Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 4. 15:54 Közélet

Kicsattanóan derűlátó lett a kormány, ami veszélyes lehet

A kormány idén és a rákövetkező négy évben is négyessel kezdődő GDP-növekedést vár, derült ki a tegnap közzétett konvergenciaprogramból (pdf). Ez nagyon sok, az utóbbi évtizedben csak 2014-ben és 2017-ben sikerült elérni vagy meghaladni a 4 százalékos szintet. Ha hihetünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, 2022-re már ötvenezermilliárd forintnál is több lesz folyó értéken az országban megtermelt hozzáadott érték.

De mennyire reális ez? Az biztos, hogy a kormány hirtelen sokkal optimistább lett, 2017 végén még ők is lényegesen gyengébb növekedéssel számoltak*A 2017 végi prognózis megegyezik a tavaly áprilisi konvergenciaprogram számaival.. Pedig az NGM már a korábbi prognózisával is kirívóan derűlátó volt, a többi mértékadó intézmény (IMF, Európai Bizottság, OECD, sőt, a kormánnyal szorosan együttműködő Magyar Nemzeti Bank is) egyértelmű lassulást várnak a legfrissebb előrejelzéseik szerint.

 

Az IMF becslése szól a leghosszabb időhorizontra, és ahogy telik az idő, annál gyengébb növekedést jósol Magyarországnak a valutaalap. 2022-re például már majdnem kétszer akkora bővülést vár az NGM, mint az IMF.

Ez nem független attól, hogy az IMF április végén megjelent világgazdasági kitekintése szerint most lehet a világgazdaság a ciklus csúcspontján, mivel rengeteg fejlett ország a potenciális növekedési üteme felett bővül, és az ilyen időszakok általában nem tartanak a végtelenségig. Közben rengeteg kockázat leselkedik a globális gazdaságra, a populista protekcionizmustól kezdve az óriásira nőtt hitelállományon át a várható kamatemelésekig. Az ilyen fajta kockázatok és a várható lassulás különösen érzékenyen érinti a világgazdaságnak nagyon erősen kitett országokat, mint amilyen Magyarország. Az NGM ezzel szemben arról ír a konvergenciajelentésben – többek között az IMF fél évvel korábbi jelentésére hivatkozva -, hogy a világgazdaság “érett szakaszában” van a növekedés szempontjából, és ugyan vannak kockázatok, de a külső folyamatok alapvetően “támogató környezetet” teremtenek a magyar növekedésnek.

A most megjelent hiperoptimista előrejelzés azért is meglepő, mert az NGM-et nem lehetett egyoldalú vagy pontatlan előrejelzésekkel vádolni, ha több évet vetünk össze, nem olyan rossz a track rekordjuk. Az alábbi ábrán azt lehet látni, hogy az utóbbi években hogyan alakultak a kormány GDP-növekedési jóslatai, és ehhez képest milyenek lettek a valós számok.*A “tényadat” az adott évben jelentett hivatalos GDP-növekedést mutatja, a “ksh” sor pedig a későbbi felülvizsgálatok utáni számokat.

 

A 2011-es, még a Matolcsy-féle elemzőgárda által készített konvergenciaprogram az egyetlen igazán durva mellélövés (2012-re 3 százalékos GDP-bővülést vártak, pedig, mint később kiderült, 1,6 százalékkal csökkent), a 2014-es GDP-növekedést ezzel szemben nagyon alábecsülték, még a 2014 tavaszán megjelent előrejelzésben is. A többi évben már kisebbek az eltérések, tehát eddig biztosan nem voltak módszeresen túl optimisták a becslések.

A kormány amellett számol ilyen lendületes, négy százalék feletti növekedéssel, hogy közben még a költségvetési politika is megszorító lenne: 2022-re 0,5 százalékra csökkenne a deficit az idei évre várt 2,4-ről, nagyrészt a kiadások visszafogása miatt. Emellett az EU-s pénzek is várhatóan csökkennek: idén a GDP 3,1 százaléka lehet az EU-s bevételekkel ellentételezett programokra kiadott pénz, ami 2022-re 0,8 százalékra eshet az NGM szerint.

Meglepően optimista felvetésnek tűnik, hogy a jelenleg is igen magas külkereskedelmi többlet tovább emelkedjen, ha egyszer nő a belső fogyasztás. A kormány a magyar potenciális növekedés szempontjából is rózsaszínűen látja a világot: hiába a tragikus demográfiai helyzet, a korlátozott migráció és a megcsappant munkaerőtartalék, még öt év múlva is bővülő munkaerőt várnak. Amellett, hogy a tőkeállomány is emelkedni fog – főleg az állami beruházások növekedése miatt -, még a termelékenység is őrült módon javul majd – derült ki a jelentésből.

 


Önmagában nem probléma, hogy a kormány mindenki másnál pozitívabban látja a hazai és a globális növekedést. Csakhogy a túl optimistán megjelölt költségvetési bevételi tervek visszaüthetnek, ha végül nem jönnek be: könnyen kiderülhet, hogy a kormány túltervezte a kiadásokat. Arról pedig már van tapasztalat, hogy ez a kormány nem éppen a növekedést leginkább segítő reformokat valósítja meg, amikor megszorításokra van szükség.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Mészáros R. Tamás
2025. június 19. 06:07 Közélet, Világ

Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája

A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.

Jandó Zoltán
2025. június 18. 15:40 Közélet, Vállalat

Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet

Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.

Bucsky Péter
2025. június 18. 06:03 Közélet, Vállalat

Nem járnának rosszul a magyar autósok az orosz olajimport megszűnésével

Meg vannak számlálva Magyarország orosz olajimportjának napjai, ha nem tudja megfúrni a kormány az Európai Bizottság tegnap bemutatott javaslatát.

Fontos

Regős Gábor
2025. június 18. 13:40 Pénz

Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?

Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.

Vámosi Ágoston
2025. június 17. 13:57 Világ

A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése

Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.

Jandó Zoltán
2025. június 17. 11:22 Adat, Közélet

Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát

A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.