Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. május 3. 15:09 Adat

Többet fogunk dolgozni, hogy meglehessen a nagy növekedés

Megjelent a legfontosabb hivatkozási alapnak tartott kormányzati elemzés az ország gazdaságáról, az évente egyszer kiadott konvergenciaprogram (pdf). Ezt a dokumentumot az Európai Bizottságnak kell megküldeni az uniós gazdaságpolitikák összehangolásának szellemében.

A tavalyi programhoz képest feltűnő, hogy a Pénzügyminisztérium valamivel nagyobb hozzájárulást vár a gazdasági növekedésben a ledolgozott munkaórák számának növekedésétől. A foglalkoztatottság bővülése az utóbbi években érthető módon lelassult, hiszen a megmaradt munkaerő-tartalék jelentős része foglalkoztathatatlan, a demográfiai trendek pedig ismertek és előre meghatározottak, ezért hiába várnánk új emberek becsatlakozását túl nagy számban a termelésbe. Ugyanakkor elfogadták a túlóratörvényt, ami elvileg lehetővé teheti, hogy a meglévő foglalkoztatottak még több órát dolgozzanak.

 

A több ledolgozott órával kapcsolatos várakozásnak a szövegben nincs nyoma, csak a becslésekből látni, hogy a pirossal jelölt munka oszloprész nagyobb az idei jóslatban. Igaz, a kormány említi, hogy ősszel indult egy program, amely a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának javítását célozza, de ettől talán korai lenne nagy sikereket várni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban?Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsattanóan derűlátó lett a kormány, ami veszélyes lehetKeserű lesz az ébredés, ha a kormány tényleg elhiszi a rózsaszínű növekedési jóslatait.

A kormány nagyon sokat vár saját versenyképességi programjainak megvalósításától is, annak ellenére, hogy jelentős részben még mindig nem tudni, hogy pontosan mik is ezek. A vállalkozói környezet javításának például évi 0,1-0,2 százalékot kellene hozzáadnia a GDP-növekedéshez – ez az évek alatt összeadódva egészen jelentős többlet -, miközben a szöveg a homályos Digitális Jólét Programot és „az idén, illetve jövőre elfogadásra kerülő 20 új fejlesztési javaslat és ágazati stratégiát” említi csak.

Emiatt továbbra sem világos, hogy miért nőne a jövőben a termelékenység a magyar gazdaságban. Az anyag a kormány részleteiben nem ismert programjain kívül a tavalyihoz hasonlóan a külföldi technológia behozatalát, a dolgozók gyakorlatszerzését, illetve a munka és a tőke relatív árának változását említi.

Mindennek eredményeként a kormány továbbra is azzal számol, hogy minden rendben lesz, négy százalék feletti gazdasági növekedés várható a következő években. Ez lehetővé teszi olyan kormányzati célok kivetítését 2023-ra, mint a nullás költségvetési hiány és az ötössel kezdődő GDP-arányos államadósság. Viszont az utóbbi három-négy évvel ellentétben most nem emelték tovább a növekedési becsléseket, ami fokozottabb óvatosságra utal.*Az alábbi ábra a korábbi konvergenciaprogramok becsléseit, majd az év végi tényadatokat és a KSH utólag felülvizsgált adatközléseit mutatja.

 

Ez nem véletlen, hiszen az év elején mindenhol arról lehetett olvasni, hogy nyakunkon a globális recesszió. Érdemes ezért megnézni a kormány feltételezéseit arról is, hogy milyen külső környezetet vár. A kormány 2020 és 2023 között 320,9 forintos euróárfolyammal, illetve 67,8 dolláros kőolajárral számol, az EU-n belül 1,6-2 százalékos éves növekedést, az EU-n kívül pedig 3,8 százalékos bővülést vár.

Ez elég optimistának tűnik, igaz, a gazdasági növekedés jövendölése híresen nehéz feladat, a legnagyobbaknak sem megy túl jól. Mint a kormány elemzése is megemlíti, a mostani világgazdasági fellendülés már 119 hónapja tart, azaz nagy eséllyel túl van már az érett szakaszon. Viszont a kormánynak a külső konjunktúra romlásával kapcsolatos becslése elég finom korrekcióval számol: eszerint a magyar export 3,3 százalékkal esne vissza idén, a GDP-növekedés pedig 0,6 százalékponttal romlana.

Adat költségvetés konvergenciaprogram Pénzügyminisztérium Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Jandó Zoltán
2020. október 20. 12:27 Adat

A román munkaerő termelékenyebb lett, mint a magyar

Először fordult elő, hogy az uniós statisztika szerint Románia megelőzte Magyarországot munkatermelékenységben. A régió fokozatosan húz el mellettünk.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.