A világgazdaság növekedésének kifulladásáról, ám azon belül Magyarország növekedési potenciáljának apróbb javulásáról számolt be a Nemzetközi Valutaalap ma megjelent világgazdasági kitekintésében, ami a szervezet legfontosabb prognózisait foglalja össze, és évente kétszer jelenik meg.
Hogy miért kezdett hirtelen lassulni a világgazdaság a tavalyi év második felében, annak okairól egyelőre az IMF is csak találgat. Kereskedelmi háború, monetáris szigorítás, kínai hitelszűkítés, a német autógyártás problémái, argentin és török gazdasági problémák – ezek valamilyen mértékben mind hozzájárultak ahhoz, hogy idén a világ országainak túlnyomó többségében gyengébb lesz a növekedés, mint tavaly.
De azért a szervezet mégiscsak optimista, úgy látják ugyanis, hogy az újrakezdett monetáris politikai lazítás az év második felében újabb lendületet ad majd a világnak. De csak akkor, ha nem igazolódnak be a növekedésre leselkedő súlyos kockázatok, például a pénzügyi helyzet romlása gyorsan okozhat reálgazdasági hatásokat, de egy-egy rendszerszinten fontosabb gazdasági központi (például az eurózóna vagy Kína) csalódást keltően gyenge teljesítményének tovagyűrűző hatása lehet.
A magyar adatokkal kapcsolatban viszont – az utóbbi néhány év mérlegében legalábbis – nem kell annyira örülnünk, az IMF ugyanis jellemzően mellélő, amikor a magyar növekedést kellett megjósolni. Ez látszik a lenti ábrán, ahol a színes vonalak a szervezet magyar GDP-bővülésre vonatkozó jóslatait követik. A világoskék vonal mutatja a mostani IMF-prognózist, jól látható, hogy az utóbbi időben rendszeresen felfelé javítja a szervezet a becslését.
Persze nem is ez a szervezet fő profilja, hogy minden egyes közepesen apró ország növekedési ütemét eltalálja, de az biztos, hogy a szervezet már 2017-ben a magyar növekedést tetőzését várta, ehhez képest csattanós válasz volt a kevés híján öt százalékos gazdasági bővülés. Az is tény persze, hogy hosszú távon egy ország sem térhet el az alapvető termelési tényezők változásából adódó potenciális növekedéstől (munkaerő, tőke, hatékonyság), márpedig ez Magyarország esetében nem sokkal több évi 2 százaléknál. Ez gyengébb, mint a világgazdaság egészének utóbbi években tapasztalt 3,5 százalékos növekedése.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
