Mennyire fogja vissza az elszaladt élelmiszerárakat az árstop – ez volt a fő kérdés, amikor február végén szokás szerint négy boltban (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) levásároltuk ugyanazt a 42 terméket, amelyet már két éve minden hónap utolsó napján – virtuálisan – megveszünk. A termékek listáját és a megvásárolt mennyiségeket erre a csillagra kattintva^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg lehet megnézni, a két éve egységes módszertanunk részleteit pedig a mondat végén lévő csillag mögé helyeztük el, minden további megállapításunk erre a (nem reprezentatív) bevásárlókosárra vonatkozik^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

A kormányrendelet február 1-től állította vissza hét terméknél az árakat az október közepén alkalmazott szintre, és mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hétből ötöt (cukor, liszt, olaj, csirkemell és a 2,8-as UHT tej) már 2020 januárja óta minden hónapban követünk (a csirke far-hát és a sertéscomb nem szerepel a listánkon, így annak adatai nincsenek benne az értékelésünkben).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobniOlyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Adataink alapján először azt érdemes megnézni, hogy két év alatt mi történt ezzel az öt termékkel, hogy lássuk, hosszabb távról nézve milyen hatása volt az árstopnak (ahhoz képest, mintha idén februárban is a januári árak maradtak volna érvényben, azaz nem lett volna stop):

1. A cukor kilója 2020 január végén 205-239 forint között volt, most üzlettől függően 239-269 forint lenne, az árstop pedig 229-249 forint közé szorította le.
2. A liszt kilója két éve 109 forint volt, most 159 lenne, az árstop következtében 10 forint mínuszt mértünk, azaz 149 forintért elérhető.
3. A napraforgó étolaj literje 2020 elején 339-369 forint között mozgott, most 640 forint lenne, de az árstop következtében 540-579 közé ment vissza.
4. A csirkemell (filé) kilója 1449 forint volt 2020 januárjában, most 1399-1649 között lenne, de az árstop következtében 1400-1499 forintot mértünk.
5. A 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej literje két éve 209 forint volt, most 209-259 forint között mozogna, az árstop következtében 209-219 forintba kerül.

Ezeknek az adatoknak a tükrében jobban lehet egyedileg is mérlegelni, hogy (az eltérő vásárlói szokások alapján) kinek mennyi spórolást hozott az árstop. Az mindenesetre érdekes jelenség, hogy tejet és csirkemell filét 2022 január végén még árstop nélkül is találtunk annyiért, mint amennyibe 2020 elején került, tehát bizonyos esetekben a gyakorlatban semmit nem módosított az árstop (de kétségtelen, hogy az aktuálisan legalacsonyabb árak csak akkor érhetők el, ha valaki levadássza ezt a két terméket, azaz hajlandó átmenni egy másik boltba érte).

A fő kérdés persze sokkal inkább az, hogy az árstop vissza tudja-e fogni egy általánosabb, sok termékből álló bevásárlás összesített költségét, hiszen semmi sem tiltja a boltoknak, hogy az árstop miatt keletkező veszteségeiket más termékek árának emelésével kompenzálják.

A mi 42 elemből álló bevásárlólistánk erre természetesen csak egyedi, szubjektív választ adhat, hiszen ha valaki minden nap sertéscombbal töltött palacsintát eszik otthon elkészítve, akkor tényleg nagyon sokat spórolhat a bevásárlásán – például hozzánk képest.

Mi azonban az elég széles spektrumú alapélelmiszer kosarunkkal azt találtuk, hogy egy évvel ezelőtt, azaz 

2021 február végén nagyjából 15 800 és 17 700 forint között fizettünk a kasszáknál (üzlettől függően), most pedig (természetesen az árstopos árakkal számolva) 18 200 - 19 300 forintba került ugyanez.

A nem kerekített, konkrét értékeket később, illetve a cikk végén grafikonon is bemutatjuk, előbb azonban üzletenként is megnézzük, hogy egy év alatt mennyit nőtt a kosár költsége, és mi lett volna, ha nincs árstop (vagyis idén februárban maradnak a januári árak).

• Az Aldiban 2021 február végén 16 583 forintot fizettünk, most ugyanaz 18 172 forintba kerül. Ha nem lenne árstop, akkor még 261 forintot rá kellene dobnunk.
• A Lidlben a bevásárlásunk költsége tavaly 15 836 forint volt, idén már 18 561 forint. Árstop nélkül 290 forint lenne a plusz költségünk.
• A Penny Marketben 17 242 forintról 19 353 forintra nőtt a kosárérték egy év alatt, az árstop itt csupán 165 forint megfizetésétől kímélt meg minket.
• A Tescóban tavaly 17 771 forintot, idén már 19 162 forintot fizettünk, az árstop pedig az utóbbi összeget még 528 forinttal emelte volna meg.

A kép tehát elég vegyes, de ha a négy üzlet árváltozásaiból átlagot számolunk, akkor

az éves infláció (a nem reprezentatív méréseink szerint) 11,7 százalékra jön ki, és ha nem lett volna árstop, akkor 13,6 százalékot mértünk volna.

Ezúttal egyébként a bevásárlókosarunk szinte teljesen egybevág a Központi Statisztikai Hivatal felmérésével, hiszen a KSH februárban éves szinten 11,3 százalékos élelmiszerinflációt mutatott ki.

Tapasztalataink szerint tehát az árstop hatása a százalékos arányokat nézve nem elhanyagolható, abszolút értékben azonban a mindennapi életben a hatása egészen minimális. Ha ugyanis maradunk a négy bolt számainak átlagánál, akkor a költségeink árstop nélkül egészen pontosan 2265 forinttal emelkedtek egy év alatt, az árstop pedig ebből 311 forintot spórolt meg nekünk.

Ugyanez másképp mondva:

ha nem lenne a piacot egyébként eltorzító, politikai töltetű árstop, akkor a mi példánkban 311 forinttal kellene többet fizetnünk a boltban, ez cikkünk írásakor egyébként éppen 80 eurócent.

Érdekességképpen jegyeznénk meg, hogy kedvenc kőbe vésett árú termékünk, a sertéspárizsi is elesett az infláció elleni küzdelemben: kilója 2020 januárja óta minden diszkont üzletben 858 forint volt, két évig egyetlen forintot sem változott soha, most azonban az egyik boltban 938 forintra drágult. Így nincs már olyan termék, amely ne drágult volna két év alatt legalább az általunk vizsgált négy üzlet egyikében. A leginkább ártartó terméknek a kosarunkban jelenleg a zabital tűnik, amely literenkénti 399 forintra beállt árával erősen dacol a meglódult inflációval szemben.

Végül az alábbi grafikonon szokás szerint bemutatjuk a bevásárlás költségének alakulását az elmúlt 12 hónapban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Aldi árstop élelmiszer infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában