A tanárok az elmúlt két tanévben kivétel nélkül kénytelenek voltak nyitni a digitális pedagógia felé, sokuk azonban nemcsak az online oktatás minimális feltételeinek igyekezett megfelelni, hanem komolyabb módszertani fejlesztésbe fogott. A magyar alapítású Hashtag.school a játékosítás (angol szakszóval élve gamification) módszertanát használó rendszert és képzéseket nyújt pedagógusoknak, amelyek iránt a nehéz időszak ellenére is komoly érdeklődés mutatkozott. A tanárok tapasztalatai szerint az itt tanult újításokkal és a Hashtag.school rendszerével erősíteni tudták a diákok motivációját, a tanulással járó stressz pedig enyhült, összességében tehát az iskolába járás élménye jelentősen javult.
Vannak olyan tanárok, akiket inspirált az online tanítás
Az internetes tanítás gyors bevezetésével a pedagógusok egyik napról a másikra elvesztették az addigi, akár évtizedes rutinjukból adódó fogódzókat a munkájuk során. Ez sokuk számára egyszerre volt kétségbeejtő és inspiráló is, mivel a nehézségek mellett páratlan lehetőség adódott az újdonságok kipróbálására néhány, a Hashtag.school rendszerét használó tanár véleménye szerint. Sok kollégájuk persze az online oktatás időszakában is ragaszkodott a jelenléti rendszerben alkalmazott módszerekhez, mások azonban próbáltak alkalmazkodni az megváltozott körülményekhez, miközben rácsodálkozhattak, hogy a különböző platformoktól kezdve feladatbankokig mennyi új eszközhöz nyúlhatnak a tanítás során.
Annak, aki ebbe belekóstolt, teljesen átalakulhatott a tanításhoz való hozzáállása.
– mondta el Kovács Zsuzsa, aki a brüsszeli I. számú Európa Iskolában kezdte a Hashtag.school rendszerét alkalmazni. Az értékelés játékosítása eleinte ugyan jelentős többletterhet ró a tanárokra, a feladatok és a tanmenet kidolgozása mellett a diákok a kezdetekben gyakran némi technikai segítséget is igényelnek, de a későbbiekben a tapasztalatok szerint már nem jár sokkal több tanári munkával a hagyományos módszerek alkalmazásához képest.
Fontos hangsúlyozni, hogy a játékosítás módszerei egyáltalán nem kötődnek az online oktatáshoz – a Hashtag.school rendszerét évekkel ezelőtt fejlesztette Prievara Tibor angoltanár az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban és a Madách Imre Gimnáziumban, és az általam megkérdezett tanárok közül többen is már a járvány előtt elkezdtek vele megismerkedni. A kényszerű digitalizáció mindenesetre kétségtelenül erős löketet adott az újítások terjedésének, ami a Hashtag.school rendszerébe felvitt feladatok mennyiségén is jól látszódott.
Megszűnik a jegyek átlagával kapcsolatos szorongás
A rendszer egyik fő előnye, hogy leveszi az osztályzatokkal kapcsolatos feszültség terhét a diákok válláról, akik ahelyett, hogy jegyeket kapnának egy-egy felelet vagy dolgozat után, pontokat gyűjthetnek az elvégzett feladatokkal, hasonlóan a videojátékokban megszokottakhoz. Persze muszáj a jól ismert ötfokú skálán is osztályozni a gyerekek teljesítményét, ez a tanulási időszakok végén történik meg, amikor előre felállított szintek szerint, az addig gyűjtött pontok alapján hagyományos jegyek járnak.
A gyerekek folyamatosan építhetik a pontjaikkal az osztályzatukat. Így egy témakörön belül csak javítani lehet vagy szinten maradni. A gyerekek jellemzően túlteljesítik az ötöshöz szükséges szintet, ezért van egy pluszpont-rendszer, ahol – mint egy megtakarítási számlán – gyűjthetik az extra pontokat, amiket fel tudnak használni az osztályzáskor, hogy kijavítsák a kevésbé sikerült témakörökben szerzett jegyeiket. Mentesülnek így a stressztől, nemcsak a gyengébb, de a jó tanulók is
– mesélte szintén Kovács Zsuzsa. A hagyományos osztályozási rendszer ugyanis komoly feszültségforrás lehet a diákok számára, főleg azoknak, akik igazán jól tanulnak: az ötös vagy ahhoz közeli átlag fenntartása egy tanéven keresztül rendkívül nehéz és stresszes feladat. Ehhez képest a pontgyűjtési szemlélet lehetővé teszi az újrapróbálkozást vagy egy rosszul sikerült feladat kiváltását egy másikkal, ami az adott tanulóhoz esetleg testhezállóbb.
Ez a rugalmasság osztja meg talán a leginkább a pedagógusokat a rendszerrel kapcsolatban. Palyáné Berki Éva, a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium matematika-kémia szakos tanára kérdésemre elmondta, hogy a kritikusok többnyire attól tartanak, hogy a Hashtag.school szerint elért osztályzatok végső soron nem tükrözik majd vissza reálisan a gyerekek tudását. A tanárnő szerint ugyanakkor
ha egy feladatot megcsinál valaki ötször, mert eleinte elrontotta, akkor végül csak megtanulja az anyagot.
A feladatok közötti választás lehetősége is mérsékli a tanulók által az iskolában átélt stresszt. Így bár a tanár határozza meg a célt, a feladatokat, a tanulási útvonalat a diákok maguk alakítják ki.
Nem tiltott, hanem elvárt a telefonozás az órán
A jelenléti tanítás visszatértével várhatóan megmaradnak az alternatív módszerek az azokra átállított osztályokban. Bár a Hashtag.school rendszerében csak az értékelés játékosított, a tanárokat motiválja, hogy párhuzamosan az órák és a feladatok is egyre izgalmasabbak legyenek. Sokan használják a cég tananyagszerkesztőjét is digitális feladatok létrehozásához. Manapság már nem meglepő, ha a tanár kifejezetten arra biztatja a diákokat az órán, hogy vegyék elő a telefonjukat, és nézzenek utána valaminek az interneten, vagy oldjanak meg egy feladatot.
A mai gyerekeket, akik pár másodperces Tik-tok videókon szocializálódnak, egyre nehezebb a hagyományos keretek között motiválni – mondja Prievara Tibor. A Hashtag.school gamification rendszere egy izgalmasabb keretet biztosít az értékelésre, ami a tehetséges diákot is arra sarkallja, hogy még tovább fejlődjön, de a lemaradó, esetleg valamilyen tanulási problémával küzdő tanulókat is beszippantja. Rengeteg lelkes és nyitott tanárral találkoztak a Hashtag.schoolnál az utóbbi hónapokban, akik hajlandóak változtatni azért, hogy élményközpontúbbá tegyék az oktatást, motiváltabbá a diákokat.
Visszatérve az eszközellátottságra, Palyáné Berki Éva tapasztalatai szerint mostanra már a szerényebb hátterű gyerekek is rendelkeznek okostelefonnal, a jobban szituáltak körében pedig a gyakori a korlátlan mobilinternet-előfizetés. A megkérdezett tanárok azt is elmondták, hogy az infokommunikációs eszközök alkalmazása egyre erősödő szakpolitikai elvárás. Így manapság már nem meglepő, ha a tanár kifejezetten arra biztatja a diákokat az órán, hogy vegyék elő a telefonjukat, és nézzenek utána valaminek az interneten, vagy indítsanak el a játékosított oktatáshoz kapcsolódó szoftvereket. Azokban az osztályokban pedig, ahol tanulni szeretnének a gyerekek, lényegében akkor sincs probléma, amikor a telefonokat el kell tenniük.
Persze ideális esetben mindez az iskola által biztosított tableteken történne, erre viszont egyelőre még csak elvétve, leginkább alapítványi támogatások esetén akad lehetőség. Sőt, az intézményi háttér olyannyira nincs felkészülve a technikai újításokra, hogy a fizetős online szolgáltatások díjait sokszor a tanárok állják a saját fizetésükből, esetleg a szülőkkel összefogva teremtik elő az anyagi feltételeket.
Szeretik a gyerekek, néhányan azonban a dolgozatokban hisznek
A gyerekek körében nagy a Hashtag.school támogatottsága a tanárok tapasztalatai szerint, de akad kivétel is, akinek inkább a hagyományos osztályozásra, a dolgozatokra van igénye. Abban viszont egyetértés mutatkozik a diákok között, hogy a klasszikus témazárókra való felkészülés eredménye nem eredményez tartós tudást, a lexikális felkészültség átértékelődött már az iskolások körében is. A játékosítás mindenesetre a gyengébb tanulóknak is kedvez, akik a feladatok közül a könnyebbeket választva, és azokból többet megcsinálva zárkózhatnak fel. A rendszerrel kapcsolatos szülői visszajelzések is döntően pozitívak, és a megkérdezett tanárok rendre arról számoltak be, hogy a kollégáik is egyre inkább érdeklődnek a játékosítás iránt – igaz, azt is hozzátették, hogy nem minden tanárnak illik az egyéniségéhez.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
