A britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhát
Többször is írtunk már arról, hogy az úgynevezett fast fashion, azaz a divat szerint nagyon gyorsan cserélődő ruházati cikkek üzleti modellje mennyire ellentmond a környezettudatosságnak. Ugyanakkor az is közismert, hogy Európán belül a módosabb nyugati országokban hajlandóak és tudnak a lakosok prémiumot fizetni a gyakran drágább környezetbarát megoldások használatáért, viszont a fogyasztásuk is jóval a kelet-európai szint felett van – ez a két jellemző környezetvédelmi szempontból többnyire ellentétben van egymással.
Ennek a kettős helyzetnek az érzékeltetésére tesszük ide most azt az adatsort, amit a német Die Welt közölt, a svájci UBS felmérése alapján. Az újság arról ír, hogy a ruházati ipar komolyan szeretne elszakadni a környezetszennyező bélyegtől, és nagy összegeket hajlandó befektetni olyan új technológiákba, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. A jelenlegi fogyasztási modell azonban ebből a szempontból katasztrofális, és főleg Nyugat-Európában az.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy milyen gyakran vásárolnak az emberek új ruhát a világ egyes részein.
Jól látszik, hogy a britek és a németek élen járnak a fast fashion iránti keresletben, hiszen náluk 31 százalék majdnem mindennap vesz egy új ruhadarabot, és 57 százalék azoknak az aránya, akik hetente többször vásárolnak.
A kínai/japán, illetve az amerikai arány ettől némileg elmarad, de igazán az a rossz a számokban, hogy csak 20 százalék körül vannak azok, akiknél eltelik legalább egy-egy olyan hét, hogy ne vásárolnának valami újat.
Ahogy korábban is írtuk, a ruhaiparban nemcsak az a baj, hogy a gyártás során nagy a környezeti terhelés (és ezért fontos lenne az új ruhadarabok számának csökkenése), hanem az is, hogy az egyre kevertebb (pamut+műanyag) anyagokat szinte lehetetlen használat után üzletileg értelmezhető modellben újrahasznosítani.
A Die Welt ugyanakkor most arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan nagy piaci szereplők, mint az Adidas vagy a H&M és az Ikea olyan kisebb vállalkozások mögé állnak be, amelyek megújuló és újrahasznosítható anyagokkal kísérleteznek.
Élet
Olyan kevés gyerek születik, hogy felfüggesztették a híres finn babaváró csomag tenderét
Eredetileg 30 ezer készletre írtak ki pályázatot, de nem lesz ekkora az igény; Finnországban népességarányosan kevesebb gyerek születik, mint idehaza.
Visszaszorulóban van Magyarországon az éjszakai munka
A 2019-es 11,2 százalékról az idei év közepéig 8,8 százalékra csökkent az éjjel vagy este rendszeresen dolgozók aránya itthon.
Miért nem kerülnek utcára azok a magyar dolgozók, akiknek a munkáját átveszik a robotok?
Csökken a munkaerőhiány, de még mindig megvédi a dolgozókat az elbocsátástól. Sok cég akkor sem épít le, ha automatizál vagy romlanak a kilátásai.
Fontos
60 százalékkal kerül többe a korábban árstopos tej, és nincs még vége a drágulásnak
A mesterségesen alacsony árú tejről gyorsan visszaálltak a vásárlók a tényleg olcsóbbra, de hamarosan újabb drágulási hullám jöhet.
Egymilliárdos árengedménnyel kínálja tihanyi ingatlanját az állam
Több mint egymilliárd forinttal csökkentette a kikiáltási árát az MNV annak a tihanyi ingatlannak, amelyet két hete sikertelenül próbált meg eladni.
Akkor hozott Nobelt a nagy világmagyarázat, amikor már egyre többen kételkednek benne
Az idei díjazottak munkássága a magyar fejlődési modellel kapcsolatos viták szempontjából is érdekes, de bírálója is egyre több van.
