a helyzet, hogy az önkormányzat szerint nincsen szerződése a Volánbusszal, a cég szerint viszont ráutaló magatartással elfogadták azt – és tovább szolgáltat. A helyzetet első fokon a szegedi törvényszék is helyben hagyta tavaly januárban, és a pereskedés még mindig tart. Így most két helyi buszos szolgáltatás is működik – az egyik ingyenes, a másik fizetős.

Így azonban a KSH-nak csak a Volánbusz szolgáltat adatokat, hiszen az tekintik szolgáltatónak. Mivel az önkormányzat sem tudott adatokat biztosítani, így csak sejthetjük, hogy a hivatalos statisztikákból látható utasszám-visszaesés mögött annyi áll, hogy a fizetős helyett az ingyenes szolgáltatásra váltott a többség.

Több autó, kevesebb utas

A vidéki városok mindegyikében jóval kevesebb közösségi közlekedéssel megtett utazás jut, mint Budapesten. Összességében harmadával többet közlekednek a fővárosiak tömegközlekedéssel egy lakosra vetítve.

Az alábbi ábra az egy főre jutó közösségi közlekedési teljesítményt mutatja. Jól látható, hogy a vidéki városokban a méretükhöz képest is igen alacsony a közösségi közlekedés teljesítménye a fővárossal összevetve, tehát bőven lenne fejlesztési lehetőség.

Látszik, hogy a méretkülönbségeket figyelembe véve is nagyon vegyes képet mutatnak a vidéki városok közösségi közlekedési rendszerei.

Miskolcon, Pécsen és Tatabányán közlekednek a legtöbben közösségi közlekedéssel.

Miskolc első helye talán nem meglepetés, hiszen a borsodi megyeszékhelyen a buszok mellett villamos is közlekedik. A hosszúkásan elnyúló település szerkezete miatt sokaknak könnyen megközelíthető a villamosvonal, ezért is népszerű lehet.

Az már talán meglepőbb, hogy lakosságarányosan Tatabánya és Pécs fért fel még a dobogóra, hiszen ezen városokban busz közlekedik csak. Mindkét városban saját szolgáltató van már hosszabb ideje a volán helyett. (Ez Pécsen igen sok konfliktussal és botránnyal kapcsolódott össze a Tüke-Busz esetében.)

A negyedik és ötödik helyen Szeged és Debrecen áll, ahol a villamos mellett még kiterjedt trolihálózat is működik.

Érdemes a fenti adatokat a személygépkocsik számának növekedésével összevetni. Jól látható, hogy a legtöbbet tömegközlekedő miskolciaknak van a legkevesebb autójuk, míg a kiemelkedően sok autóval ellátott Érden alig tömegközlekednek. Kivételek is akadnak: Hódmezővásárhelyen van a második legkevesebb autó lakosságarányosan – mégsem buszoznak sokat. Székesfehérváron a kimagasló motorizáció ellenére sem használják az átlagosnál kevésbé a buszokat.

Mindez rámutat, hogy nagyon nem mindegy, kikre bízzák a városok a közösségi közlekedésüket, és azt milyen minőségben működtetik. Ezt támasztják alá az adatok is: a motorizáció és az egy lakosra jutó közösségi közlekedésen megtett utak hossza között -0,47 a korrelációs összefüggés*Statisztikailag két változó közötti összefüggés a korreláció. Ez egy 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű szám, ami azt mutatja meg, hogy a két változó mennyire függ lineárisan egymástól. Amikor a korreláció nullához közelít, akkor a két tényező nem függ egymástól, amikor pedig az 1 felé, akkor teljesen együtt mozognak. Akkor beszélhetünk erős kapcsolatról, ha 0,7 feletti az érték, 0,2 alatt pedig elhanyagolható a kapcsolat.
. Tehát ha nő az autók száma, csökken a buszos és villamosos utak száma, de csak körülbelül 50 százalékban.

Ennél erősebb hatást lehet mérni, ha azt vizsgáljuk, hogy ki a szolgáltató: amikor ez nem a Volánbusz, akkor 0,58 a korrelációs együttható értéke.

Ahol lecserélték külső vagy saját szolgáltatóra a Volánbuszt a helyi közlekedésben, ott a többi városhoz mérten magasabb a buszos utazások száma.

Azt is megvizsgáltuk a 2021-es adatok alapján, hogy a városok mérete alapján lineáris modellszámítással mi lenne az elvárható utasforgalom.

Ahol a Volánbusz volt a szolgáltató a megyei jogú városokban, a lakosságszámtól függő átlagosnál 14 százalékkal volt kisebb az utasforgalom, ahol más szolgáltatót választottak, ott 20 százalékkal volt magasabb. Igaz, ez nem feltétlenül a Volánbusz hibája: lehet, hogy azok a városok, akik versenyt hirdettek, saját céget alapítottak, már eleve sokkal jobban törődtek a helyi közösségi közlekedéssel. Jobb a hálózatuk, menetrendjük, odafigyelnek a népszerűsítésre.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a polgármester pártállása menyire számít: 

ahol fideszes a polgármester, ott 14 százalékkal kisebb az átlagosnál a település méretéhez mérten a közösségi közlekedés teljesítmény, míg ha ellenzéki, akkor 16 százalékkal magasabb.

Természetesen lehetséges, hogy egyéb körülmények is közrejátszanak, de leginkább az állhat a háttérben, hogy a közösségi közlekedésre jobban odafigyelő településeken szánják rá magukat arra, hogy közszolgáltatót cseréljenek. Ennek a folyamatnak pedig része a flotta megújítása. Erre egyébként már a Volánbusz is reagált, az utóbbi évek beszerzéseinek köszönhetően a vállalat járműveinek átlagéletkora több évvel csökkent.

Nagy különbségek a költségekben is

Kíváncsiak voltunk, mennyit költenek az egyes települések a közösségi közlekedésre. Megkerestük az összes megyei jogú várost, és elkértük közérdekű adatként a legfontosabb közösségi közlekedésre vonatkozó adatokat. Érd, Miskolc és Salgótarján önkormányzatai néhány napon belül megküldték a válaszokat. A 13 fideszes vezetésű megyei jogú városból csak hat küldött válaszokat. Az ellenzéki 10 település közül csak egy nem válaszolt.

Mivel a települések közel fele nem adott meg adatokat arról, hogy mennyit költött a közösségi közlekedés finanszírozására, ezért az éves önkormányzati beszámolók alapján pótoltuk az adatokat, 2019-ből. Ez alapján Szegeden, Miskolcon és Pécsen költöttek az önkormányzatok a legtöbbet a helyi közösségi közlekedésre. Az összesen 20 milliárd forintos kiadás azonban nem igazán jelentős. A Fővárosi Önkormányzat közel 90 milliárdot kellett hogy tegyen a BKK működésébe.

Egy lakosra vetítve is nagyok a különbségek a városok között: Érden 600, Veszprémben 28 ezer forintot tesz ki egy lakosra vetítve az önkormányzat finanszírozása.

Az alábbi grafikonon azt is láthatjuk, hogy utaskilométerre vetítve hol van szükség a legtöbb és a legkevesebb támogatásra. Ahol kevesen használják a helyi közlekedést, ott arányaiban a legdrágább az önkormányzatoknak.

A Volánbusz és a más szolgáltatók*Szeged esetében a buszközlekedést a volán üzemelteti, a villamos és a troli tartozik az önkormányzathoz, de ezt adatok híján nem lehetett megbontani. közti különbséget is jól szemlélteti az ábra: 2019-ben a volán által kiszolgált településeken 9,3 forint támogatásra volt szükség ezer utaskilométer teljesítményhez, ahol önkormányzati vagy magán szolgáltató működött, csak 5,5-re.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Budapesten lerohad, az elővárosi közlekedés 1200 milliárdból újulhat megHiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat autóbusz közösségi közlekedés megyei jogú város megyeszékhelyek Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Vámosi Ágoston
2025. április 4. 11:21 Adat, Vállalat

Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?

Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.

Jandó Zoltán
2025. április 3. 10:11 Adat

Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.

Torontáli Zoltán
2025. április 2. 11:12 Adat, Pénz

Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány

Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Tovább olvasom

Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.

Tovább olvasom

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Tovább olvasom