Bár az utolsó néhány nap nem ezt mutatta, az időjárás szempontjából szerencsésen alakult az idei szeptember: a hónap első három hetében nyárias, sokszor 30 fok fölötti meleg volt, amit többnyire hétvégente is élvezni lehetett.

Mindez a statisztikák tükrében is szembetűnő, ugyanis a jelentősebb magyar városokban a szeptemberi átlaghőmérséklet 15,2-16,5 Celsius-fok között alakul, amihez képest idén 17,6-19,6 Celsius-fokos átlagot mértek^*Az adatokat ma töltöttem le, így az idei szeptember utolsó egy-két (egyébként hűvösebb) napja kimaradt a számításból.. A hőérzetet ráadásul tovább fokozhatta, hogy az ország több pontján az elmúlt három évben tapasztaltakhoz képest is jelentősen melegebb volt idén szeptemberben.

Az ábra arról is árulkodik, hogy az elmúlt tíz évben 2011-ben, 2012-ben, illetve 2016-ban volt csak hasonlóan meleg az első őszi hónap. Tehát rendkívüliként talán már túlzás lenne jellemezni az idei őszkezdet melegét, de szokványosnak semmiképpen sem tekinthető.

A következő ábrán pedig jól látszik (érdemes ki-be kapcsolgatni a városok idősorainak megjelenítését, hogy egy-egy adatsor jobban látszódjon), hogy a historikus, múlt századi adatok között is akadnak (akár jóval) magasabbak az idei átlaghőmérsékletnél, de az 1950-es, 60-as évekig még csak meglehetősen ritkán, aztán egyre gyakrabban.

A városokat azért is érdemes külön vizsgálni, mert ez alapján kiderül, hogy a szeptemberek felmelegedése az ország déli részét kevésbé érinti, mint az északit. Míg 1901 és 2020 között Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen átlagosan évenként 0,01 Celsius-fokot meghaladó mértékben nőttek a szeptemberi átlaghőmérsékletek, addig Pécsen és Szegeden ilyen trendszerű változás nem látszik.

A felmelegedés mostanra az ország növénytakaróját is kezdi átformálni, miközben a hazai mezőgazdaságra is egyre nagyobb fenyegetést jelent – a megváltozó időjárási viszonyok első áldozatai között például a fenyőerdők és a krumpliültetvények is ott lehetnek. A jelenség a magyar lakosság számára sem közömbös, a társadalom nagy részét aggasztja az éghajlatváltozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunkHarminc éven belül az erdőterületek drasztikusan fognak csökkenni, és megjelenik a Magyarországon eddig ismeretlen füves pusztaság, a sztyepp.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok háromnegyede aggódik a klímaváltozás miattA decemberi ENSZ klímacsúcs előtt felmérték, hogyan vélekedik az európai lakosság az éghajlatváltozásról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat éghajlat éghajlatváltozás felmelegedés időjárás Olvasson tovább a kategóriában