(Harangozó Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének docense, Edőcsény Klára Ilona az egyetem marketing mesterszakos hallgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az elmúlt évek során egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek a globális divatipar környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai, melynek hatására a divatmárkák és a ruhagyártók felgyorsították a fenntarthatóság érdekében tett lépéseiket, például a veszélyes vegyi anyagok kivezetését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a körforgásos gazdasági gyakorlatokat. A koronavírus-járvány azonban sokként érte a divatipart, és az addigi trendekre is kihatott. A korlátozások, a távmunka, a társadalmi élet hiánya és a gazdasági bizonytalanság miatt a ruházati cikkek forgalma zuhanórepülésbe kezdett a járvány megjelenése után, 2020 a divatipar egyik legrosszabb éve lett, a tőzsdén jegyzett vállalatok csaknem háromnegyede volt veszteséges.
A kiskereskedők bezárták az üzleteket, miközben az online vásárlás drasztikus megnőtt, felerősítve a digitalizáció szükségességét. A járvány továbbá rávilágított a globális ellátási láncok sebezhetőségére is, az országok korlátozásai és határlezárásai következtében ugyanis az ellátási lánc logisztikája megszakadt, és a hirtelen csökkenő kereslet miatt rengetek rendelést töröltek a nagy divatcégek. Így azonban számos (főként fast fashion) cég nem fizette ki a beszállítóit, ezzel még inkább ráirányítva a közvélemény figyelmét az ellátási láncban tapasztalható társadalmi igazságtalanságokra. A fogyasztók közül pedig egyre többen adtak hangot az aggodalmuknak a divatipar bolygónkra gyakorolt negatív hatása miatt.
Úgy tűnik tehát, hogy a járvány számos problémára még inkább rávilágított, és elkezdte ráébreszteni a divatcégeket arra a tényre, hogy környezeti hatásaik csökkentése mind saját maguk, mind pedig a társadalom számára nagy hasznot hoz. A fenntarthatóbb üzleti modellekre és hatékony ellátásilánc-menedzsmentre való áttérés elengedhetetlen lépéssé vált a vállalkozások túléléséhez.
A járvány így még aktuálisabbá tette azoknak a kis-, közepes és mikrovállalkozásoknak a vizsgálatát, amelyek fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül tesznek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság eléréséért. Ezt a témát jártuk körül a Vezetéstudományban megjelent cikkünkben.
A vizsgálat egy speciális mintára, a fenntarthatóságot a központba helyező, alternatív üzleti modellt követő hazai mikro- és kisvállalkozásokra fókuszált. Az eredmények alapján a fenntarthatóság környezeti vonatkozásai a vizsgált vállalkozásoknál több területen is megjelentek, mint például:
- A gyártás anyagi folyamatainak zöldítése, például az anyag- és energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a hulladék keletkezésének megelőzése.
- Zöldítés az ellátási lánc mentén, mint például a minősítetten környezetbarát, organikus, etikus forrásból származó vagy éppen helyi, rövid ellátási láncokon keresztül érkező alapanyagok használatára való törekvés.
- A fogyasztói magatartás zöldítése a minőségre épülő, hosszú távú termékhasználat és a túlfogyasztás elkerülésére való ösztönzés révén.
A fenntarthatóság néhány társadalmi vonatkozását is sikerült tetten érni. A gyártási folyamat során több esetben kiemelt törekvés a hazai előállítás, munkahelyteremtés, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása – ami a márka megítélésére is pozitívan hathat -, továbbá a nagyobb, nemzetközi vállalatokhoz képest a helyi közösségbe való szervesebb integráció megteremtése. Ez központi kérdés a fast fashionnel szemben alternatívát kínálni szándékozóknak, hiszen a textil- és ruhagyártás fejlődő országokba való kiszervezése komoly gondokat okoz a termelő kapacitásukat elvesztő országok számára.
A vásárlói oldal szempontjából a legfontosabb a fogyasztói nevelés és a fogyasztói élmény erősítése. Jó példák erre a vásárlók bevonása a vállalkozás fenntarthatósági törekvéseibe, például az újrahasznosítandó alapanyag begyűjtésén vagy öko-divatbemutatón való megjelenés lehetőségén keresztül. Ugyan a vizsgált vállalkozások a „hagyományos” területeken (munkahelyteremtés) jelentős erőfeszítéseket tesznek a fogyasztói tudatformálás előmozdításában, ezt nehezíti a Magyarországon jelenleg még alacsony fogyasztói tudatosság szintje.
A kutatás arra is rávilágított, hogy az alternatív üzleti modellt követő mikrovállalkozások esetében a fenntarthatóság gazdasági vonatkozásai gyakran konfliktusba kerülnek a környezeti és társadalmi értékek irányába tett elmozdulás során, még ha ez nem is törvényszerű. Egyre fontosabb ugyanakkor a fogyasztók egy növekvő szegmense számára, hogy mit vásárolnak, milyen vállalkozásokat támogatnak a pénzükkel. Az alternatív üzleti megközelítést segítheti, hogy Magyarországon ez egyelőre egy piaci rés.
A vizsgált vállalkozások esetében elmondható, hogy a fenntarthatóság szempontjai nemcsak szórványosan jelennek meg, hanem szervesen áthatják a vállalkozások üzleti gyakorlatait. Igaz, az egyes területek között több esetben átváltások is vannak. Ilyen például a túlfogyasztás csökkentésére és a hosszútávú termékhasználatra irányuló törekvés, amely környezeti és társadalmi oldalról üdvös, ugyanakkor a vállalkozások gazdasági fenntarthatósága szempontjából kihívás (amelyet a magasabb árakkal a fogyasztók árérzékenysége miatt csak részben tudnak kezelni). Hasonlóképpen, a fenntarthatóbb divatipari termékek iránti kereslet növekedése és a vizsgált vállalkozások növekedési képessége, illetve szándéka is eltérő egyelőre.
Összegezve, Magyarországon a – nagyrészt a fast fashion filozófiára épülő – divatipar számára számos érdemi üzleti alternatíva létezik, amelyek a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartják, ebben a kkv szektor jelentősége kiemelkedő. A bemutatott kutatás újszerűsége, hogy hazai mikrovállalkozásokat feltérképező vizsgálat alapján világított rá a divatipar számára hasznosítható fenntartható üzleti gyakorlatokban rejlő lehetőségekre. A kutatás a tudományos kapcsolódáson túl társadalmilag is hasznos, hiszen számos más, fenntarthatóbb működést célul kitűző vállalkozás, illetve tudatos fogyasztó számára vet fel megfontolandó ötleteket.
Miután a világjárvány pedig kiemelten fontossá tette a fogyasztók számára is a tudatosabb döntéshozatalt, a kisebb, független, fenntarthatóbb ruhamárkák elismerése és támogatása mellett a nagyvállalatokat is a változás irányába terelte. Habár még nem láthatjuk pontosan, hogy a járvány ezirányú pozitív hatása a fenntarthatóságra való törekvésben hosszútávon is fennmarad-e – vagy az élet helyreállásával esetleg háttérbe szorul -, az látszik, hogy van létjogosultsága a divatiparban ezekről a pozitív példákról beszélni, fogyasztóként pedig a nagyvállalkozásokat is változásra ösztökélni.
Vállalat
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
