A révfülöpi hajóállomásnál fekvő Rév Büfé tulajdonosa évtizedek óta nem látott olyan tömeget a Balatonnál, mint idén nyáron. „A júliusi-augusztusi forgalom már-már túlzás is volt. Az a meglátásom, hogy ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon, amikor még idejártak a nyugat- és a keletnémet turisták, meg a vállalati üdülők is tele voltak” – mondta Bogdán József.
Bár a balatoni turizmus még most is messze van a nyolcvanas évektől a szálláshelyek forgalma alapján*Például 1986-ban közel nyolcmillió vendégéjszakát töltöttek el a tónál, míg tavaly kevesebb mint hatmilliót., a tavaszi lezárások ellenére kiváló szezonja volt a vendéglátásnak. A révfülöpi büfétulajdonos szerint két olyan réteg tagjai jelentek meg látványosan, akik jellemzően nem is szerepelnek a turisztikai statisztikákban: az egynapos vendégek és az ideiglenesen odaköltözök.
„Brutálisan erős volt a hétvégi forgalmunk azok miatt, akik csak egy napra jöttek. Nekem is több olyan ismerősöm volt, aki hajnalban beült az autóba, este meg hazament. Nem akartak megszállni a vírus miatt, meg nem is nagyon tudtak volna, mert a szállások tele voltak” – mondta a büfétulajdonos.
Szintén érezhető volt azoknak a jelenléte, akik az otthonról dolgozás lehetősége miatt átmenetileg a Balatonhoz költöztek. „Határozottan azt érzékelem, hogy sokan vannak lent. Több ismerősöm és törzsvendég is leköltözött, többen téliesítenek és próbálják kihúzni az itt tartózkodásukat minél hosszabbra” – mondta Bogdán. Ezt erősíti az a felmérés, amely szerint a Balatonhoz utazók több mint negyede több mint harminc napot maradt.
Pedig az idei szezon egyáltalán nem indult reményt keltően. A járvány miatti lezárások éppen akkor kezdődtek, amikor az első szezonális helyek nyitottak volna. Ilyen volt a Rév Büfé is, amely március elején nyitott meg, majd bő egy hét után már kénytelen is volt bezárni. Emiatt kényszerből megpróbálkoztak a kiszállítással is, amely önmagában növeli a költségeket a magasabb áfa*Elvitelnél 27 százalékos áfát kell fizetni az ételek után, míg helyben fogyasztásnál csak 5 százalékot., a marketing, a kiszállítás és a csomagolás miatt.
„A kiszállítás még a költségeinket sem fedezte, de legalább ki tudtuk szolgálni a vendégeinket, tudtam munkát adni a kollégáknak, és meg tudtam tartani őket” – mondta Bogdán József a csúcsidőszakban 16 embert foglalkoztató büféről, amely tavasszal az előző évi forgalom mintegy húsz százalékát hozta.
Horgászok és kirándulók a balatonfenyvesi strandon az újranyitás napján, május 9-én. Fotó: Varga György/MTI
A forgalom azonban a korlátozások májusi feloldása után is lassan pörgött fel, leginkább az időjárás miatt. „Sok volt a szeles nap, és mindig a hétvégére romlott el az idő” – mondta Puller András, a zamárdi Sarok Büfé vezetője. Hasonló tapasztalatai voltak a balatonföldvári Cuki fagyizó tulajdonosának, Szabó Attilának is. Az 1982 óta működő, egész évben nyitva tartó cukrászda vezetője azt mondta, májusban és júniusban az előző évi forgalom 70 százaléka jött be a rossz idő miatt.
A júliusi-augusztusi jó idő és a külföldi utazás helyett a Balatont választó turisták azonban teljes mértékben kompenzálták az általam megkérdezett vendéglátósokat. „A korábbi trendeknél jóval nagyobb mértékben, harminc százalékkal nőtt a forgalmunk nyáron, és ez visszahozta azt, amit tavasszal elszenvedtünk” – mondta a balatonfüredi Sparhelt Bistro tulajdonosa, Kántor Zsuzsanna.
Az egyik legjobb balatoni étteremnek tartott Sparhelt tavasszal másfél hónapig volt zárva. Az egyébként egész évben nyitva tartó étterem munkavállalóit úgy tudták megtartani, hogy a lezárás alatt a tulajdonosok közeli borászatánál dolgoztak a szőlőben. „A tavaszi bizonytalanság idején nem gondoltuk volna, hogy ilyen jó nyarunk lesz” – mondta Kántor, aki szerint eddig a szeptemberük is nagyon szépen alakul.
Strandolók Balatonlellén. Fotó: Mohai Balázs/MTI
A révfülöpi Rév Büfénél is azt mondták, hogy a rendkívül erős július és augusztus kompenzálta a kieső tavaszi hónapokat. A zamárdi büfének szintén kimagasló volt a forgalma augusztusban, különösen a 20-i hosszú hétvégén. „Azon a hétvégén reggeltől estig állt a kígyózó sor. Rengetegen voltak a Balatonnál, mintha nem is létezett volna az érzés, hogy itt bármiféle vírus van” – mondta a büfé vezetője, Puller András. A földvári Cuki fagyizónál is azt mondták, hogy augusztus közepe kimagasló volt a közel negyvenéves fennállásuk alatt.
Több helyen is azt mondták, hogy idén nyáron voltak olyan időszakok, amikor rekordokat döntött a forgalmuk. Ilyen volt a balatoni régió egyik legszebb helye, a badacsonyörsi Folly Arborétum is, ahol az egész nyarat tekintve is rekordmagas volt a látogatottság. A három hónap alatt mintegy 53 ezer vendégük volt, amely nagyjából kétszerese a tavalyi számnak. Az egész évben nyitva tartó arborétumot több mint kilencven százalékban magyarok keresték fel.
A megkérdezett vendéglátósok elégedettségét a KSH júliusi adatai még nem vetítették előre. Ugyan a vendégéjszakák alapján a belföldi turizmus júliusban már megközelítette a tavalyi szintet, a külföldiek kétharmadával kevesebb éjszakát töltöttek el a Balatonnál. A vendégéjszakák augusztusi adatait októberben publikálja a KSH, de az sem fog teljes képet adni a vendéglátósok szezonjáról, mivel például nem jelennek meg benne az egynapos vendégek vagy a saját ingatlanban lakók.
A külföldiek nagyobb arányú távolmaradása miatt értelemszerűen nem volt kimagasló szezonja azoknak, akik nagyobb részben belőlük élnek. A balatonakali Levendula Naturista Kemping munkatársa azt mondta, hogy némileg kevesebb, de nagyságrendileg hasonló számú vendégük volt annak ellenére, hogy csökkent a külföldi vendégek száma. A magyarok korábbi, mintegy 50 százalékos részaránya 60-70 százalékosra nőtt a kempingben.
A megkérdezett vendéglátósok azt emelték még ki, hogy az elmúlt évek egyik legfelkapottabb balatoni témája, a munkaerőhiány sem enyhült érdemben. Ugyan a legtöbben állandóan nyitva vannak vagy megszokott csapattal dolgoznak, így sem volt egyszerű dolguk, amikor egy-egy embert kellett szerezniük.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
