Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. szeptember 11. 07:05 Adat, Élet

Ugyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetni

Az Európai Unió malmai elég lassan őrölnek, de azért végül megvan az eredményük: a napokban megjelent az adatsor a tagállamok 2016-os egészségügyi költéseiről. Az Eurostat általában a GDP-hez mérten hasonlítja össze az országokat, és ebben nem állunk nagyon rosszul. A friss adatok szerint Magyarország a nemzeti össztermék 7,13 százalékát költi egészségügyre, ami nincs nagyon messze például az írországi 7,38 százalékos aránytól, és nyolc országnál is magasabb mutató. Mögöttünk van hét kelet-európai ország mellett Ciprus is.

 

A GDP-arányos költés azonban csak arról ad közelítő képet, hogy egy ország a gazdasági lehetőségeihez képest mennyit hajlandó áldozni az egészségügyre. Magyarország GDP-je 2017-ben durván 140 milliárd dollár volt, Írországé azonban 334 milliárd, vagyis hiába költ mindkét ország arányaiban ugyanannyit, az írek majdnem 2,5-szer több pénzt juttatnak az egészségügybe, mint mi. Ráadásul csak feleannyian vannak.

Készítettünk ezért egy olyan grafikont is, amely azt mutatja meg, hogy abszolút értékben egy lakosra vonatkoztatva hány eurót költött egy ország egészségügyre 2016-ban. Ebben már nem állunk olyan jól.

 

Alapvetően ez is csak iránymutató, hiszen például az egészségügyi dolgozók bére vagy egy kórház rezsiköltsége jelentősen eltérhet az egyes tagországokban, ugyanakkor az is igaz, hogy egy CT berendezés vagy egy tömegesen szedett gyógyszer árában nem sok eltérés van. A vásárlóerőben lévő különbségek problémáját az unió úgy oldja meg, hogy egy saját virtuális valutára, a PPS-re számolja át az értékeket, amelyek így már összehasonlíthatóvá válnak.

Ám sajnos PPS-ben sem jutunk sokkal előbbre, csak Észtországot tudjuk megelőzni az előző sorrendhez képest:

 

Mindez azonban még mindig nem mond eleget az ellátás színvonaláról, hiszen például el lehet költeni viszonylag kevés pénzt nagyon hatékonyan, de önteni is lehet a forrásokat egy pazarló, rosszul megszervezett rendszerbe.

Az adatokat ezért összehasonlítottuk a Euro Health Consumer Index-szel is. Ez egy olyan, sok elemből számolt mutató, amely minőségi szempontból hasonlítja össze az egyes országok egészségügyi szolgáltatását – a beteg szempontjából.

A minőségi index segítségével durva megközelítésben azt ábrázolhatjuk, hogy az egészségügyre fordított (PPS-ben számolt) összeg melyik országban tud leginkább magasabb minőséget eredményezni.

Az alábbi grafikon függőleges tengelyén a minőségi index, a vízszintes tengelyén pedig az egy főre jutó egészségügyi kiadás látható.

 

A trend (amit a vonal is jelez) egyértelmű és cseppet sem meglepő, a magasabb minőséghez több pénzt kell a rendszerbe tenni. Magyarország azonban hiába költ majdnem ugyanannyit, mint a szlovák-észt páros, minőségben lemarad mögöttük, de még a görög-litván-ciprusi hármast sem tudja megközelíteni. A lettek, a lengyelek és a bolgárok pedig kevesebb (egy főre számolt) pénzből is jobb minőségű egészségügyet tartanak fenn, mint mi.

Egy másik adat, amely hosszabb távon mutathatja az egészségügyi kiadások hatékonyságát, a születéskor várható élettartam. Az alábbi grafikon ennek a kettőnek a viszonyát mutatja meg.

 

A trend itt is egyértelmű, bár a szórás jóval nagyobb. A magyar adat hatékonyabb működést mutat, mint a litván, de jóval elmarad a hozzánk hasonló összeget költő lengyel-szlovák-észt hármastól. A görögök és a ciprusiak ebből a szempontból valamit nagyon tudnak, bár valószínű, hogy esetükben az éghajlat, az életmód és az étkezési szokások döntő szerepet játszanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA migránsok helyett most már az oktatástól és az egészségügytől rettegnek a magyarokAhol három éve még az emberek 40 százaléka félt a migrációtól, most már csak 11, az egészségüggyel viszont háromból két magyar szerint komoly gondok vannak.

Adat Élet egészségügy egészségügyi költés Európai Unió Eurostat gdp vásárlóerő Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.