Magyarországon túl sok információt nem oszt meg az operatív törzs a koronavírus-fertőzöttekről, illetve azok demográfiai jellemzőiről. Az új regisztrált esetek mellett a fertőzöttek megyénkénti megoszlást közlik napi rendszerességgel, illetve újabban – vélhetően a korlátozások differenciált kezelésének igazolásaként – a budapesti és Pest megyei számokat fejtik ki részletesebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan megyékben is lazítják a korlátozásokat, ahol gyorsan nő a fertőzések számaElég nehezen érthető a korlátozások Pest megyei fenntartása, mivel népességarányosan több megyében is jóval magasabb a fertőzöttek száma.

Ezzel szemben azokról, akik életüket vesztették a járványban, már-már túl sokat tudunk, olyannyira, hogy egy-egy esetben akár személyesen is be lehet azonosítani az elhunytat. Utóbbinak vélhetően az a magyarázata, hogy az operatív törzs ezzel is szeretné erősíteni az emberekben, hogy főleg az idősek és a krónikus betegek vannak veszélyben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb millió embernek kell felbátorodnia, ha eddig hallgatott az operatív törzsreSokat hallhattunk az idősek és a krónikus betegek veszélyeztetettségéről, de ha ők továbbra is maximálisan óvatosak maradnak, akkor nehéz lesz újraindítani a gazdaságot.

Nem véletlenül a 65 év felettiekről beszélnek

Ennek fényében érdekes, hogy hivatalosan eddig mindössze egyszer hangzott el adat arról, hogy az egyes korosztályokban milyenek a fertőzés túlélési esélyei itthon. Ráadásul ez az információ akkor is elsikkadt kissé, mivel azon a több mint kétórás konferencián említette meg az öt előadó egyike, amelyen a kormányzat először osztott meg érdemi információkat a korábbi és tervezett intézkedések hátteréről.

Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársának előadásában az április 22-i fertőzöttségi és halálozási adatok szerepeltek korosztályonkénti bontásban. Eszerint addig a napig a 30 évnél fiatalabb 226 fertőzöttből senki nem halt bele a koronavírusba, a 80 év felettiek körében azonban majdnem minden negyedik regisztrált fertőzött életét vesztette.

Ezek a számok ráadásul egészen biztosan nem festenek valós képet a koronavírus letalitásáról, hiszen a fertőzöttek többségét valószínűleg nem utólag azonosítják. Azaz egy adott időpillanatban a fertőzöttek között még vannak olyanok, akik később halnak bele a kórba.

Ha az Oroszi Beatrix által közölt fertőzöttségi megoszlási adatokat a három nappal későbbi halálozási számokkal vetjük össze, akkor a 80 év felettiek körében már 28,5 százalékos a halálozás, egy héttel később pedig már a 32-t is meghaladja^*Ez sem mutatja a pontos számot, hiszen az elhunytak között lehetnek olyanok, akiket csak néhány nappal korábban azonosítottak fertőzöttként, így április 22-én még nem szerepeltek a regisztrált fertőzöttek között.. Ugyanez a 65 és 79 év közöttiek körében is még 15- 20 százalék körüli, az ennél fiatalabbaknál azonban meredeken csökken.

Van egy másik adatsor is

Bár hivatalosan ennél több adat kormányzati részről nem látott napvilágot, és nem is volt ilyen szándék, röviddel a konferencia előtt azonban egy másik adatsor is nyilvánosságra került a fertőzöttek korosztályonkénti megoszlásáról, ráadásul némileg más csoportokban, mint Oroszi Beatrix prezentációjában. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SOTE) rektora külföldi diákoknak tartott egy előadást, amiben több olyan adatot elárult a hazai járványhelyzetről, ami ezt megelőzően nem volt nyilvános.

Kiderült például, hogy a központi vizsgálatok mellett az egyetemek is teszteltek, és a közel 14 ezer gyorsteszt több mint 5 százaléka lett pozitív valamely ellenanyagra,

illetve ebben a prezentációban is szerepeltek demográfiai adatok.

A Merkely által közölt számok ráadásul minden bizonnyal ugyanúgy április 22-éről származnak, mint a konferencián elhangzottak^*Nem pontosan egyezik meg a fertőzöttek száma az április 23-án reggel közölt adattal, de több az előző napinál., csak éppen a SOTE rektora például a 84 év felettiekre is mutatott adatokat^*Igaz, az egyes korcsoportok (osztályok) határa nem teljesen egyértelmű, mert az utolsó csoport elvileg a 85 éveseket és az ennél idősebbeket mutatja, az előtte lévő pedig a 76 és 85 év közöttieket, azaz a 85 évesek kétszer szerepelnek a kimutatásban. A számok alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy a 85 éveseket az utolsó csoportba számította be a rektor.. Ezek alapján az említett napig 226 ennél idősebb fertőzöttet regisztráltak, közülük pedig az operatív törzs halálozási adatai szerint szintén április 22-ig 73-an veszítették életüket. Ez a regisztrált fertőzöttek közel harmada. Az arány pedig a három nappal későbbi halálozási adatok alapján már majdnem 40, az egy héttel későbbiekkel kalkulálva pedig közel 44 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy az olyan 84 évnél idősebb fertőzöttek közül, akiknél ki is mutatták a koronavírust, tízből négyen nem élték túl a betegséget. A 76 és 84 év közöttieknél ez az arány még mindig 20 és 25 százalék között lehet, és a 66-75 éves korosztályban is rendkívül magas.

Bár hasonló számokat sok más országban is közölnek, ezeket nem érdemes összevetni a hazaiakkal. Az adatokat ugyanis rengeteg dolog torzíthatja, az elvégzett tesztek számától kezdve a tesztelési protokollon és az emberek általános egészségi állapotán át a vírus olyan jellemzőiig, amelyekről egyelőre fogalmunk sincs, az egészségügyi rendszer sajátosságairól nem is beszélve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA halálozási adatokból is látszik, hogy a Covid-19 veszélyesebb az influenzánál, de meg lehet fogniAz egészségügyi rendszer szükséges fejlesztéséről gondolkodóknak a járványok kezelését bele kell illeszteni a betegségek és a kezelési módszerek fejlődésének hosszabb távú tendenciáiba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat halálozás koronavírus letalitás Olvasson tovább a kategóriában