Tavaly január óta minden hónap utolsó napján virtuálisan megvásárolunk 42 alapvető élelmiszerterméket az Aldiban és a Lidlben, idén februártól pedig a kört a Penny Markettel és a Tescóval is bővítettük. Ez a G7 szubjektív (statisztikailag nem reprezentatív) fogyasztói kosara, amellyel egyrészt az a célunk, hogy a boltláncok közötti áreltéréseket monitorozzuk, másrészt az élelmiszer-inflációt (vagy deflációt) követjük – a saját szempontjaink szerint.

Bevásárlókosarunk tartalma a mondat végén lévő csillagra kattintva jelenik meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg. A módszertanunk pedig ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva olvasható^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

Egy évvel azután, hogy a mérést elkezdtük, vagyis idén január végén azt állapítottuk meg, hogy tapasztalataink szerint az Aldi és a Lidl árszintjében lényegi különbség nincs, a szezonális ingadozások, de még a járvány hatására sem. Erre utalt, hogy 42 terméket tartalmazó, egyedileg súlyozott kosarunk összesített költsége egész évben (2020. január és 2021. január között) sosem mozdult el lényegesen a 16 ezer forint körüli (+/- 5 százalék) „középértéktől”.

2021. március 31-én azonban még az elmúlt 14 hónapot nézve is meglehetősen meglepő együttállást tapasztaltunk. Ekkor már mindhárom diszkontláncot (Aldi, Lidl és Penny Market) vizsgálva adataink azt mutatták, hogy

a 42 termékből 18 ára mind a három láncban forintra megegyezik, további 7 termék ára pedig csak egészen minimális eltérést mutat, vagyis összesen 25 termék esetében volt tökéletesen mindegy, hogy melyik boltban vettük volna meg.

Vagyis durván 60 százalékos egyezőséget találtunk a három diszkontlánc között.

Mielőtt rátérnénk a bevásárlás konkrét áraira, szokás szerint érdemes abc-sorrendben végigvenni, hogy konkrétan az üzletek között az egyes termékeknél mekkora árkülönbséget találtunk.

Az első ábra az Aldi és a Lidl közötti különbségeket mutatja meg.

Az ábra közepén lévő nagy fehér szakasz látványosan jelzi, hogy mennyire együtt mozog a két diszkontlánc árazása a termékek többségénél.

A második ábrán az Aldi és a Penny Market közötti eltérések láthatóak.

Ebben az összehasonlításban is elég kevés olyan termék akad, amelynek érdemben eltérő ára lenne, ráadásul az eltérések egyik véglete a só, amely a fogyasztói kosár összetételében egy kifejezetten olcsó termék. A kosárérték végösszegét tehát ez az eltérés gyakorlatilag meg sem mozdítja, szerepe cikkünk szempontjából nem lényeges.

Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az Aldiban azért tűnik viszonylag drágának a só, mert ott nincs meg a jódozatlan verziója, a másik két diszkontban viszont mindig kapni jód nélküli sót, jóval olcsóbban. Mi ezt (egyelőre) nem tekintjük kétféle terméknek, abból kiindulva, hogy talán az árérzékeny vásárlók sem tekintik annak, amikor a polc előtt állnak.

Harmadik ábránk az Aldit veti össze a Tescóval.

Ismét a só kerül előtérbe, hiszen látszik, hogy a Tescóban nem találtunk a diszkontokhoz képest olcsó sót, de ez itt sem mozdítja el a kosárértéket érdemben. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy összehasonlításunk egyetlen nem diszkont tagja a Tesco, amely más üzleti modellben működik, részben más lehet a célközönsége, és teljesen más vásárlási körülményeket és áruválasztékot biztosít.

Mivel mi igyekeztünk „szabványos” alapélelmiszereket tenni a kosarunkba, vállalhatónak tartjuk az összehasonlítást, a hipermarket egyfajta külső viszonyítási alapként szolgál, mert ahogy az jól látható, a diszkontok saját világa egyébként meglehetősen uniformizált.

A negyedik ábra abban segít, ha valaki a Lidl és a Penny Market között szeretne választani.

Látszik az adatokon, hogy a Lidl jelenleg jobban különbözik a Penny Markettől, mint az Alditól, vagyis összességében a három diszkontnál pillanatnyilag az Aldi és a Lidl mozog nagyon együtt, kettejük között általában nincs sok értelme válogatni, ellenben a Penny Marketben több olyan terméket lehet kifogni, amely a másik kettőnél éppen drágább vagy olcsóbb.

Ötödik ábránk a Lidlt szembesíti a tőle eltérő üzleti modellben dolgozó Tescóval.

Az általunk vizsgált négy bolt közül ebben a párosításban látszik a legtöbb eltérés. A kiugró sóáraktól ismét eltekinthetünk, de a Tescóban egyelőre nem találtuk meg a jövő egyik legfontosabb alaptermékének, a zabitalnak azt az olcsóbb változatát, amelyet a diszkontok már régóta tartanak a polcaikon (bár kétségtelen, hogy nem ez ma egy élelmiszerlánc kulcsfontosságú árucikke). Emellett továbbra is érdemes megfigyelni, hogy jó pár esetben a hipermarket alá tud menni a diszkontoknak árban, például olyan fontos termékeknél is, mint a csirkemell vagy a banán.

Érdekesség, hogy a banán ára az Aldiban és a Lidlben éppen egy éve emelkedett 449 forintról 479 forintra, és azóta bebetonozva ott áll. A Penny Marketben is ezt a kőbe vésett banánárat látjuk, a Tesco azonban máshonnan vásárolhat, mert ott 429 forint a jelenlegi alap.

Végül az alábbi ábra mutatja a Penny Market és a Tesco közötti eltéréseket.

Fontos szempont a fenti eltérések számolásához, hogy (amint azt a módszertanban jeleztük is) a kosárba mindig az akció nélkül számolt áron tesszük be a termékeket. Az általunk tapasztalt sok egybeesés tehát mindig erre vonatkozik, mert mi hosszabb távon figyeljük az általános trendeket, amit egy-egy nagy leárazás könnyen félrevinne.

A pénztárca szempontjából lényeges kérdés, hogy mennyit fizettünk volna összesen a kosarunk után az egyes boltokban, ezt szokás szerint az alábbi ábrán mutatjuk be.

A Penny Market és a Tesco a mi szubjektív kosarunkban egy hónap alatt 6,4, illetve 3,2 százalékkal olcsóbb lett, az Aldi 1,8 százalékot mozgott lefelé, a Lidl pedig 1 százalékot drágult, de egy 16 ezer forint feletti összértékű kosárnál a két utóbbi elenyésző tétel. A Lidl csak egy hajszállal olcsóbb (nálunk), mint hasonló modellben dolgozó két legfőbb versenytársa.

A három diszkont között a legnagyobb összesített árkülönbség mindössze 1,7 százalék jelenleg, amely a mi esetünkben 280 forint,

és ez már olyan kis összeg, ami egy heti nagybevásárlásnál nem nagyon vehető észre.

Az Aldi és a Lidl együttes átlagából számolt kosárérték egyébként egy év alatt (azaz 2020. március 31. és 2021. március 31. között) 6,3 százalékos csökkenést mutat. (A Penny Marketben és a Tescóban majd csak 2022-től tudunk hasonlót számolni).

Egy hónappal ezelőtt, februárban mi 4,5 százalékos diszkont élelmiszer-deflációt mértünk, míg a Központi Statisztikai Hivatal azóta megjelent reprezentatív adatai 3,4 százalékos inflációt mutattak.

(Kiegészítés: cikkünk megjelenésének napján adta ki a KSH a márciusra vonatkozó adatait, és e szerint a hivatalos élelmiszer infláció éves szinten 2,7 százalék volt (az általunk mért 6,3 százalékos deflációval szemben.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeeresztettük az Aldi-Lidl-Penny hármast a Tescóval, ez lett belőleFogyasztói kosarunkkal túlléptünk a szokásos Aldi-Lidl pároson, és elkezdtük összehasonlítani az áraikat a Penny Markettel és a Tescóval is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi árösszehasonlítás élelmiszer fogyasztói kosár kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában