Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. május 3. 15:09 Adat

Többet fogunk dolgozni, hogy meglehessen a nagy növekedés

Megjelent a legfontosabb hivatkozási alapnak tartott kormányzati elemzés az ország gazdaságáról, az évente egyszer kiadott konvergenciaprogram (pdf). Ezt a dokumentumot az Európai Bizottságnak kell megküldeni az uniós gazdaságpolitikák összehangolásának szellemében.

A tavalyi programhoz képest feltűnő, hogy a Pénzügyminisztérium valamivel nagyobb hozzájárulást vár a gazdasági növekedésben a ledolgozott munkaórák számának növekedésétől. A foglalkoztatottság bővülése az utóbbi években érthető módon lelassult, hiszen a megmaradt munkaerő-tartalék jelentős része foglalkoztathatatlan, a demográfiai trendek pedig ismertek és előre meghatározottak, ezért hiába várnánk új emberek becsatlakozását túl nagy számban a termelésbe. Ugyanakkor elfogadták a túlóratörvényt, ami elvileg lehetővé teheti, hogy a meglévő foglalkoztatottak még több órát dolgozzanak.

 

A több ledolgozott órával kapcsolatos várakozásnak a szövegben nincs nyoma, csak a becslésekből látni, hogy a pirossal jelölt munka oszloprész nagyobb az idei jóslatban. Igaz, a kormány említi, hogy ősszel indult egy program, amely a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának javítását célozza, de ettől talán korai lenne nagy sikereket várni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban?Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsattanóan derűlátó lett a kormány, ami veszélyes lehetKeserű lesz az ébredés, ha a kormány tényleg elhiszi a rózsaszínű növekedési jóslatait.

A kormány nagyon sokat vár saját versenyképességi programjainak megvalósításától is, annak ellenére, hogy jelentős részben még mindig nem tudni, hogy pontosan mik is ezek. A vállalkozói környezet javításának például évi 0,1-0,2 százalékot kellene hozzáadnia a GDP-növekedéshez – ez az évek alatt összeadódva egészen jelentős többlet -, miközben a szöveg a homályos Digitális Jólét Programot és „az idén, illetve jövőre elfogadásra kerülő 20 új fejlesztési javaslat és ágazati stratégiát” említi csak.

Emiatt továbbra sem világos, hogy miért nőne a jövőben a termelékenység a magyar gazdaságban. Az anyag a kormány részleteiben nem ismert programjain kívül a tavalyihoz hasonlóan a külföldi technológia behozatalát, a dolgozók gyakorlatszerzését, illetve a munka és a tőke relatív árának változását említi.

Mindennek eredményeként a kormány továbbra is azzal számol, hogy minden rendben lesz, négy százalék feletti gazdasági növekedés várható a következő években. Ez lehetővé teszi olyan kormányzati célok kivetítését 2023-ra, mint a nullás költségvetési hiány és az ötössel kezdődő GDP-arányos államadósság. Viszont az utóbbi három-négy évvel ellentétben most nem emelték tovább a növekedési becsléseket, ami fokozottabb óvatosságra utal.*Az alábbi ábra a korábbi konvergenciaprogramok becsléseit, majd az év végi tényadatokat és a KSH utólag felülvizsgált adatközléseit mutatja.

 

Ez nem véletlen, hiszen az év elején mindenhol arról lehetett olvasni, hogy nyakunkon a globális recesszió. Érdemes ezért megnézni a kormány feltételezéseit arról is, hogy milyen külső környezetet vár. A kormány 2020 és 2023 között 320,9 forintos euróárfolyammal, illetve 67,8 dolláros kőolajárral számol, az EU-n belül 1,6-2 százalékos éves növekedést, az EU-n kívül pedig 3,8 százalékos bővülést vár.

Ez elég optimistának tűnik, igaz, a gazdasági növekedés jövendölése híresen nehéz feladat, a legnagyobbaknak sem megy túl jól. Mint a kormány elemzése is megemlíti, a mostani világgazdasági fellendülés már 119 hónapja tart, azaz nagy eséllyel túl van már az érett szakaszon. Viszont a kormánynak a külső konjunktúra romlásával kapcsolatos becslése elég finom korrekcióval számol: eszerint a magyar export 3,3 százalékkal esne vissza idén, a GDP-növekedés pedig 0,6 százalékponttal romlana.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat költségvetés konvergenciaprogram Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.