A multik profitéhségében találta meg nemrég a miniszterelnök a kórházak eladósodásának fő okát. Orbán Viktor szó szerint azt mondta, hogy „olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek”. A kijelentés értelmezésében sajnos a kormány nem sietett a segítségünkre, ezért megpróbáltam megnézni, hogy mi lehet mögötte.

A kórházi tartozásokkal kapcsolatban indított központosított adósságrendezés – ennek hátteréről nemrég írtunk cikket – során vannak olyan külföldi tulajdonú cégek, amelyek részt vesznek a tárgyalásokon, mivel több mint 100 millió forinttal tartoznak nekik az egészségügyi intézmények. Igaz, az nem látszik, hogy ezek kifejezetten szolgáltató társaságok lennének, de talán nem kell ragaszkodni a pontos miniszterelnöki szóhasználathoz, érdemes mindenféle egészségügyi beszállítót megvizsgálni.

Az adósságrendezési tárgyalásokkal kapcsolatban kommunikáló Orvostechnikai Szövetségnek egyaránt vannak magyar tulajdonú és multinacionális hátterű tagjai. Sokan részt vesznek a tárgyalásokon, és még többeket érint a kórházak késve fizetése. Noha nem tagja a szervezetnek a tárgyalásokban érintett összes vállalat, de a tagság jó keresztmetszetét adhatja a problémával érintett céges körnek. Ezért megnéztem a honlapon feltüntetett összes tagvállalat 2014 és 2018 közötti gazdálkodását^*A tavalyi adatokat csak május végéig kell leadniuk a cégeknek., legyűjtve az árbevételt, az adózott eredményt, illetve kiszámolva az ezekből adódó profitrátát. Az összesítés során külön néztem meg a 26 magyar tulajdonú és a 14 nemzetközi hátterű társaságot.^*A dán Coloplast magyarországi képviseletének nem elérhetők a számai.

A multik számai alapján egyáltalán nem látszik, hogy kiemelkedő profitot érnének el, sőt nyereségrátájuk kifejezetten szerénynek mondható, lényegében végig a 2-3 százalékos sávban alakult az említett öt évben.

Bár a kormányzati kommunikációban ezúttal nem került elő, a sok országban működő cégek esetében gyakran felmerül, hogy mennyire lehet megbízni a magyarországi kimutatásaikban. A transzferárak által lehetővé tett széles mozgástérről korábban több cikket is írtunk, a tavalyi sztrájk idején pedig érdekes módon az Audi maga jött elő ilyen érvekkel. Esetünkben most az a legnagyobb kérdés, hogy a csoporton belül, de külföldről beszerzett árukat – legyenek azok gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök, műtéti fogyóanyagok – piacinak tekinthető áron vásárolják-e meg a magyarországi leányvállalatok, vagy valamivel drágábban, ami csökkenti az itteni profitot (és növelheti a magyar kórházak kiadásait).

Ezt nem lehet megítélni a cégek kiegészítő mellékletei alapján sem, arról viszont lehet némi képet alkotni, hogy csoporton belül kifizetett menedzsmentdíjak, onnan vett szolgáltatások révén csökken-e a magyarországi profit. Az öt legnagyobb árbevételű külföldi hátterű cég legutóbbi kiegészítő mellékletei alapján az látszik, hogy van arra példa, hogy egyik évről a másikra szinte pontosan annyival^*339 millió forinttal ugrott meg „az egyéb tanácsadásra, szakértői tevékenységre” kiadott összeg, mint az adott cég 2018-as profitja, amely árbevétel-arányosan 3,6 százalék volt.

Ennyi alapján persze nem lehet megítélni, hogy mennyire volt üzletileg szükségszerű vagy indokolt ez a kiadás, annál az esetnél pedig pláne nem, ahol az egyéb ráfordításokon belüli „egyéb” kategória összege közelítette meg az éves profitot. Ahogy arról is csak sejtésünk lehet, hogy mennyire boldogulna egy másik cég a nyeresége közel felébe kerülő menedzsmentszolgáltatások nélkül.

Az ilyen tételek nélkül valószínűleg néhány százalékponttal magasabb lehetne a multi hátterű cégek magyarországi profitja, de azért ez nagyságrendi eltérést önmagában nem okoz. A magyar tulajdonú cégek profitrátájához kerülnének sokkal közelebb, igaz, ehhez is tartozik némi módszertani kiegészítés. A tavaly óta csődvédelem alatt működő debreceni Dispomedicor ugyanis 2016 és 2018 között már olyan nagy veszteséget termelt, hogy az teljesen eltorzítaná a teljes magyar mezőny számait^*A legnagyobb különbség 2018-ban adódik, amikor a Dispomedicor számait is figyelembe véve mindössze 1,5 százalék lenne a magyar tulajdonú cégek nyereségrátája., ezért ezt a céget kivettem az elemzésből.

Az mindenesetre nem látszik, hogy olyan extraprofit lenne akár a multiknál, akár a magyar cégeknél, ami a kórházak kiszipolyozására utalna. A multiknál a cégek közötti szórás sem nagy, 0,05 és 6,77 százalék között voltak 2018-ban a profitráták. A magyar tulajdonúaknál már jobban kileng az inga, -10,58 és 30,87 százalék között, de az utóbbi vállalkozás nem is nyert közbeszerzést, és a követelések alacsony állománya is arra utal, hogy nincs kapcsolatban az állami egészségüggyel.

Érdemes emellé odatenni azt a grafikonunkat, amely a legmagasabb árbevétel-arányos eredményt felmutató építőipari cégek 2018-as nyereségrátáját mutatja. Jelentős részben ezek is közpénzes megbízásokból jöttek össze (uniós, állami, önkormányzati forrásból származik a bevételük), a profitráta sokkal magasabb az egészségügyinél, mégsem hallottuk még, hogy akár egyetlen kormányzati ember is ostorozta volna ezeknek a cégeknek az extraprofitját.

Hasonló a helyzet az állami kommunikáció kizárólagos beszállítójának számító Balásy Gyula-féle ügynökségekkel (New Land Media, Lounge Design) is, amelyek együtt 2018-ban 18 százalékos profitrátát értek el. Szinte kizárólag állami bevételekből, mégse hallottunk egy rossz szót sem az extraprofitjukról, miközben nyíltan azt talán kormányzati oldalról sem kérdőjeleznék meg, hogy a kórházi ellátás színvonala fontosabb, mint a kék plakátoké. (A grafikonon a nyilakkal lehet lépni az árbevétel, a profit és az osztalék között.)

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne mit megreformálni a kórházak gazdálkodásában, ne lehetne valamennyi pénzt megfogni a beszerzéseknél. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) miniszterelnök által is többször emlegetett jelentéseiben indokolatlanul drágán beszerzett szolgáltatásoknak ugyan konkrétan nincs nyomuk^*Legalábbis a közzétett dokumentumokban én nem találtam ilyesmit., olyan megállapításokban azonban nincs hiány, amelyek alapján előfordulhat ilyesmi.

„Több esetben előfordult, hogy a jogszabályban előírtak ellenére elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása” – írta például az ÁSZ a Bács-Kiskun és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházzal kapcsolatban. „A közbeszerzési szabályok sorozatos megsértése ugyanúgy jellemző volt, mint az, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődött a szállítói tartozásállomány” – írta egy másik jelentésben a szervezet. A feltárt hiányosságok komoly korrupciós veszélynek teszik ki az érintett társaságokat, valamint kaput nyitnak a pazarló és átláthatatlan közpénz-felhasználás előtt – mondta Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök hét kistérségi egészségügyi szolgáltató ellenőrzése után.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvek óta tudható, hogy „botrány és anarchia” van a magyar kórházakbanAz Állami Számvevőszék már évekkel ezelőtt leírta a magyar kórházakról azokat a megállapításokat, amelyek miatt most Domokos László nagy sajtóvisszhanggal bírálta az intézményeket.

A legutóbb ellenőrzött kórházak esetében is mindig vannak hiányosságok. „A kórház pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, az elszámolt bevételek és kiadások esetében nem rendelkezett bizonylattal” – írta az ÁSZ a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházról. „A kórház a bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban, aminek következtében nem volt biztosított, hogy a közpénz felhasználására a közfeladat ellátása érdekében került sor” – írták a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházról.

De nem kapott jobb értékelést a kórházak felett álló^*Középirányító szerepet betöltő. állami szervezet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), illetve jogelődje, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) sem.

„Négy kórháznál az ÁSZ azt is ellenőrizte, hogy a központosított közbeszerzéseket a GYEMSZI lefolytatta-e. A GYEMSZI – a létrehozásáról szóló kormányrendelet előírása ellenére – nem gondoskodott a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a fertőtlenítőszerek vonatkozásában a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, amelynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása. A központosított közbeszerzések elmaradása – a korrupciós veszély mellett – együtt járt a magasabb beszerzési árak kockázatával, a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége így nem volt biztosított”

– írta az ÁSZ. Itt a válasz arra, hogyan fordulhat elő az a Gulyás Gergely által megemlített^*A felvételen 1:17:10-től. jelenség, hogy egyes kórházak egészen eltérő áron szereznek be lényegében ugyanolyan terméket.

A szervezet ellenőrzésekor a kórházi beszerzésekről nem írt, de az ÁEEK-ról is leszedte a keresztvizet az ÁSZ. A vizsgálat megállapítása szerint 2015 és 2016, illetve 2017 között nem volt szabályszerű a központ pénzügyi, illetve vagyongazdálkodása.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormányzatnak először a saját oldalán kéne rendet tennie, a beszerzési anomáliák jó része ezáltal meg is szűnhetne. Több magyar tulajdonú cégnél abban bíznak, hogy ezáltal jobb esélyekkel indulhatnának a tendereken, mert jelenleg elég alacsony, 18 százalék körüli a beszállítói arányuk a magyar egészségügyben, és míg egyes kórházakban tárt karokkal fogadják nemzetközi színvonalú termékeiket, máshova képtelenek bekerülni.

A beszerzések megreformálása azért is jobb módszernek tűnik, mint a multik nyomasztása, mert az utóbbi visszaüthetne a külföldön terjeszkedő magyar cégekre. Az átlátható versenyre épülő tenderek valószínűleg abban is segítenének, hogy még akkor is többet ki lehessen hozni a magyar egészségügyből, ha nem szán rá több pénzt a kormány. Az más kérdés, hogy ez önmagában aligha elég a kórházak jövőbeni eladósodásának megakadályozásához.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetniVannak még európai országok, amelyek olyan keveset költenek egészségügyre, mint mi, de szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatást hoznak ki belőle, és náluk az emberek is tovább élnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat adósság egészségügy extraprofit kórházak profitráta Olvasson tovább a kategóriában