A világgazdaság növekedésének kifulladásáról, ám azon belül Magyarország növekedési potenciáljának apróbb javulásáról számolt be a Nemzetközi Valutaalap ma megjelent világgazdasági kitekintésében, ami a szervezet legfontosabb prognózisait foglalja össze, és évente kétszer jelenik meg.
Hogy miért kezdett hirtelen lassulni a világgazdaság a tavalyi év második felében, annak okairól egyelőre az IMF is csak találgat. Kereskedelmi háború, monetáris szigorítás, kínai hitelszűkítés, a német autógyártás problémái, argentin és török gazdasági problémák – ezek valamilyen mértékben mind hozzájárultak ahhoz, hogy idén a világ országainak túlnyomó többségében gyengébb lesz a növekedés, mint tavaly.
De azért a szervezet mégiscsak optimista, úgy látják ugyanis, hogy az újrakezdett monetáris politikai lazítás az év második felében újabb lendületet ad majd a világnak. De csak akkor, ha nem igazolódnak be a növekedésre leselkedő súlyos kockázatok, például a pénzügyi helyzet romlása gyorsan okozhat reálgazdasági hatásokat, de egy-egy rendszerszinten fontosabb gazdasági központi (például az eurózóna vagy Kína) csalódást keltően gyenge teljesítményének tovagyűrűző hatása lehet.
A magyar adatokkal kapcsolatban viszont – az utóbbi néhány év mérlegében legalábbis – nem kell annyira örülnünk, az IMF ugyanis jellemzően mellélő, amikor a magyar növekedést kellett megjósolni. Ez látszik a lenti ábrán, ahol a színes vonalak a szervezet magyar GDP-bővülésre vonatkozó jóslatait követik. A világoskék vonal mutatja a mostani IMF-prognózist, jól látható, hogy az utóbbi időben rendszeresen felfelé javítja a szervezet a becslését.
Persze nem is ez a szervezet fő profilja, hogy minden egyes közepesen apró ország növekedési ütemét eltalálja, de az biztos, hogy a szervezet már 2017-ben a magyar növekedést tetőzését várta, ehhez képest csattanós válasz volt a kevés híján öt százalékos gazdasági bővülés. Az is tény persze, hogy hosszú távon egy ország sem térhet el az alapvető termelési tényezők változásából adódó potenciális növekedéstől (munkaerő, tőke, hatékonyság), márpedig ez Magyarország esetében nem sokkal több évi 2 százaléknál. Ez gyengébb, mint a világgazdaság egészének utóbbi években tapasztalt 3,5 százalékos növekedése.
