Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 3. 12:50 Adat

Jóval többet költünk élelmiszerre, mint amennyivel többet vásárolunk belőle

Idén márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 408,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszerüzletekben. Ez majdnem 21 százalékkal több, mint a 2019 márciusi adat, ami érthető is, hiszen ekkor zajlott le a korlátozások miatti pánikvásárlások nagy hulláma. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi volt a megvásárolt élelmiszerek mennyiségének növekedése ugyanezen időszak alatt, akkor jóval kisebb számot kapunk: 14,8 százalékot.

A két adat között durván 6 százalékpont különbség van, vagyis ez az a “többlet”, amit önmagában a volumen növekedése nem magyaráz meg. A különbségnek két fő egyszerű, logikus oka lehet: nyilvánvalóan számolni kell az élelmiszer inflációval, másrészt az is megdobhatja a vásárlók kosarának értékét, ha annak összetétele az egyébként is drágább termékek felé mozdul el.

Az idei március (és egyébként már a február is) természetesen kivételes hónap volt, elég nagy növekedéssel. A nagy felhalmozás után áprilisban már alig vásároltunk (mennyiségben) többet, mint 2019 áprilisában, júniusban pedig egyenesen negatívba fordult a mutató. Júliustól októberig éves összehasonlításban szinte stagnált ez a mennyiségi adat, vagyis nagyjából ugyanannyi élelmiszert vásároltak az emberek, mint tavaly nyár végén és ősszel.

A számok között azonban van egy feltűnően stabil arány. Bármelyik hónapot nézzük ugyanis idén, akár a kivételes tavaszt, vagy a több szempontból nem kevésbé kivételes őszt,

a mennyiség hullámzása ellenére a volumen és az érték közötti különbség mindig 5-6 százalék között volt.

Hiába vettünk júliusban 1,4 százalékkal kevesebb árut az élelmiszerboltokban, mint tavaly, a pénztárnál összességében 3,6 százalékkal többet fizettünk, vagyis a kettő különbözete 5 százalék. Ugyanígy hiába vásároltunk például februárban 11,1 százalékkal több árut, a kasszánál mégis 16,7 százalékkal több pénzt hagytunk ott, és ez 5,6 százalékos különbség.

Bármelyik hónap adatait nézzük, ez a mutató a járvány ellenére is rendkívül stabilan áll idén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat élelmiszer infláció kiskereskedelem költés KSH Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.