Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. augusztus 26. 06:48 Adat, Élet

A horvát tengerpart szintjére emelkedtek az elszálló balatoni ingatlanárak

Négy év alatt nagyot fordult a világ a Balaton partján. Míg 2016-ban még arról szóltak a hírek, hogy a horvát tengerparthoz képest körülbelül féláron elérhetők az itthoni nyaralók, az utóbbi pár évben olyan durva drágulás volt a tónál, hogy ma már lényegében annyit kell fizetni egy négyzetméterért, mint az Adrián.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy mi zajlott le a balatoni ingatlanoknál 2018 és 2020 augusztusa között. Az Ingatlan.com adatbázisából lekértük gyakorlatilag az összes tóparti település átlagos négyzetméter-árait, helyesebben a medián értéket, hogy az átlagot ne vigye el egy-egy romos állapotú olcsó viskó vagy egy szuperluxus tóparti villa.

Az egyes települések árváltozásait ki lehet emelni a sokaságból alul az egér ráhúzásával, de a trendhez érdemes megnézni az éves bontású oszlopcsoportok formáit: a 2020-as tömb döntő része a 300-500 ezer forintos négyzetméterenkénti sávban helyezkedik el, míg 2018-ban még sokkal inkább a 150-300 ezres sávban volt.

 

Márpedig ha a horvát tengerparttal való összehasonlításnál maradunk, akkor az 500 ezer forintos határ fontosnak látszik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a Zágrábon kívüli horvát új ingatlanok*Ezekről érhető el statisztika. adásvételének átlagos értéke 2019-ben átszámolva körülbelül 550 ezer forint volt. Ez nem medián érték, vagyis benne van a tengertől messze lévő olcsó ház és a tengerparti luxusvilla is, de ha elfogadjuk, hogy a Zágrábon kívüli adásvételek döntő része a tengerparti sávban történik, és a két említett véglet körülbelül egyformán torzít fel- és lefelé, akkor talán nem nagy tévedés azt állítani, hogy egy magyar vásárló vagy befektető szemszögéből a balatoni nyaralók jelentős része árban beérte az Adriát. Főleg azt is figyelembe véve, hogy Horvátországban csak új lakóingatlanokat tartalmaz ez az ár, míg a Balatonon nem.

A horvát piaccal foglalkozó elemzők idén a koronavírus-járvány miatt visszaeső keresletet és ennek megfelelően megtorpanó, csak kis mértékű áremelkedést valószínűsítettek. Így a Balatonnal ellentétben a horvát tengerpart valószínűleg nem mozdult el érdemben az 550 ezer forintos átlagos négyzetméteráraktól 2020-ban.

Visszatérve a Balatonhoz, Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja, hogy adataik szerint az eladó lakások, házak és nyaralók átlagos kínálati ára idén augusztus közepén 50 millió forint volt a déli parton, és 60 millió forint az északi oldalon.

Ha valaki elkezdi böngészni a horvát kínálatot, ezért a pénzért már valóban jó fekvésű apartmanokat találhat a tengerhez viszonylag közel. Most már nem azon lehet elgondolkodni, mint négy éve, hogy Horvátországhoz képest a Balaton féláron milyen jó befektetés, hanem fordítva: ha már 60 millió forint az átlagos ár, akkor fej-fej melletti összehasonlításra is alkalmas az Adria.

Az elmúlt két évben a déli parton 35, az északin 50 százalékos áremelkedés volt. A koronavírus-járvány által sújtott, és gazdaságilag bizonytalan időszakban egyértelműen látszik, hogy Budapest mellett a balatoni régió a hazai ingatlanpiac legnagyobb likviditással rendelkező övezete.

– mondja Balogh László.

A szakértő szerint ezekre a környékekre az ország minden pontjáról érkeznek vevők, és emiatt az ingatlanok értékállóbbak, a járványhelyzet miatt pedig a Balaton partján különösen felértékelődött az ingatlanok természetközeli környezete. Ez viszont a befektetők figyelmét is a tó partjára irányította, rengeteg építkezés indult a déli és az északi parton, és a fokozott kereslet miatt az áremelkedésre spekulálóknak sem kell attól tartaniuk, hogy az árrobbanás egyik napról a másikra véget érne.

Márpedig ha ez így lesz, akkor a következő időszakban a Balaton árban teljesen befoghatja a horvát tengerpartot. Hogy mekkora lett a Balaton népszerűsége, az az Ingatlan.com-on elérhető hirdetésállomány változásából is szépen kirajzolódik: idén júniustól kezdve több nyaraló kelt el, mint amennyi hirdetés felkerült a rendszerbe, tehát a kereslet most folyamatosan felszívja az ingatlanokat.

Az új építésű, Zágrábon kívüli horvát ingatlanok ára viszont az elmúlt években nem mutatott hektikus mozgásokat, a Balatonhoz hasonló mértékű emelkedés egyáltalán nem volt jellemző. Az alábbi grafikon az elmúlt tíz év átlagos adásvételi árait mutatja horvát kunában (vagyis a grafikonon nem látszik a kuna és a forint idő közbeni, egymáshoz viszonyított árfolyamváltozása; egy kuna jelenleg 47 forint).

 

Adat Élet Adria Balaton Horvátország ingatlan nyaraló tengerpart Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Jandó Zoltán
2020. október 26. 16:02 Adat

Már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos Magyarországon

Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.