Tavaly szeptemberben és októberben több mint 18 ezer embernek bírálták el kedvezően az öregségi nyugdíjra vonatkozó kérelmét, azaz gyakorlatilag a korhatár vagy a negyvenéves munkaviszony elérése miatt ennyien mentek nyugdíjba. A statisztikai hivatal adatai szerint ez közel egyéves csúcsnak számít, 2020-ban volt olyan hónap, amikor a négyezret sem érte el ez a szám.

Az elég jelentős ingadozás nem egyedi, évek óta megfigyelhető folyamat, a magyarázata pedig a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése. A korhatárt 2014 és 2022 között hat lépésben növelik 62-ről 65 évre. Az 1952 előtt születettek még 62 évesen kérvényezhették a nyugdíjazásukat, ettől kezdve azonban a születési évszám emelkedése évente további fél évvel tolja ki a korhatárt.

Mindez azt jelenti, hogy 2014 óta minden harmadik félévben elvileg senki nem érheti el a nyugdíjkorhatárt. Így volt ez most is: akik 1955-ben születtek, azok 2019-ben mehettek nyugdíjba, az 1956-ban születettek azonban legkorábban 2020 júliusában. Ez alól kizárólag azok a nők jelentenek kivételt, akik nem a nyugdíjkorhatár elérése, hanem a 40 munkában töltött évük alapján kérvényezik a nyugdíjazásukat. Extrém esetben azonban így is előfordulhatott, hogy két ember ugyan csak egy nap különbséggel látta meg a napvilágot, de a nyugdíjazásuk között mégis több mint fél év telt el.

Mindez azt jelenti, hogy tavaly az első félévben – a 40 évet ledolgozott nőkön kívül – kizárólag azok folyamodhattak nyugdíjért, akik már 2020 előtt is jogosultak lettek volna erre, csak valamiért^*Például mert szerettek volna még tovább dolgozni. nem tették. Ennek megfelelően az új öregségi nyugdíj-megállapítások a KSH adatai szerint a korábbi felére-harmadára estek vissza. Ha pedig eltekintünk a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjtól, akkor ez az arány inkább 70-80 százalék.

A KSH adatai alapján azonban a visszaesés véletlenül sem akkor jött, amikorra várhattuk volna. Januárban még kifejezetten sok pozitív elbírálás történt, a mélypont pedig a második negyedévben volt. Ugyanez történt a második féléves felfutáskor is: bár júliusban elvileg már kérhették a nyugdíjazásukat az 1956 elején születettek, a hatóság életkor alapján mégis ebben a hónapban állította ki a legkevesebb megállapító határozatot. Ez ráadásul egyáltalán nem egyedi: az elmúlt éveket folyamatosan végigkísérte ez az egy-két hónapos eltolódás.

A magyarázat, hogy a statisztikai hivatal nem a nyugdíj kérelmezése, hanem annak megállapítása alapján állítja össze az adatsorát. A KSH adatai tehát azt is megmutatják, hogy a friss nyugdíjasoknak legalább egy-két hónapot kell várniuk arra, hogy jóváhagyják az igényüket. Ez még nem az első nyugdíj elutalását jelenti, csak a határozat kiállítását.

Nem csak a fenti adatsor mutatja egyébként, hogy nem új jelenségről van szó. A 24.hu 2018 elején írt arról olvasói megkeresés alapján, hogy bár az ügyintézési idő 30 nap, de ebbe nem számít bele egyebek mellett a hiánypótlás ideje. A lap kérdésére a Magyar Államkincstár is elismerte, hogy egyes esetekben a nyugdíjmegállapítási folyamat elhúzódhat. Ha megvan a határozat, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 13 napon belül kell elküldenie az első nyugdíjat, ebben az államkincstár szerint nincs csúszás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2018 volt az az év, amikor elkezdtek lecsúszni a nyugdíjasokMost már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.

Adat nyugdíj nyugdíjasok nyugdíjkorhatár Olvasson tovább a kategóriában