Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

Kifejezetten erős hónapot zárt júliusban a magyar építőipar. A statisztikai hivatal ma közzétett adatai szerint a hetedik hónapban közel negyedével volt több mennyiségben (volumenben) a termelés, mint egy esztendővel korábban, ez pedig két éve a második legnagyobb mértékű növekedés.

Termelési értékben azonban még ennél is sokkal nagyobb volt a bővülés. Miközben tavaly júliusban ez egy hajszállal 336 milliárd forint alatt maradt, most a 464 milliárdot is meghaladta, ami 38 százalékos gyarapodás.

A két szám közötti különbség az árak változásából adódik, hiszen a volumenindex pont azt mutatja meg, hogy az egy évvel korábbi áron számolva mennyivel nőtt a termelés. Így a KSH adataiból az is könnyedén kiszámolható, hogy mekkora volt a drágulás az építőiparban, és ha ezt megtesszük, kiderül, hogy nagyobb mértékű, mint bármikor az elmúlt 20 évben. Utoljára 2001 elején volt hasonló mértékű áremelkedés.

A lakosságot jobban érintő épületépítéseknél ráadásul még nagyobb volt a drágulás. Ebben a szegmensben júliusban hetedével kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ami szintén két évtizedes rekordnak számít.

Az építőanyagok árának emelkedésével korábban több cikkben is foglalkoztunk. A drágulást alapvetően olyan globális folyamatok okozzák, amelyek a járványra, illetve az amiatt bevezetett lezárásokra vezethetőek vissza. A fa például azért drágult, mert a nyugati országokban – és különösen az Egyesült Államokban – a várakozásokkal ellentétben a pandémia felpörgette az építőipart, ez pedig általános fahiányhoz vezetett. Méghozzá olyan mértékben, hogy a nyugat-európai országok és az USA lényegében elszívták a fát a régiónkból is, így tavasszal az alapvetően exportból beszerző magyar kereskedők sem tudtak normális mennyiségben fát szerezni, ami pedig mégis beérkezett, az méregdrága volt. Az acélpiacon a megugró kínai kereslet hajtotta fel az árakat, a szigetelőanyagoknál pedig a vegyipar – nagyrészt szintén a járványra visszavezethető – problémái.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.

A kormányzatot kifejezetten érzékenyen érintette az építőipari anyagok drágulása, mert az jelentős részben elvitte a családoknak biztosított, legfeljebb 3 millió forintos felújítási támogatást. Az elszálló árak ellen személyesen Orbán Viktor hirdetett harcot, és az állami szervek mindent meg is tettek, hogy a kormányfő elvárásainak megfeleljenek.

A gond csak az volt, hogy a fent említett globális folyamatokat Magyarországról nem egyszerű érdemben befolyásolni. Ennek ellenére az intézkedések valószínűleg nem voltak teljesen hatástalanok, a betonacél esetében például valószínűleg részben ezeknek köszönhetően szűnt meg a hiány. Más kérdés, hogy ez kevésbé a lakosságnak segített, hiszen acélt nagy mennyiségben a nagyobb beruházásokhoz használnak, azaz a siker fő haszonélvezői – a nem ritkán kormányközeli – építőipari cégek lehettek.

Ezzel párhuzamosan azonban a világpiaci folyamatok is kedvező fordulatot vettek, így az elmúlt hetekben az itthoni intézkedésektől függetlenül is javult a helyzet. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyan az árak nagyon látványosan még nem indultak el lefelé, de némi árcsökkenés már látható, ráadásul a korábbi hiánytermékekből is nagyobb mennyiség jut a piacra. Ez alapján könnyen lehet, hogy a most közölt júliusi adattal érte el a csúcsot az építőipari drágulás, és ennél jelentősen magasabb ágazati inflációs adat már nem érkezik a következő hónapokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabbTeljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

Adat állami támogatás áremelkedés építőanyag építőipar infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 10. 12:38 Adat

Az európaiak 81 százaléka a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós kifizetéseket

Magyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 9. 18:00 Adat, Vállalat

Menteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miatt

Nagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.

Fontos

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.