Négy év alatt nagyot fordult a világ a Balaton partján. Míg 2016-ban még arról szóltak a hírek, hogy a horvát tengerparthoz képest körülbelül féláron elérhetők az itthoni nyaralók, az utóbbi pár évben olyan durva drágulás volt a tónál, hogy ma már lényegében annyit kell fizetni egy négyzetméterért, mint az Adrián.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy mi zajlott le a balatoni ingatlanoknál 2018 és 2020 augusztusa között. Az Ingatlan.com adatbázisából lekértük gyakorlatilag az összes tóparti település átlagos négyzetméter-árait, helyesebben a medián értéket, hogy az átlagot ne vigye el egy-egy romos állapotú olcsó viskó vagy egy szuperluxus tóparti villa.
Az egyes települések árváltozásait ki lehet emelni a sokaságból alul az egér ráhúzásával, de a trendhez érdemes megnézni az éves bontású oszlopcsoportok formáit: a 2020-as tömb döntő része a 300-500 ezer forintos négyzetméterenkénti sávban helyezkedik el, míg 2018-ban még sokkal inkább a 150-300 ezres sávban volt.
Márpedig ha a horvát tengerparttal való összehasonlításnál maradunk, akkor az 500 ezer forintos határ fontosnak látszik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a Zágrábon kívüli horvát új ingatlanok*Ezekről érhető el statisztika. adásvételének átlagos értéke 2019-ben átszámolva körülbelül 550 ezer forint volt. Ez nem medián érték, vagyis benne van a tengertől messze lévő olcsó ház és a tengerparti luxusvilla is, de ha elfogadjuk, hogy a Zágrábon kívüli adásvételek döntő része a tengerparti sávban történik, és a két említett véglet körülbelül egyformán torzít fel- és lefelé, akkor talán nem nagy tévedés azt állítani, hogy egy magyar vásárló vagy befektető szemszögéből a balatoni nyaralók jelentős része árban beérte az Adriát. Főleg azt is figyelembe véve, hogy Horvátországban csak új lakóingatlanokat tartalmaz ez az ár, míg a Balatonon nem.
A horvát piaccal foglalkozó elemzők idén a koronavírus-járvány miatt visszaeső keresletet és ennek megfelelően megtorpanó, csak kis mértékű áremelkedést valószínűsítettek. Így a Balatonnal ellentétben a horvát tengerpart valószínűleg nem mozdult el érdemben az 550 ezer forintos átlagos négyzetméteráraktól 2020-ban.
Visszatérve a Balatonhoz, Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja, hogy adataik szerint az eladó lakások, házak és nyaralók átlagos kínálati ára idén augusztus közepén 50 millió forint volt a déli parton, és 60 millió forint az északi oldalon.
Ha valaki elkezdi böngészni a horvát kínálatot, ezért a pénzért már valóban jó fekvésű apartmanokat találhat a tengerhez viszonylag közel. Most már nem azon lehet elgondolkodni, mint négy éve, hogy Horvátországhoz képest a Balaton féláron milyen jó befektetés, hanem fordítva: ha már 60 millió forint az átlagos ár, akkor fej-fej melletti összehasonlításra is alkalmas az Adria.
Az elmúlt két évben a déli parton 35, az északin 50 százalékos áremelkedés volt. A koronavírus-járvány által sújtott, és gazdaságilag bizonytalan időszakban egyértelműen látszik, hogy Budapest mellett a balatoni régió a hazai ingatlanpiac legnagyobb likviditással rendelkező övezete.
– mondja Balogh László.
A szakértő szerint ezekre a környékekre az ország minden pontjáról érkeznek vevők, és emiatt az ingatlanok értékállóbbak, a járványhelyzet miatt pedig a Balaton partján különösen felértékelődött az ingatlanok természetközeli környezete. Ez viszont a befektetők figyelmét is a tó partjára irányította, rengeteg építkezés indult a déli és az északi parton, és a fokozott kereslet miatt az áremelkedésre spekulálóknak sem kell attól tartaniuk, hogy az árrobbanás egyik napról a másikra véget érne.
Márpedig ha ez így lesz, akkor a következő időszakban a Balaton árban teljesen befoghatja a horvát tengerpartot. Hogy mekkora lett a Balaton népszerűsége, az az Ingatlan.com-on elérhető hirdetésállomány változásából is szépen kirajzolódik: idén júniustól kezdve több nyaraló kelt el, mint amennyi hirdetés felkerült a rendszerbe, tehát a kereslet most folyamatosan felszívja az ingatlanokat.
Az új építésű, Zágrábon kívüli horvát ingatlanok ára viszont az elmúlt években nem mutatott hektikus mozgásokat, a Balatonhoz hasonló mértékű emelkedés egyáltalán nem volt jellemző. Az alábbi grafikon az elmúlt tíz év átlagos adásvételi árait mutatja horvát kunában (vagyis a grafikonon nem látszik a kuna és a forint idő közbeni, egymáshoz viszonyított árfolyamváltozása; egy kuna jelenleg 47 forint).
