Jóval többet költünk élelmiszerre, mint amennyivel többet vásárolunk belőle
Idén márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 408,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszerüzletekben. Ez majdnem 21 százalékkal több, mint a 2019 márciusi adat, ami érthető is, hiszen ekkor zajlott le a korlátozások miatti pánikvásárlások nagy hulláma. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi volt a megvásárolt élelmiszerek mennyiségének növekedése ugyanezen időszak alatt, akkor jóval kisebb számot kapunk: 14,8 százalékot.
A két adat között durván 6 százalékpont különbség van, vagyis ez az a “többlet”, amit önmagában a volumen növekedése nem magyaráz meg. A különbségnek két fő egyszerű, logikus oka lehet: nyilvánvalóan számolni kell az élelmiszer inflációval, másrészt az is megdobhatja a vásárlók kosarának értékét, ha annak összetétele az egyébként is drágább termékek felé mozdul el.
Az idei március (és egyébként már a február is) természetesen kivételes hónap volt, elég nagy növekedéssel. A nagy felhalmozás után áprilisban már alig vásároltunk (mennyiségben) többet, mint 2019 áprilisában, júniusban pedig egyenesen negatívba fordult a mutató. Júliustól októberig éves összehasonlításban szinte stagnált ez a mennyiségi adat, vagyis nagyjából ugyanannyi élelmiszert vásároltak az emberek, mint tavaly nyár végén és ősszel.
A számok között azonban van egy feltűnően stabil arány. Bármelyik hónapot nézzük ugyanis idén, akár a kivételes tavaszt, vagy a több szempontból nem kevésbé kivételes őszt,
a mennyiség hullámzása ellenére a volumen és az érték közötti különbség mindig 5-6 százalék között volt.
Hiába vettünk júliusban 1,4 százalékkal kevesebb árut az élelmiszerboltokban, mint tavaly, a pénztárnál összességében 3,6 százalékkal többet fizettünk, vagyis a kettő különbözete 5 százalék. Ugyanígy hiába vásároltunk például februárban 11,1 százalékkal több árut, a kasszánál mégis 16,7 százalékkal több pénzt hagytunk ott, és ez 5,6 százalékos különbség.
Bármelyik hónap adatait nézzük, ez a mutató a járvány ellenére is rendkívül stabilan áll idén.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
