Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. május 3. 15:09 Adat

Többet fogunk dolgozni, hogy meglehessen a nagy növekedés

Megjelent a legfontosabb hivatkozási alapnak tartott kormányzati elemzés az ország gazdaságáról, az évente egyszer kiadott konvergenciaprogram (pdf). Ezt a dokumentumot az Európai Bizottságnak kell megküldeni az uniós gazdaságpolitikák összehangolásának szellemében.

A tavalyi programhoz képest feltűnő, hogy a Pénzügyminisztérium valamivel nagyobb hozzájárulást vár a gazdasági növekedésben a ledolgozott munkaórák számának növekedésétől. A foglalkoztatottság bővülése az utóbbi években érthető módon lelassult, hiszen a megmaradt munkaerő-tartalék jelentős része foglalkoztathatatlan, a demográfiai trendek pedig ismertek és előre meghatározottak, ezért hiába várnánk új emberek becsatlakozását túl nagy számban a termelésbe. Ugyanakkor elfogadták a túlóratörvényt, ami elvileg lehetővé teheti, hogy a meglévő foglalkoztatottak még több órát dolgozzanak.

 

A több ledolgozott órával kapcsolatos várakozásnak a szövegben nincs nyoma, csak a becslésekből látni, hogy a pirossal jelölt munka oszloprész nagyobb az idei jóslatban. Igaz, a kormány említi, hogy ősszel indult egy program, amely a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának javítását célozza, de ettől talán korai lenne nagy sikereket várni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban?Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsattanóan derűlátó lett a kormány, ami veszélyes lehetKeserű lesz az ébredés, ha a kormány tényleg elhiszi a rózsaszínű növekedési jóslatait.

A kormány nagyon sokat vár saját versenyképességi programjainak megvalósításától is, annak ellenére, hogy jelentős részben még mindig nem tudni, hogy pontosan mik is ezek. A vállalkozói környezet javításának például évi 0,1-0,2 százalékot kellene hozzáadnia a GDP-növekedéshez – ez az évek alatt összeadódva egészen jelentős többlet -, miközben a szöveg a homályos Digitális Jólét Programot és „az idén, illetve jövőre elfogadásra kerülő 20 új fejlesztési javaslat és ágazati stratégiát” említi csak.

Emiatt továbbra sem világos, hogy miért nőne a jövőben a termelékenység a magyar gazdaságban. Az anyag a kormány részleteiben nem ismert programjain kívül a tavalyihoz hasonlóan a külföldi technológia behozatalát, a dolgozók gyakorlatszerzését, illetve a munka és a tőke relatív árának változását említi.

Mindennek eredményeként a kormány továbbra is azzal számol, hogy minden rendben lesz, négy százalék feletti gazdasági növekedés várható a következő években. Ez lehetővé teszi olyan kormányzati célok kivetítését 2023-ra, mint a nullás költségvetési hiány és az ötössel kezdődő GDP-arányos államadósság. Viszont az utóbbi három-négy évvel ellentétben most nem emelték tovább a növekedési becsléseket, ami fokozottabb óvatosságra utal.*Az alábbi ábra a korábbi konvergenciaprogramok becsléseit, majd az év végi tényadatokat és a KSH utólag felülvizsgált adatközléseit mutatja.

 

Ez nem véletlen, hiszen az év elején mindenhol arról lehetett olvasni, hogy nyakunkon a globális recesszió. Érdemes ezért megnézni a kormány feltételezéseit arról is, hogy milyen külső környezetet vár. A kormány 2020 és 2023 között 320,9 forintos euróárfolyammal, illetve 67,8 dolláros kőolajárral számol, az EU-n belül 1,6-2 százalékos éves növekedést, az EU-n kívül pedig 3,8 százalékos bővülést vár.

Ez elég optimistának tűnik, igaz, a gazdasági növekedés jövendölése híresen nehéz feladat, a legnagyobbaknak sem megy túl jól. Mint a kormány elemzése is megemlíti, a mostani világgazdasági fellendülés már 119 hónapja tart, azaz nagy eséllyel túl van már az érett szakaszon. Viszont a kormánynak a külső konjunktúra romlásával kapcsolatos becslése elég finom korrekcióval számol: eszerint a magyar export 3,3 százalékkal esne vissza idén, a GDP-növekedés pedig 0,6 százalékponttal romlana.

Adat költségvetés konvergenciaprogram Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2020. február 14. 10:07 Adat

Míg a német GDP stagnál, a magyar megy tovább, mintha mi sem történt volna

Közel álltunk a tavalyi összesített 5 százalékos bővüléshez, eközben a legfőbb kereskedelmi partnerünknek számító Németország kicsit megint közelebb lépett a recesszióhoz.

Stubnya Bence
2020. február 9. 18:43 Adat

Többet árt a klímának, ha magyar marhahúst eszünk, mint ha mexikói avokádót

Elhanyagolható mértékű a szállítás közben keletkező károsanyag-kibocsátás az importélelmiszereknél. A messziről hozott zöldség még akkor is klímabarátabb a helyi húsnál, ha másik kontinensről szállítják.

Jandó Zoltán
2020. február 7. 13:20 Adat

Gyorsabban emelik itthon a nyugdíjkorhatárt, mint amennyire nő a várható élettartam

Ez egy elég egyszerű módja a nyugdíjhelyzet kezelésének.

Fontos

Váczi István Bucsky Péter
2020. február 16. 07:47 Közélet

Moszkvában és Szófiában is olcsóbb a metrókocsi-felújítás, mint Budapesten

Ha nem a beszerzést álcázzák felújításnak, akkor egészen szerény összegből is kijöhet a művelet.

Váczi István Stubnya Bence
2020. február 14. 18:08 Vállalat

Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Az 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.

Fabók Bálint Torontáli Zoltán
2020. február 14. 06:53 Közélet, Vállalat

A Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságot

Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.