A britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhát
Többször is írtunk már arról, hogy az úgynevezett fast fashion, azaz a divat szerint nagyon gyorsan cserélődő ruházati cikkek üzleti modellje mennyire ellentmond a környezettudatosságnak. Ugyanakkor az is közismert, hogy Európán belül a módosabb nyugati országokban hajlandóak és tudnak a lakosok prémiumot fizetni a gyakran drágább környezetbarát megoldások használatáért, viszont a fogyasztásuk is jóval a kelet-európai szint felett van – ez a két jellemző környezetvédelmi szempontból többnyire ellentétben van egymással.
Ennek a kettős helyzetnek az érzékeltetésére tesszük ide most azt az adatsort, amit a német Die Welt közölt, a svájci UBS felmérése alapján. Az újság arról ír, hogy a ruházati ipar komolyan szeretne elszakadni a környezetszennyező bélyegtől, és nagy összegeket hajlandó befektetni olyan új technológiákba, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. A jelenlegi fogyasztási modell azonban ebből a szempontból katasztrofális, és főleg Nyugat-Európában az.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy milyen gyakran vásárolnak az emberek új ruhát a világ egyes részein.
Jól látszik, hogy a britek és a németek élen járnak a fast fashion iránti keresletben, hiszen náluk 31 százalék majdnem mindennap vesz egy új ruhadarabot, és 57 százalék azoknak az aránya, akik hetente többször vásárolnak.
A kínai/japán, illetve az amerikai arány ettől némileg elmarad, de igazán az a rossz a számokban, hogy csak 20 százalék körül vannak azok, akiknél eltelik legalább egy-egy olyan hét, hogy ne vásárolnának valami újat.
Ahogy korábban is írtuk, a ruhaiparban nemcsak az a baj, hogy a gyártás során nagy a környezeti terhelés (és ezért fontos lenne az új ruhadarabok számának csökkenése), hanem az is, hogy az egyre kevertebb (pamut+műanyag) anyagokat szinte lehetetlen használat után üzletileg értelmezhető modellben újrahasznosítani.
A Die Welt ugyanakkor most arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan nagy piaci szereplők, mint az Adidas vagy a H&M és az Ikea olyan kisebb vállalkozások mögé állnak be, amelyek megújuló és újrahasznosítható anyagokkal kísérleteznek.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
