A kormány idén és a rákövetkező négy évben is négyessel kezdődő GDP-növekedést vár, derült ki a tegnap közzétett konvergenciaprogramból (pdf). Ez nagyon sok, az utóbbi évtizedben csak 2014-ben és 2017-ben sikerült elérni vagy meghaladni a 4 százalékos szintet. Ha hihetünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, 2022-re már ötvenezermilliárd forintnál is több lesz folyó értéken az országban megtermelt hozzáadott érték.
De mennyire reális ez? Az biztos, hogy a kormány hirtelen sokkal optimistább lett, 2017 végén még ők is lényegesen gyengébb növekedéssel számoltak*A 2017 végi prognózis megegyezik a tavaly áprilisi konvergenciaprogram számaival.. Pedig az NGM már a korábbi prognózisával is kirívóan derűlátó volt, a többi mértékadó intézmény (IMF, Európai Bizottság, OECD, sőt, a kormánnyal szorosan együttműködő Magyar Nemzeti Bank is) egyértelmű lassulást várnak a legfrissebb előrejelzéseik szerint.
Az IMF becslése szól a leghosszabb időhorizontra, és ahogy telik az idő, annál gyengébb növekedést jósol Magyarországnak a valutaalap. 2022-re például már majdnem kétszer akkora bővülést vár az NGM, mint az IMF.
Ez nem független attól, hogy az IMF április végén megjelent világgazdasági kitekintése szerint most lehet a világgazdaság a ciklus csúcspontján, mivel rengeteg fejlett ország a potenciális növekedési üteme felett bővül, és az ilyen időszakok általában nem tartanak a végtelenségig. Közben rengeteg kockázat leselkedik a globális gazdaságra, a populista protekcionizmustól kezdve az óriásira nőtt hitelállományon át a várható kamatemelésekig. Az ilyen fajta kockázatok és a várható lassulás különösen érzékenyen érinti a világgazdaságnak nagyon erősen kitett országokat, mint amilyen Magyarország. Az NGM ezzel szemben arról ír a konvergenciajelentésben – többek között az IMF fél évvel korábbi jelentésére hivatkozva -, hogy a világgazdaság “érett szakaszában” van a növekedés szempontjából, és ugyan vannak kockázatok, de a külső folyamatok alapvetően “támogató környezetet” teremtenek a magyar növekedésnek.
A most megjelent hiperoptimista előrejelzés azért is meglepő, mert az NGM-et nem lehetett egyoldalú vagy pontatlan előrejelzésekkel vádolni, ha több évet vetünk össze, nem olyan rossz a track rekordjuk. Az alábbi ábrán azt lehet látni, hogy az utóbbi években hogyan alakultak a kormány GDP-növekedési jóslatai, és ehhez képest milyenek lettek a valós számok.*A “tényadat” az adott évben jelentett hivatalos GDP-növekedést mutatja, a “ksh” sor pedig a későbbi felülvizsgálatok utáni számokat.
A 2011-es, még a Matolcsy-féle elemzőgárda által készített konvergenciaprogram az egyetlen igazán durva mellélövés (2012-re 3 százalékos GDP-bővülést vártak, pedig, mint később kiderült, 1,6 százalékkal csökkent), a 2014-es GDP-növekedést ezzel szemben nagyon alábecsülték, még a 2014 tavaszán megjelent előrejelzésben is. A többi évben már kisebbek az eltérések, tehát eddig biztosan nem voltak módszeresen túl optimisták a becslések.
A kormány amellett számol ilyen lendületes, négy százalék feletti növekedéssel, hogy közben még a költségvetési politika is megszorító lenne: 2022-re 0,5 százalékra csökkenne a deficit az idei évre várt 2,4-ről, nagyrészt a kiadások visszafogása miatt. Emellett az EU-s pénzek is várhatóan csökkennek: idén a GDP 3,1 százaléka lehet az EU-s bevételekkel ellentételezett programokra kiadott pénz, ami 2022-re 0,8 százalékra eshet az NGM szerint.
Meglepően optimista felvetésnek tűnik, hogy a jelenleg is igen magas külkereskedelmi többlet tovább emelkedjen, ha egyszer nő a belső fogyasztás. A kormány a magyar potenciális növekedés szempontjából is rózsaszínűen látja a világot: hiába a tragikus demográfiai helyzet, a korlátozott migráció és a megcsappant munkaerőtartalék, még öt év múlva is bővülő munkaerőt várnak. Amellett, hogy a tőkeállomány is emelkedni fog – főleg az állami beruházások növekedése miatt -, még a termelékenység is őrült módon javul majd – derült ki a jelentésből.
Önmagában nem probléma, hogy a kormány mindenki másnál pozitívabban látja a hazai és a globális növekedést. Csakhogy a túl optimistán megjelölt költségvetési bevételi tervek visszaüthetnek, ha végül nem jönnek be: könnyen kiderülhet, hogy a kormány túltervezte a kiadásokat. Arról pedig már van tapasztalat, hogy ez a kormány nem éppen a növekedést leginkább segítő reformokat valósítja meg, amikor megszorításokra van szükség.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
