Február első napja óta, amikor a kormány hét élelmiszerre vonatkozó árstop-rendelete életbe lépett, sokat lehetett olvasni arról, hogy januárhoz képest ezek a termékek mennyire lettek olcsóbbak. A G7 épp két éve, 2020. január végén indította el a saját fogyasztói kosarát, amely 42 termékből áll. Minden hónap utolsó napján a saját módszertanunk^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással. szerint vesszük fel az adatokat, így mi most azt is be tudjuk mutatni, hogy az Aldiban és a Lidlben ebben a termékkörben mely élelmiszerek voltak azok, amelyek a tavaly begyűrűző magas élelmiszerinfláció ellenére is stabilak maradtak. (Az árstop hatását viszont majd csak március elején tudjuk megítélni, a február végi adatfelvétel után.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA farhát árbefagyasztása valójában 2022 rezsicsökkentéseÉpp a mától hatósági áras termékeken követhető leginkább végig, hogyan jut el az energiaárak emelkedése a pénztárcánkig, a rezsicsökkentés ellenére is.

A legérdekesebb termék ebből a szempontból a (piros) krumpli, amelyet sokan hiányoltak az ármaximált körből, azzal érvelve, hogy a KSH adatai szerint az ára rendesen emelkedett, és a magyar étkezési szokások miatt kulcsfontosságú zöldség. Adatainkból azonban kiderül, hogy a legolcsóbb piros burgonya egy kilóra vetített ára 2021. január végén az Aldiban és a Lidlben is 249 forint volt, idén január végén azonban csak 219. (A kiszerelés viszont lehet különböző, azaz előfordulhat, hogy a kedvezőbb árat csak nagyobb mennyiség vásárlásával lehet érvényesíteni). Ez évi 12 százalékos krumplidefláció (de hangsúlyozzuk, ez csak a két diszkontban, a mi módszertanunk szerint igaz).

A legnagyobb árzuhanást azonban nem is a burgonya, hanem a narancs produkálta. A Lidlben tavaly 399 forint volt kilója, most 279-ért megvehető volt, ez 38 százalékos áresés (az Aldiban viszont 20 százalékos drágulásban volt a gyümölcs). Fordított eset is akad: az Aldiban a fehérrépa kilója most 100 forinttal olcsóbb, mint egy éve, ez 20 százalékos csökkenés, eközben a Lidlben 8 százalékos volt a zöldség drágulása.

A kígyóuborka az Aldiban egy év alatt 13, a Lidlben 7 százalékkal lett olcsóbb, és a Coca-Cola literjéhez is jóval olcsóbban lehet most hozzájutni, sorrendben 18, illetve 6 százalékkal.

Van jó pár olyan termék is, amely meglepően stabilan áll az inflációs környezetben, a banán kilója tavaly is és most is 479 forint volt mindkét üzletben, a sárgarépa és a vöröshagyma kilója tapodtat sem moccant a 289 forintról. A sertéspárizsiról pedig már korábban is ódákat zengtünk: nagyon meglepő, hogy az általános húsdrágulás közepette a diszkont áruházakban két éve mindig meg lehet 858 forintért kapni a kilóját. Igaz, a fasírt alapja, vagyis a sertés darált hús kilója is csak 3 százalékkal mozdult el felfelé egy év alatt.

Adataink jól mutatják, hogy a kormány miért pánikolt az étolajnál: a két diszkontban egyaránt 460-ról 640 forintra drágult a napraforgóolaj legolcsóbban hozzáférhető literje, ez majdnem 40 százalékos infláció egyetlen év alatt. Az árstopba bekerülő 2,8-as UHT tejnél adataink szerint 24 százalékos volt az éves emelkedés (209 forintról 259-re), csirkemellben viszont nem mértünk drámai drágulást (az Aldiban 14, a Lidlben 4 százalékos volt az árstop nélküli éves növekedés).

A teljes, 42 termékből álló fogyasztói kosár (amelynek összetétele a zárójel előtti csillagra kattintva nyitható meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg) összköltségét persze a fenti termékek nem tudták érdemben befolyásolni, általánosságban tehát nagyon is jól látszik a jelentős mértékű élelmiszerinfláció.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzerinted is legalább 20 százalékos az infláció? Felmérésünk szerint nem vagy egyedülA Reacty Digitallal együtt készült reprezentatív felmérésünk szerint a felnőtt lakosság átlagosan 26 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a KSH 7,4 százalékos adatával.

2021. január végén az Aldiban még 16 555 forintot fizettünk azért, ami most 18 248 forintba került,

vagyis egy év alatt 10,2 százalékkal lett drágább a bevásárlásunk.

A Lidlben ugyanez tavaly 15 723, idén pedig 17 951 forint volt,

azaz itt 14,2 százalékos volt az általunk mért (nem hivatalos, szubjektív összetételű) áremelkedés.

A jövő hónaptól kezdve két további boltlánc, a Penny Market és a Tesco éves összehasonlítású adatait is közölni tudjuk majd, mert 2021. február vége óta ezeket is monitorozzuk (ugyanazt a fogyasztói kosarat ugyanazzal a módszerrel ott is levásároljuk). Egyelőre azonban csak két érdekesség látszik a január végi (nem éves alapú) összehasonlításnál:

1. Egy év alatt ez az első alkalom, hogy a négy áruház közül a Penny Market bizonyult nálunk a legolcsóbbnak. A Penny eddig csak pár alkalommal volt (a mi nem hivatalos kosarunk szerint) olcsóbb az Aldinál, a Lidlt csak megközelíteni tudta, január végén azonban mindkettőt verte olcsóságban.
2. A Tesco ezúttal meglepő mértékben drágábbnak bizonyult a diszkontoknál. Nem mernénk rá fogadni, hogy ez így is marad, hiszen a hipermarket az elmúlt egy évben méréseink szerint egyáltalán nem volt ilyen mértékben drágább, mint a három diszkont, de a január végi „pillanatfelvétel” ezt mutatta.

A bevásárlás összköltségét szokás szerint hónapokra lebontva az alábbi összehasonlító grafikonon mutatjuk be:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobniOlyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi árcsökkenés árstop élelmiszer infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában