Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. május 5. 14:07 Élet

A halálozási adatokból is látszik, hogy a Covid-19 veszélyesebb az influenzánál, de meg lehet fogni

(A szerző közgazdász, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet emeritus kutatója.)

Az Európai Unió által finanszírozott Euromomo program honlapja hetente közli a kezdeményezésben résztvevő 24 európai ország*A programban résztvevő országok (régiók): Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország (Berlin és Hessen), Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales. többletmortalitási adataiból készült idősorokat. A többletmortalitás azt mutatja, hogy az adott csoportban a halálozások száma mennyivel tér el az elmúlt évek mortalitási adatai alapján számított trendvonal értékeitől.

A program a SARS járvány után azzal a céllal indult, hogy a kutatók és döntéshozók közel valós idejű információt kapjanak az Európában terjedő járványos betegségeknek, mindenekelőtt a szezonális influenzának a halálozások számára gyakorolt hatásáról, ezzel is támogatva a járványok kezeléséhez szükséges közegészségügyi akciókat.

2008 óta az idősorok mintázatai évről évre nagyon hasonlóak. A szezonális influenza a 15 év feletti – leginkább pedig a 65 év feletti – korosztályokban érzékelhetően megemeli a halálozások számát a téli hónapokban. A járványok általában az adott év 48. hetében kezdődnek, és hatásuk a következő év 16. hetéig kimutatható. Idén az április 29-én közölt, 17. heti jelentésben bemutatott ábrákon látható, hogy a múlt év októberében kezdődő szezonális influenza 2020. januári tetőzése után csökkenésnek induló mortalitás márciusban újra növekedni kezdett. Ezt a változást döntő mértékben a 65 éven felüli népesség körében emelkedésnek induló többletmortalitási adatok okozták, a 0-14 éves korosztályban a többletmortalitás ingadozása a normál tartományban maradt.

A bejelentett halálesetek száma korcsoportok szerint:

Az Euromomo által 2020. 17. hetében kimutatott kumulált többletmortalitás (159 484 fő) lényegesen magasabb volt, mint a WHO által az Euromomo programban résztvevő országokra kimutatott Covid-19 halálozások száma (127 065 fő). Ez az eltérés nagyjából összhangban van a Financial Times által 14 ország adatai alapján kimutatott eltéréssel, és arra utal, hogy a koronavírus-járvány áldozatainak száma jóval magasabb a WHO által közölt adatoknál.

A többletmortalitási adatok elemzése reálisabb képet ad a koronavírus-járvány közvetett és közvetlen mortalitási hatásáról, mint a WHO által, a Covid-19 fertőzés következtében meghaltak számáról begyűjtött adatok. A kórházban elhalálozott betegek jelentős részénél nem végeznek el Covid-19 fertőzést kimutató teszteket. A járvány ideje alatt a hivatalosan különböző krónikus betegségekben meghaltak egy részének halálát valójában a koronavírus-fertőzés komplikációi okozzák. Ráadásul a járvány közvetve is emelheti a halálozások számát, azáltal, hogy erőforrásokat von el a súlyos betegségben szenvedő nem koronavírusos emberek kezelésétől. Lásd a magyarországi kórházi ágyak egy részének kötelező felszabadítását.

Lefelé torzíthatja a halálozási adatokat az a tény is, hogy a járvány kitörése óta számos országban növekszik az otthoni halálozások száma. Részben azért, mert a járvány idején a súlyos állapotban lévő krónikus betegek is nehezen jutnak kórházi ellátáshoz. Részben pedig azért, mert a kórházi fertőzéstől való félelem, illetve a karanténszabályok miatt a hozzátartozók hajlamosabbak, kénytelenek még az életvégi szakaszban lévő családtagokat is otthon ápolni. A koronavírus-fertőzést kapott, otthon ápolt és meghalt betegek egy része nem jelenik meg a statisztikai kimutatásokban.

A koronavírusban otthonukban meghalt, de hivatalosan nem koronavírus miatt bekövetkezett halálesetek számát növelheti például az a tény, hogy az esetek egy részében a Covid-19 miatt bekövetkező, halálhoz vezető tüdőgyulladás lefolyása eltér a szezonális influenza miatti szövődmények lefolyásától. A betegeknek hosszú ideig, akár két hétig csak enyhe tüneteik vannak. Állapotuk egy idő után viszont olyan gyorsan romlik, hogy gyakran már a kórházba szállításuk előtt meghalnak.

A WHO által közölt halálozási adatok körüli bizonytalanságot növeli az a tény, hogy a különböző országokban nincs konszenzus abban, hogy a haláloki adatlapok kitöltése során az orvosok mikor tekintik a halál okának a koronavírus okozta fertőzést. Felfelé torzíthatja például a Covid-19 halálozási adatokat az olaszországi gyakorlat, ahol minden olyan halálesetet, amikor az elhunytnak koronavírus-fertőzése volt, koronavírus-fertőzés okozta halálnak tekintenek. Ez a gyakorlat különösképpen az idős, több krónikus betegségtől szenvedő emberek csoportjában – különösen a magas fertőzöttségi rátával rendelkező területeken – jelentősen emelheti a koronavírus-fertőzés által okozott halálesetek számát azon országok adataihoz képest, ahol a halál okaként mindig a halálhoz vezető alapbetegségeket rögzítik. Feltételezhető, hogy az idős, gyakran több krónikus betegségtől szenvedő, koronavírus által fertőzött betegek egy részének halálát valójában az alapbetegségek és nem koronavírus fertőzés miatt bekövetkező szövődmények okozták.

Ezt figyelembe véve születhetett a Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere által 2020. március 21-én írt, és első olvasásra többek által félreértett körlevél. A levélben a miniszter felhívta a halottvizsgálatot végző orvosok figyelmét arra, hogy amennyiben az elhunyt kórtörténetében olyan kritikus betegség, krónikus betegség vagy állapot szerepel, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány 25. I. pontjában az ismert krónikus betegségeket és azok akut szövődményeit kell feltüntetni. A koronavírus-fertőzés tényét a 25. II. rubrikában kell feltüntetni, amely a „Kísérő betegségek vagy állapotok, amelyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhatnak a halálhoz” címet viseli.

Az Euromomo által kimutatott többlet halálozási adatok lényegében a szezonális influenzajárványok hosszú távú hatását is figyelembe vett trendvonal és a tényleges halálozások különbségét mutatják. Az adatok szerint a kumulált többlethalálozások nagysága 2020. 16. hetében a teljes népességben nagyjából 27 ezer fővel volt több a 2017. 16. hetében kimutatott értéknél (140 750 fő és 113 898 fő). Az adatokból az is látható, hogy a többlethalálozások nagysága mindkét járvány idején nagyon eltérő a különböző életkori csoportokban. A többlethalálozások döntő többsége mindkét esetben a 65 év felettiek csoportjában következett be.

Az Euromomo Bulletin szerkesztői felhívják az olvasó figyelmét arra, hogy a különböző országokból eltérő késlekedéssel érkeznek be a halálozási adatok. Ezért az utolsó hetek esetleg hiányzó adatait becsléssel pótolják, és ez bizonytalanságot okozhat a legfrissebb fejlemények értelmezésében. Ezzel együtt a többlethalálozási adatok, ha némi késéssel is, az európai országokban viszonylag pontos képet adnak a járványok hatásáról a halálozások alakulására.

A COVID-19 pandémia hatásait elemező írásokban gyakori az új koronavírus és a jelenleg is tartó szezonális influenzajárvány által okozott halálozások számainak összehasonlítása. A 2017/18-as időszak téli hónapjaiban a szezonális influenzának tulajdonított mortalitás az Euromomo adatain alapuló becslések szerint a programban résztvevő 24 európai országban százezer lakosra vetítve a teljes népességben 25,4 fő volt. A WHO adatai szerint az EU országaiban és az Egyesült Királyságban 2020. május 4-én a COVID-19 fertőzések miatt bekövetkező 100 ezer lakosra vetített mortalitás 26,7 fő volt.

Az Euromomo adatai alapján úgy tűnik, hogy Európában 2020. 1. és 16. hete között a szezonális influenza és az új koronavírus okozta járvány kumulált hatása a többlethalálozásokra nem volt lényegesen nagyobb a szezonális influenzajárvány 2017. 1. és 16. hete között mért hatásánál. Az adatokból azonban az is látható, hogy az elmúlt hetekben rendkívül nagy különbségek alakultak ki az egyes országok többletmortalitási adataiban. Amíg egyes országokban (Olaszország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Anglia, Skócia, Hollandia) a többlethalálozások száma már a rendkívül magas kategóriába esett, addig több országban, így Magyarországon is 2020. 16. hetéig a halálozások alakulása nem tért el érdemben a szezonális ingadozásokhoz igazított trendvonal értékeitől.

Természetesen jól tudjuk, hogy ezek a számok nem összehasonlíthatók. Korrekt összehasonlításra, értékelésre csak a járvány elmúltával, akkor lesz mód, ha pontos ismeretünk lesz az új koronavírus által megfertőzött népesség nagyságáról a fertőzések miatt bekövetkező megbetegedések, kórházi kezelések és halálozások számáról, az elhunytak kor szerinti összetételéről, esetleges halálukhoz vezető alapbetegségeikről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMárciusban nem haltak meg a szokásosnál többen MagyarországonSem a vírus, sem az egészségügy felkészítése nem okozott a szokásostól elrugaszkodó halálozást. Legalábbis márciusban.

Eddigi ismereteink alapján azonban nem kétséges, hogy a Covid-19 egy rendkívül fertőzőképes, a szezonális influenzánál jóval magasabb reprodukciós rátával, hosszabb lappangási idővel rendelkező betegség, amely brutális gyorsasággal sújt le leginkább a védtelenekre: az öregekre, a gyenge immunrendszerrel, súlyos alapbetegségekkel rendelkezőkre. A járvány terjedése során, megfelelő intézkedések hiányában, egy-egy régióban olyan gyorsan nő a súlyos állapotba kerülő, intenzív kezelésre, lélegeztetőgépekre szoruló betegek száma, hogy az egészségügyi rendszerek nem képesek a betegek megfelelő ellátására. Különösképpen ott van ez így, ahol megfelelő védőfelszerelések, szigorúan előírt és betartott protokollok hiányában a veszélyeztetett emberekkel leggyakrabban kapcsolatba kerülő potenciális „szuperterjesztők”, például orvosok és ápolók, mentősök egy része maga is megfertőződik, megbetegszik és maga is a vírus terjesztője lesz.

A koronavírus-járványnak még korántsem látjuk a végét. Most minden figyelem a járvány megfékezésére, a gazdaság újraindítására irányul. Az azonban biztos, hogy az egészségügyi rendszer szükséges fejlesztéséről gondolkodóknak a járványok kezelését bele kell illeszteni a betegségek és a kezelési módszerek fejlődésének hosszabb távú tendenciáiba. Ehhez azonban egy kicsit hátrább kell lépnünk a rövid távú események perspektívájától, és a halálhoz vezető betegségek jellemzőinek alakulását az elmúlt és elkövetkező évtizedek nézőpontjából kell szemügyre venni.

Nos, a halálhoz vezető betegségek hosszú távú alakulásának van egy különösképpen aggasztó jellemzője, amelyről napjainkban kevés szó esik. Ez pedig az SHS betegségekben*Az SHS (serious health related suffering) betegség csoportba tartoznak azok az életet veszélyeztető betegségek, melyek megfelelő palliatív kezelés hiányában a betegek súlyos fizikai, lelki szenvedésével járnak. https://pallipedia.org/serious-health-related-suffering-shs/ szenvedők és meghalók számának drámai növekedése a világban. Nevezhetjük ezt a folyamatot SHS pandémiának. A cikk később megjelenő második részében ennek jellemzőiről és következményeiről gyűjtöttem össze adatokat.

Élet járvány koronavírus többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.