Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Bucsky Péter
2020. április 24. 19:45 Közélet

Márciusban nem haltak meg a szokásosnál többen Magyarországon

A koronavírus-járvány egyik jellemzője, hogy gyakran még a tapasztalt epidemiológusok is széttárják a kezüket, ha a betegség terjedésének részleteiről van szó. Még mindig nincsenek biztos ismereteink arról, hogy milyen gyorsan terjed a vírus, mennyi fertőzött van, milyen demográfiai csoportoknál mekkora a halálozási arány. Még a legbiztosabbnak gondolt adat, a halottak száma sem pontos, hiszen nehéz megállapítani, hogy valaki a Covid-19 vagy szövődményei miatt halt meg, és nem is szűrik az összes halottat.

Ezért érdekes megnézni a statisztikáikat gyorsabban közzétevő országokban és régiókban a többlethalálozásokat, tehát hogy mennyire tért el az adott időszakra jutó halálozások száma a korábbi években megszokottól. A koronavírus által különösen súlyosan érintett területeken gyakori, hogy a járvány csúcspontján akár a szokásos két-háromszorosára is emelkedett az egy napra jutó halálozások száma. Ezek egy része fel nem tárt koronavírusos eset, egy másik része viszont az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt ellátatlan betegek halála. A kettő arányát ugyan nem lehet tudni, de végső soron mindkét hatást a koronavírus-járvány eredményeként kezelhetjük.

Magyarországon azonban márciusban még nem okozott súlyosabb egészségügyi károkat a koronavírus-járvány vagy az arra való felkészülés.

Márciusban összesen 11 240 ember halt meg, azaz egy napra átlagosan 362,6 halott jutott. Ez az ebben a hónapban megszokottnál alacsonyabb szám.

Tavaly márciusban például 377-en, 2018-ban pedig 423-an haltak meg egy átlagos márciusi napon. Az utóbbi években így néztek ki az egy napra jutó halálozások havonta:

 

December és március között jellemzően többen halnak meg, és kimutatható az évről évre különböző erővel visszatérő influenzajárvány hatása (az idei egyébként a kevésbé erőteljes influenzaszezonok közé tartozott). Nyáron pedig jellemzően 300 közelébe süllyed az egy napra jutó halálesetek száma.

Az adatok forrása a Belügyminisztérium nyilvántartása, a KSH egy hónap hátrányban van, éppen ma tették közzé a februári számokat. De a belügyi statisztika alapján is nagy magabiztossággal állítható, hogy nem lőttek ki a halálozások itthon márciusban, mivel ez nem tér el komolyabban a később a statisztikai hivatal által közzétett számoktól, legfeljebb a december végi számokat szokták januárhoz számolni.

 

De ha hosszabb távon vizsgáljuk a halálozások alakulását, a márciusi napi 362 haláleset akkor sem lóg ki egyáltalán a megszokott sávból. Mint az ábrán látható, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején bőven 400 fölött járt az átlagos napi halálozás egyéves gördülőátlaga, ez később – a lakosság csökkenése és a várható élettartam kismértékű növekedése miatt – 360 közelébe esett vissza.

 

Igaz, Magyarországon március 31-én hivatalosan még csak 16 koronavírusos halálozásnál tartottunk, ez azóta, április 24-én összesen 250-re emelkedett. A márciusi adat alapján mindenesetre arra következtethetünk, hogy nem volt kiugróan sok koronavírusos halálozás, amit nem regisztráltak volna. Vagy legfeljebb ellensúlyozta ezt valamilyen kedvező tényező.*Például a kórházi fertőzések számának visszaesése, bár nem valószínű, hogy ennek ilyen rövid idő alatt a halálozásokban megmutatkozó hatása lenne.

Az viszont nem lenne meglepő, ha áprilisban már látnánk a magyar egészségügyben levezényelt változások hatását. Április közepéig a kormány kiüríttette a kórházi ágyak 60 százalékát, de már korában elrendelte, hogy az egészségügyi ellátórendszerben csak a sürgős eseteket lássák el, az egészségügyi dolgozók jelentés részét (a 65 év felettieket) pedig kivonták a betegellátásból. A lépést sokan kritizálták, mivel a járvány léptékéhez, illetve a hivatalos fertőzöttszámhoz képest eltúlzottnak tűnik, és még az sem kizárt, hogy egy későbbi kórházi ágyszám-csökkentésnek ágyaz meg ezzel a kormány. Ez utóbbit a Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten lényegében el is ismerte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi lesz a többi beteggel a koronavírus-járvány alatt?A járvány miatt olyan más betegségben szenvedő embereket nem látnak el, akiknek szükségük lenne rá. Ezért finomhangolni kell az egészségügyi válságintézkedéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat spórol az egészségügyön a koronavírus-járvány alatt a magyar állam11 ezer kórházi ágy már februárban szabad volt, még 25 ezret szabadítanak fel. Viszont csak másfélezer ágy lehet alkalmas a súlyos koronavírusos esetek ellátására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden harmadik magyar halála elkerülhető lenneTavaly 42 ezer magyar halt meg elkerülhető okból. Ez egész Európában az egyik legrosszabb arány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlélted a márciust? A nehezén már túl vagyMiben és mikor hal meg egy átlagos magyar? A legvalószínűbb egy 76 éves kori keringési probléma februárban, de azért vannak más veszélyek is.

Közélet halálozás influenza járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.